Szegő Dóra - Szegő György: Zsinagógák - A mi Budapestünk (Budapest, 2004)
A Lajos utcai zsinagóga A középkori Óbudán a mohácsi vész előtt is éltek zsidók. A török 1686-os kiűzése után ugyan törvény tiltotta letelepedésüket a szabad királyi városokban, de megmaradt a földesúri birtokokon való letelepedés lehetősége. A letelepítés kötelezettségekkel is járt: adófizetéssel, boltjaik zárva tartásával a keresztény ünnepeken. A Zichy grófok birtokán 1712-ben jelentek meg újra a nagyrészt Cseh- és Morvaországból érkező zsidók, ők alkották a mai főváros területének első újkori zsidó közösségét. Egy már nem használt sörfőzőt és csapszéket béreltek a Zichyktől, lakásokkal és üzletekkel. Az első, a Zichy-kastély rendszeres szállítójaként név szerint ismert óbudai zsidó Jákob Fleisch volt. Az óbudai zsidó község kezdettől a keresztény községgel egyenrangú gyülekezetként működhetett. A középkorral ellentétben a XVIII—XIX. századi Óbudán már nem volt elkülönített zsidónegyed, szétszórtan lakhattak a település több pontján, bár a közösségi épületek valamelyest meghatározták lakhelyüket is. A központ a mai Lajos utcában volt, ezt akkor - akárcsak a budai Vár középkori zsidónegyedét — Zsidó utcának hívták. A közösség első tan- és imaháza a Wagenmeister-telken a gróf Zichy Péter özvegye, Bercsényi Zsuzsanna és mostohafia, Zichy Ferenc között zajló örökösödési vita következtében pusztult el. Végül Bercsényi grófnéé lett Óbuda, aki ekkor új imaház építését engedélyezte. Ez 1732-ben készült el, a Zsidó téren (Judenplatz), a mai óbudai zsinagógától délre. A hívek kereskedők és kézművesek voltak. Többségük inkább csak házaló vándorkereskedő, néhá- nyan később mégis főszerepet játszottak a honi nagyipar, elsősorban a selyem- és textilipar kialakításában. A legnevesebb a Goldberger család volt, kékfestőüzemük egyemeletes épülete a mai Lajos utca 136. szám alatti ház helyén állt, a falon tábla őrzi az alapítók emlékét. A még szegények által, nem tartós anyagból épített régi zsinagóga hamarosan olyan rossz állapotba került, hogy a hívek új templom építésének jogáért folyamodtak. A mai telken (Lajos utca 163.) 1769-ben épült templom tervezője Nepauer Máté, a XVIII. század sikeres templomépítője volt (ő építette a Fő utcai Szent Flórián- és a Margit körúti Ferenc-rendi templomot is). Megbízása azt jelzi, hogy az óbudai zsidó ekkor már egyenrangú „városi polgár". '7
