Szegő Dóra - Szegő György: Zsinagógák - A mi Budapestünk (Budapest, 2004)

A tóraszekrény a terem többi részéhez képest díszesebb: félkör alakú bolt­mező emelkedik a szekrény fölé, melyen megjelennek a kohanita áldást osz­tó kezek, a kőtáblákat őrző két ágaskodó oroszlán, a Dávid-csillag és két sas. A csortkovói, főként vándorkereskedő-házaló haszidok zsinagógái az anya­városban piactereken épültek. így a Teleki téren is, ahol az 1800-as évek végétől zsibvásár működött. A „Teleki" pesti fogalom volt: zajos alkuval, elér­hető árakkal. Kültelki központ volt ez a Budapestre vonatozó szegény, magyar és galíciai zsidóság számára - akik jórészt a piacon kerestek és találtak meg­élhetést. A városrész arculatához tartozik, hogy a zsidó árusok által lakott Teleki tér 8. szám alatt, Kaiser Mihály kocsmájában gyülekezett a tiszaeszlári per után az Istóczy Győző vezette Antiszemita Párt. 1944-ben nyilasház lett a tér több épülete is. A nyilasok az utcán elfogott vagy a lakásukból elhurcolt környék­beli zsidókat gyűjtötték ide. A hívek tovább fogytak, amikor a város Kispestre telepítette a „Telekit”, azóta az egzotikus hangulatú templom fennmaradása bizonytalan. A Bethlen téri zsinagóga A zsinagógát befogadó középület eredetileg az Izraelita Siketnémák Országos Intézeteként épült (1876), Freund Vilmos tervei alapján. A késő eklektikus épületet Fuchs Antal hagyatékából emelték az akkori István tér 42—43. szám alatti telken. Háromszintes, klinkertéglás épület, főhomlokzatán széles kö- zéprizalit és két sarokrizalit. Emeletein íves záródású ablakok, a rizalitokon ikerosztással. Az ablakközökben két szintet átfogó, kőtagozatos klinkertégla pillérek. A rizalitok pillérei magas, kazettákkal díszített kőlábazaton állnak, a horizontális hangsúlyt az erőteljes párkányzatok ismétlik. Az iskolaépület­ben előbb csak egy kis imaszoba működött. Az udvarra nagyzsinagógát tervez­tek, de ez pénzszűke miatt nem valósult meg. Csak 1931—32-ben bővítették az imaszobát templommá. A terveket Baumhorn Lipót, illetőleg veje és időskori tervezőtársa, Somogyi György készítette. Az eredeti imaterem a földszinten volt, terét a karzatok részére kézenfekvő lett volna egybenyitni az emelettel. A tervezők azonban a kertet egy szinttel lejjebb, az alagsor szintjére süllyesz­tették, ezáltal az imaterem földszintje válhatott karzattá. A megnagyobbított

Next

/
Oldalképek
Tartalom