Faurest, Kristin: Tíz tér - A mi Budapestünk (Budapest, 2010)
Többnyire azzal érvelnek az ilyen helyek felszámolása, majd ugyanott a sokemeletes, sokfunkciós, parkolási lehetőséget is nyújtó házak felépítése mellett, hogy a régi épületek méretük és elrendezésük folytán alkalmatlanná váltak feladatuk ellátására, rossz állapotuk miatt nem higiénikusak, összességében tehát ártanak az egész városrésznek. De gondoljunk csak egy pillanatra más városokra — Amszterdamra például, jellegzetes, a csatornák partján álló XVII. századi épületeivel. Az 1950-es években legtöbbjüket lebontották volna — még az Anna Frank-házat is —, ha nincs a vállalkozókból álló Stads- herstel (városfejlesztési) csoport és a később megalakult, kevéssé frappáns nevű, ám annál hatékonyabban működő önkormányzati műemlék- és területvédelmi rehabilitációs osztály. Mára 4500 házat nemcsak hogy megmentettek a lebontástól, de megfelelően renováltak is. Mi lett volna, ha a másik oldal győz, és lebontották volna a csatornák mentén ezt a sok ezer keskeny, girbegurba házat, melyek a város lelkét adják, csak azért, hogy valami praktikusabbat építsenek a helyükre? Szent István park Ez a park — akár a Kós Károly tér - a nagy körültekintéssel, egy idealista világkép jegyében megtervezett közterületek csoportjába tartozik, a lakóegyüttes része, vele egységet alkot. Mivel a terület a Dunához közel fekszik, egy időben többféle ipari tevékenységet űzők is megtelepedtek itt. Egy XIX. század közepéről származó térkép szerint a Margit-szigettel átellenben fekvő területen számos gyár üzemelt, köztük az Első Magyar Szeszfinomítógyár és a Királyi Téglavető. Számos gőzmalom, így a Victoria, az Erzsébet és a Pannónia is itt működött. A mai Szent István park volt egykor a Neuschloss parkettagyár helyszíne is. A park területén és környékén fekvő telkek rendezési tervét 1933-ban hagyta jóvá a városi tanács, addig érvényben maradt a Fővárosi Közmunkák Tanácsának építési tilalma, amellyel a spontán beépülést igyekeztek meggátolni. Az építési előírásokban még a területen létesítendő házak homlokzati rendszerét is meghatározták. A legelegánsabb épülettömb a Dunapark Ház lett (XIII. Pozsonyi üt 38-42., Hofstátter Béla és Domány Ferenc munkája 1935—36- ból). A parkot övező épületegyüttes a több építész által egy eljövendő korszak