Szegő Dóra - Szegő György: Zsinagógák - A mi Budapestünk (Budapest, 2004)
Szentély és a későbbi korok közel-keleti templomainak orientalista stílusa a megfelelő. Az irányzat radikális képviselőjeként műleírásában azt hirdette, hogy egy „izraelita templom legalább fő vonásaiban feleljen meg minden templom megszentelt ideáljának, a salamoni Templomnak''. Kiemelte a többféle kőből épülő homlokzatot, a mázas tégla használatát, a kígyózó, fonatszerű ornamentikát és a magasított félköríves árkádsorokat — mint a salamoni Templom akkor ismert számos rekonstrukciójából felhasználandó mintákat. Az épület szerkezeti egységeiben is érvényesíteni akarta a salamoni Szentély hatását: a főhomlokzat dominánsabb elemei, a két hagymakupolás torony a jeruzsále- mi Templom Jákint és Boázt jelképező bronzoszlopaira utalnak. Förster a belső tér arányait a Szentély bibliai leírásának számai alapján szerkesztette meg. Bár a templomot messziről hirdető — az akkori Pest két-három szintes házai közül kimagasodó — két torony Förster szövege szerint a két bibliai királyfit idézi, valójában inkább emlékeztet keresztény templomok formáira. Ezzel része a zsidó egyenjogúsodás-testvéresülés ideájának, a reformer jelkép- rendszernek is. A két torony a kiugró rizalitszárnyak perspektivikus folytatása, köztük a főbejárat falsíkja egy hatalmas és felette öt kisebb rózsaablakkal épült. A két torony közti párkány kőtáblás timpanonoromzata is a keresztény templomok szimmetrikus szerkesztésével rokon. A főbejárat felett Mózes 11. könyvéből származó bibliai idézet olvasható: „És készítsetek számomra szentélyt, hogy közöttetek lakozzam" — ez a sor jól kifejezi a neológja új templomkoncepcióját. A terrakotta téglával burkolt, szőnyegmintás épület főhomlokzata a két körülölelő épületrésszel patkóformát alkot. Egykor mindkét oldalszárny az utca vonaláig előreugrott, a főbejárat előtt három oldalról zárt előudvart körülfogva. Az utca síkjára szerkesztett mellékszárnyakhoz az építéskor még közvetlenül kapcsolódtak a szomszédos, két- és háromemeletes klasszicista lakóépületek. A bal oldaliban született Herzl Tivadar, Izrael állam megálmodója. Szülőházát az 1932 épített Zsidó Múzeum kialakítása előtt elbontották, a bal oldali szárnyépületet is hátrébb húzták. A szárak sarkainál kaptak helyet a női és a kóruskarzatok csigalépcsői. A kiugró épületrészek bütüin sokszögű falpillérek állnak, tetejükön kisebb hagymakupolákkal. Az egész homlokzaton fogrova- tos pártázat fut körbe, perzsa és iszlám mintázattal. A párkányzat ismétlődik, többféle geometrikus mintát mutató, vízszintes architektonikus hangsúlyokat 28
