Matits Ferenc: Protestáns templompok - A mi Budapestünk (Budapest, 2003)
cot, az oltár, a szószék és a keresztelőmedence kőfaragó munkálataival a Kauser J. és Társa céget bízták meg. Az Angster cég készítette az orgonát, Sel- tenhoffer Frigyes cége a harangokat, Sowinszky József pedig a toronyórát szállította. Glück Frigyes több adománnyal támogatta a templom elkészültét. Az ő ajándéka az oltárt körülvevő márványkorlát és a szószék ugyancsak márványból faragott lépcsőkorlátja, továbbá a szentély egykori, Jézus áldó alakját és a négy evangélistát ábrázoló üvegablakai. A megsemmisült üvegablakokon Glück Frigyes három unokájának arcmása volt látható. A kőbányai evangélikus templom X., Kápolna utca 14. Budapest egyesítésének évében, 1873-ban csatlakozott Kőbánya a fővároshoz. A következő időszakban az idetelepített gyárak és üzemek révén lakosságának száma - és ezen belül az evangélikusoké is — ugrásszerűen megnövekedett. 1879-től húsz éven át különböző kőbányai iskolákban tartottak evangélikus istentiszteleteket, majd a templom elkészüléséig az 1900-ban felépült kőbányai református templom fogadta be a gyülekezetét. 1908-ban az egyházközség a fővárostól telket kapott, és gyűjtést kezdett a templomépítés költségeinek fedezésére. Az adományok tervezett felhasználását az első világháború és a vele beköszöntő ínség, illetve a pénzromlás lehetetlenné tette. A húszas évek második felében sikerült a korábban kapott telket egy alkalmasabbra cserélni. A Kápolna utca és a Kápolna köz által határolt háromszög alakú új telekre az egyházközség 1928-ban nyolc építész meghívásával írt ki templomépítési pályázatot. A nyertes, Frecska János építészmérnök tervei szerint a templomépületen kívül — szimmetrikus elrendezéssel — egy-egy kétemeletes bérház épült volna, szoba-konyhás lakásokkal. Az eredeti program azonban fedezet híján megváltozott, és a templom mögé csupán egyetlen, egyemeletes szárnyépület került. A Kápolna utcára néző homlokzattal készült parókiát és a templomot a lépcsőház kapcsolja össze. Frecska János terve a Népjóléti Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a főváros jelentős támogatásával, valamint a kőbányai hívek áldozatkézségének köszönhetően valósult meg. Az 1930—31-ben felépült, vörös téglával borított 20
