N. Kósa Judit - Szablyár Péter: Föld alatti Pest - A mi Budapestünk (Budapest, 2007)

■ Lejárat a Duna alá

kábelalagutat is aláaknázta. Az alagút létesítésében és üzemeltetésében kezdettől fogva jelentős szerepet vállalt Dunay András gépészmérnöknek és munkatársainak sikerült elérniük, hogy a meder alatti alagútból a robbanóanyagot eltávolítsák, és csak a végaknákban elhelyezett lépcsők megrongálásával akadályozzák meg az alagút használatát. Dunay a németekkel műszaki kérdésekben kapcsolatot tartó Hámory Gaszton hadműszaki törzskari alezredesnél — korábbi baráti kapcsolata révén — részben elérte célját: a visszavonuló németek csak a pesti lejárati aknát rongálták meg, az alagútból eltávolították a robbanóanyagot. A mű azonban így is károkat szenvedett, szinte valamennyi kábel megsérült. Az egyetlen sértetlen (tíz kilovoltos) kábel tette lehetővé, hogy a Kelenföldi Erőmű életre keltéséhez a Váci úti erőműből villamos energiát szállítsanak Budára. Az ostrom befejeztével nagy lendülettel fogtak neki az alagút helyreállításának, a munka 1946 közepére, a fővárosi kábelhálózat helyreállításával egyidejűleg befejeződött.

A hidegháború alatt és a következő évtizedekben a titkok fátyla borította a Fővárosi Elektromos Művek Rt. tulajdonában lévő dunai kábelalagutat. A nagy- közönség csak ipari műemlékké nyilvánítását követően, 1991. november 12-én ismerhette meg, amikor az ekkor már gyémántdiplomás Dunay András és a

8