Szegő Dóra - Szegő György: Zsinagógák - A mi Budapestünk (Budapest, 2004)
Az első budai zsidóként ismert Hénok az uralkodói pénzverés és a királynéi harmincad(vám) jogát bérlő kamaraispán volt, aki feltehetően a királynak nyújtott hitelei fejében birtokokhoz jutott. Az ő családja honosította meg a pénzverést Budán, és szerepük volt abban is, hogy IV. Béla kiadta a zsidó szabadságlevelet. Ők alapították a kora középkori zsidófertályt a Vár déli részén, a mai Szent György utcában (Zsidó utca). A zsidónegyedet egyik oldalról a várfal határolta, de hozzá tartozott a falon kívül eső, a mai Krisztinavárosban - az Alagút, a Pauler és a Roham utca határolta területen — található zsidó temető is, a még lefedetlen Ördög-árok mentén. A zsidók kiűzetésükig, Buda 1686-os visszafoglalásáig használhatták, ma ismert legrégibb sírköve 1278-as keltezésű; e kövek még a XIX. században is helyükön álltak. Abban, hogy a várbéli zsidók társadalmi rangjuk ellenére elkülönült lakónegyedben éltek, szerepet játszottak az 1279-ben Fülöp fernói püspök, pápai követ által összehívott budai zsinaton hozott intézkedések, amelyek ismét betiltották a velük való baráti érintkezést, előírták a zsidók szegregációját és a megkülönböztető jel (vörös posztó kör) viselését a mellkason. Az első középkori budai zsinagóga a XIII. század végén épült a mai Dísz téren (maradványait feltehetően az egykori Honvédelmi Minisztérium romépülete fedi), azonban nem sokáig működhetett: Nagy Lajos király először 1348-ban űzte el a zsidókat. A régebbi történetírás szerint az indíték a pestisjárvány utáni bűnbakkeresés volt. A zsidók szigorú, a rituális tisztálkodást megkövetelő vallási előírásai ugyanis valamelyest védelmet nyújtottak a pestissel szemben, ezért is ébredt a gyanú szerte Európában: ők a pestis okozói. A második, 1360-as kiűzetést Nagy Lajos sikertelen térítési próbálkozásaival magyarázta a história. A kiűzetés ekkor még nem pogrom formájában zajlott le, de házaikat, első zsinagógájuk épületét a király a magyar főuraknak ajándékozta. Az új, nemcsak uralkodó- és egyház-, hanem inkább gazdaságtörténeti szemléletű magyarázat a zsidók kiszorításában a gazdasági konkurenciaharcot fontosabb motívumnak látja. Zsinagógapáros a budai Várban Néhány évvel azután, hogy Nagy Lajos másodszor is kiűzte őket, a budai zsidók visszatérhettek, és a király megerősítette a XIII. században megszerzett szabadságlevél legfőbb elemeit is. Ekkor alakult ki a budai Vár második — 10
