Matits Ferenc: Protestáns templompok - A mi Budapestünk (Budapest, 2003)

a bécsi születésű Pollack Mihály (1773—1855), aki szülővárosában, majd testvérénél - a XVIII. század utolsó harmadában Milánó vezető építészeként tevékenykedő Leopoldo Pollachnál Olaszországban tanulta ki a mesterséget. Krausz Jánoshoz állt be építésvezetőnek, majd mesterének váratlan halála után — 25 éves korában - első pesti megbízásaként a pesti evangélikus templom felépítését kapta. A tehetséges pallér új terveket készített, amelyek alapján — az 1799. október 31-i alapkőletételt követően -megindultak a templomépítés munkálatai. (Pollack Mihály 1799 és 1843 között 193 épületet alkotott országszerte, közöttük olyan kiemelkedő művek is vannak, mint a Magyar Nemzeti Múzeum, a Károlyi-, valamint a Sándor-palota.)

A templombelső az oltárral, a keresztelőmedencével és a szószékkel

Pollack új templomtervében a téglalap alaprajzú csarnoktemplom eszméjét valósította meg. A Krausz-féle terv barokkos vonásait mellőzve megszüntette az apszis félköríves lezárását, elhagyta a karzat tartására tervezett pillérsort. A hajó hossza 33, szélessége 18,2 és belmagassága 14,8 méter lett. A falakat aranyozott fejezetű pillérekkel tagolta, amelyek közé téglány, illetve félköríves záródású falbemélyítéseket helyezett. A napóleoni háborúk miatti infláció következtében fellépő pénzügyi gondok jelentősen lelassították az építkezést, így a templom csak 1805-re került tető alá. Az oldalhomlokzatán négy ablakot nyitottak, és a fa szerkezetű dongaboltozatot palával fedték le. A pénz11