Szegő Dóra - Szegő György: Zsinagógák - A mi Budapestünk (Budapest, 2004)

keleties, boltíves apszis, ebbe került az egész keleti falat jegyző Feszi rozet- tába komponált napsugárkoszorúja, centrumban az Örökkévaló betűjelével. De a karcsú oszlopok felett elhelyezett rácsdíszítés vagy a szekrényajtók ornamentikája már egyértelműen Feszi Frigyes Vigadójára utal. A fából készült frigyszekrényen a fehér és az arany szín dominál. A szentéllyel szerves egységet alkot, szinte díszítőelemeként hat a neológ zsinagógák fontos újítása, az orgona (építő: Karl Hesse). Az orgona vonalát az exteriőr geometrikus párkányzatához hasonló, sávos díszítésű pártázat folytatja. A frigyszekrény- együttest emblémaként koronázza az orgonánál magasabbra emelkedő, tömegében robusztus, részleteiben finoman csipkézett hagymakupola. Keleties ízt hordoznak a kétoldalt magasodó, iszlám ornamentikájű öntöttvas gyertyatartók. Említést érdemel az ugyancsak Feszi Frigyes tervezte, felemelhető tetejű fa bima.

Az épület öntöttvas oszlopait, boltíveit, mellvédjeit, párkányait gazdagon díszítik az orientális festett-plasztikus motívumok. A falak díszítő festése jellemzően egyszerűbb: márvány vagy műmárvány helyett csak színes kéregpapír fedi őket. Nyugodtabb, kiegyensúlyozott a kazettás rendszerű födém és a karzatfödémek alsó díszítése. Ezáltal a templombelső puritánabb képet mutat, mint a homlokzat. Ez csak részben tudatos döntés eredménye, a kutatók a megbízók pénzügyi nehézségeit és az építészekkel való huzakodás kompromisszumait sejtik a templombelső és -külső nem egészen egységes művészi kialakítása mögött. A XX. századi, puritánabb ízlést inkább megszólítani képes architektúra a többféle építészi koncepcióból és a megvalósulás viszontagságaiból eredően alakult ki.

A templom neves rabbijai közül kiemelkedik Schwab Löw, aki 1836-tól választottak főrabbivá. Schwab a mérsékelt modernizáció híveként jiddis helyett németül tartotta beszédeit. Annak ellenére, hogy ő maga nem tudott magyarul, a kulturális asszimilációs törekvések jegyében a nyelvi azonosulásra buzdította híveit. A hitközség összes tagjának rabbijaként működött, irányzatoktól függetlenül. A Dohány-templom építő bizottságának elnöke volt; de a felavatást már nem érte meg. Az elkészült neológ zsinagóga első főrabbija, a Stettinből hívott Meisel Farkas Alajos viszont nem volt feltétlen híve a modernizációnak. A Dohány utca méltán leghíresebb rabbija Kohn Sámuel volt, aki Meisel mellett lett hitszónok. Kohn Magyarországon született, elkö30