Szegő Dóra - Szegő György: Zsinagógák - A mi Budapestünk (Budapest, 2004)
a modernizmus kánonokat oldó formája, egyelőre mórosan gótizáló homlokzattal. Az ugyancsak a San Marcót mintázó előcsarnok itt a főtömeggel arányos és hozzá szellemesen kapcsolt kubus. A lipótvárosi templompályázat volt Lajta első önálló sikere. Nála a monumentalitás már a modern építészet funkcionális szemléletével párosult. A másik III. díjas Baumhorn Lipót tervén kívül megvásárolták, illetve dicséretben részesítették Scheer Izidor, Vágó László és Vágó József közös tervét, Freund Vilmos, Márkus Géza terveit, valamint Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula közös munkáját - ezek különféle mértékben szecessziós tervek. Még két, szőkébb tervpályázaton is kereste a hitközség e feladat legjobb megoldását, ismét Foerk és Schömer aratott sikert — ezúttal hosszházas templomtervvel. Közben múlt az idő, letelt a telek beépítésére adott hat év, és a tulajdonjog 1906-ban visszaszállt a városra. A budapesti zsidóság emb- lematikus temploma végül nem épült fel. A pályázat zsinagóga-architektúra szempontjából két legjelentősebb építésze közül a fiatalon elhunyt Lajta Béla később nem jutott hasonló feladathoz; Baumhorn Lipót itt kialakított, korszerű építészeti típust képviselő magyar- országi (fiumei, ceglédi, makói, esztergomi, egri, gyöngyösi, losonci, temesvári, Budapest-Aréna úti) zsinagógái közül több romos, már nem áll, vagy - híveik pusztulása után - eredeti formájukat nem tisztelve építették át őket. A Dózsa György úti zsinagóga A lipótvárosi templom tervének meghiúsulása után, 1909-ben az Aréna (Dózsa György) út és Tüzér utca sarkán épült fel az angyalföldi zsinagóga, Baumhorn Lipót egyik kísérleti épülete. Baumhorn 1899—1903 közt elkészült főműve, a szegedi nagyzsinagóga hasonló alaprajzű, ám itt hiányoznak a saroktornyok és a külső kupola. Az épület kupola helyett magas sátortetőt kapott, a négy homlokzati oromfal tornyok nélkül fedi az alaprajz teljes négyzetét. A kisebb méret ellenére is monumentális hatásúak a hatalmas, alulnézetből a sátortető fölé nyúló, lekerekített csúcsú timpanonok. Ezeket ismétlik a kisebb timpanonos kapuk. Az ídomtéglás, fogazott párkányok és a félköríves bélletbe szerkesztett rózsaablakok motívumai geometrikus karaktert adnak a homlokzatoknak. Az épület falsíkját négy sarkán a földtől, a kö52