Szablyár Péter: Fokról fokra - A mi Budapestünk (Budapest, 2010)
i6 hónap alatt felépült a 35 lóerős gőzgéppel hajtott, egy irányba óránként 960 utast szállítani képes „csoda", amelyet a Budai Hegypálya Társaság üzemeltetett. A 96 méter hosszú, normál nyomtávú (1435 mm), 30°-os lejtésű pályán összekötött ikerkocsik közlekednek, ma már villamos hajtással (a hegyállomáson elhelyezett hajtóművel): az északi pályán a Margit, a délin a Gellért. Ezekben egyenként 24 utas foglalhat helyet. 1888-ban a 3 m/s-ra tervezett sebességet az utasok kérésére felére csökkentették. Az ötven méter szintkülönbséget leküzdő pályán eddig egyetlen baleset történt, a millennium évében (1896. június 17-én éjjel). A miniszterelnöki fogadás után külföldi újságírókat szállító, túlterhelt kocsik szabadultak el, a kötélszakadásra tervezett biztonsági berendezések nem működtek. A budai Vár [944-es ostroma során a hegyi állomás és az ott veszteglő kocsi megsemmisült, de a meghajtó-berendezés, a kazán és a völgyállomáson álló kocsi megmaradt. Végül mint a feudális múlt emlékét bontották el 1948—49- ben, pályáját újjáépítéséig a felülről beledöntött törmelék töltötte ki. Az épen maradt gőzgép, kazán és a meghajtómü a „vas és acél országa" alapanyaga lett, a felső kötélfordító korong egy dunántúli bányában segítette a széncsata győzelemre vitelét. A Minisztertanács a vár helyreállítási programját 1960-ban hagyta jóvá, ebben szerepelt a Sikló rekonstrukciója is. Később több ellentétes tanulmány és döntés született, volt, aki mozgólépcsőt javasolt a hajdani pálya helyére, volt, aki a rugalmasabb autóbusz-közlekedés mellett érvelt. A későbbi társadalmi kezdeményezések, a Közlekedési Múzeumban rendezett centenáriumi kiállítás ismét a rekonstrukcióra irányította a figyelmet, így bekerült a Budavári Palota helyreállítási programjába. Az 1980-ban készült tanulmány már 68 millió forint beruházási költséggel számolt, megcsillantva a helyreállítás lehetőségét. Több évtizedes szunnyadás után, 1985-ben helyreállították a Sikló pályáját, új szerelvényeket építettek, majd pusztulása után negyven évvel átadták a forgalomnak. A legnagyobb utasszámot 1943-ban jegyezték fel, ekkor 2134126 utas használta a Siklót. Míg korábban átlagosan félmillió utast szállított, ma közel hatszázezer látogató veszi igénybe ezt a kerekeken mozgó, különleges fővárosi panorámát nyújtó közlekedési eszközt. A városi legendák évek óta közeli privatizációjáról szólnak, reméljük, a várlejtő matuzsáleme ezt is túléli... 59
