Szegő Dóra - Szegő György: Zsinagógák - A mi Budapestünk (Budapest, 2004)
A frigyszekrény előtt, a hosszház üléseivel párhuzamosan áll a fa szószék, lapján domborművű, az emelvény rácsai közé rajzolódó körökbe komponált, art deco stílusú Dávid-csillagok és árkádívek. A női karzatok mellvédjei a hosszház mentén végigfutva ismétlik ezt az ornamentikát, mely a tóraszekrény faajtaján vakárkádsorként is megjelenik. Ezzel harmonizálnak a keleti fal faragott, Dávid-csillagos támlájú rabbi- és kántorülései, valamint az orgona ismét kissé más karakterű levéldíszítése. Akármilyen ügyesen illesztve rétegződik is mindez, a templom eredeti neogótikus képét a második világháború alatt a németek által istállóként használt zsinagógában többé nem sikerült helyreállítani. A holokausztban odaveszett sok környék- és házbéli zsidó család és a templom „léikéként" tisztelt Vidor Pál rabbi is, emléküket a frigyszekrény mellett márványtáblák őrzik. A 2000-ben felújított, az eredetinél egyszerűbb, kevéssé díszített zsinagógában és a Budai Micve klub hozzá kapcsolódó helyiségeiben megújult a budai zsidó hit- és kulturális élet. A lipótvárosi zsinagóga tervpályázatai Pestnek a városfalaktól északra fekvő földjeit, a későbbi Lipótvárost az 1800-as évek elején egységes városrendezési terv keretében felparcellázták. A terv a Terézváros rendezetlen, nőtt fejlődésével ellentétben sakktáblaszerű, egymásra merőleges utcákba és azonos méretű háztömbökbe szervezte Pest új kereskedőközpontját. A Rakpiac (Roosevelt tér) és a Piactér (Erzsébet tér) körül kialakult Pest kereskedelmi, igazgatási és banknegyede: a Lipótváros. A terézvárosi zsidónegyedből jött tehetősebb zsidók mellett a XIX. század közepén a nagyrészt német ajkú zsidó nagypolgárok is kezdték benépesíteni az előkelőbb Lipótvárost. A lipótvárosi zsidó templom építésének gondolata már az 1800-as évek utolsó harmadában felvetődött. Az épületet a későbbi járásbíróság akkor még üres telkére, a Szalay, Szemere, Markó és Koháry (ma Nagy Ignác) utcák által közrezárt, a főváros által adományozott telekre szánták. A Dohány utcainál nagyobb szabású, a Bazilikával versengő zsinagóga építését a hitközség a pesti zsidó közösség dinamikus fejlődésével indokolta. De a terv megszületésében a hívek növekvő számánál nagyobb szerepe volt annak, hogy a készülő Parlamenttel szinte szomszédos zsinagógát a század49
