Valóság, 1955 (3. évfolyam, 1-2. szám)
1955-07-01 / 1-2. szám
dödöleg,amellyel a világ társadalmi és politikai vezetöszerepét szerezte meg magának négy évszázadra.Ez a diadalmenet alapjában vé ve a termelő erőket megteremtő kezdeti kapitalizmus kifejlődése volt Európában,amely Angliában,Hollandiában,Svájcban a protestan - tizmus ideológiája alatt érte el legnagyobb sikereit,de mindenütt egyebütt is megtalálta a maga csiráinak elültetésére a legmegfelelőbb formákat,Heroldj ai a nagy természettudósok és filozófusok Gál liléi,Kepler,Pascal,Descartes,Newton és társaik voltak,akik valojá ban az emberiség akkori fejlődését hatalmasan előmozdító kapita - lizmus termelőerőihez teremtették meg a tudományos előfeltételeket Mig Nyugateuropa a 16. • és 17. században a korai kapitaliz -mus utján tört előre,addig a Nagy Magyar Alföldön a kiáradt Tisza partján düledezö viskók mellett mocsári gémek tanyáztak. Csak a 18.. század végén,három évszázados hátránnyal indultak meg Bessenyei György,Martinovicsék és Bacsányi János ("Vigyázó szemetek Párisra vessétek...")a nyugati fejlődés behozására.Ez az üldözési verseny azonban az egész nemzetre vonatkozolag csak a reform-korszakban szélesedik ki,amelynek nagyjai Széchenyi,Wesselé - nyi,Kossuth és társai az angol és francia példákkal valójában a társadalmi fejlődés delelö-pontját elért kapitalizmust óhajtották a visszamaradt,de most már ugyancsak rohamos tempóban előretörő Ma gyarországra a 19. század közepén átplántálni.Ezen a rohamos fejlődésen alapjában véve az 1848-49-es forradalom leverése sem változtatott,mert ez csak az uralkodo-ház győzelmét biztosította be a magyar önállóság felett,de nem jelentette egyszersmind egy ha nyatlo társadalmi osztály erőszakos restaurálását a feltörekvő ősz tályokkal szemben.Valójában a nyugati értelemben vett kapitalizmus éppen 1848-49 után,az ötvenes és hatvanas években tört be Magyar - országra,amely ezentúl egészen az 1914-es világháború Nyugateuro - pát vitán felül mindenkor példaképnek tekintette„Azt lehet monda - ni,hogy Magyarország a reformkorszaktol az első világháborúig le - zajlott évszázadban egy őszinte lelkesedéssel és meggyőződéssel le folytatott üldözési versenyben az elmúlt 3 évszázados vesztes,-.égét Nyugattal szemben nagyon erősen lecsökkentette,de egészen behozni már nem tudta.A " haladó " Nyugat a kapitalizmusban naggyá vált Nyugateuropa volt és a"visszamaradt" Magyarország Nyugatot a kapitalizmusban többé nem érte el. A NYUGATI SZOCIALIZMUS ÉS AZ UJaBB MaGYaR TÖRÉS NYUGATEUROPA a 19. század második felében közeledett a maga delelöpontja felé és az egész földkerekségére kisugározta technikai fölényét,de egyszersmind tudományát,kultúráját,művészetét és egész eszmeiségét is.Nyugateuropa utolso nagy eszmei teljesitménye a szocializmus gondolata volt,amely eszemeileg a marxizmusban,po - litikailag a szocialista munkásmozgalomban európai talajon nőtt ki a 19. század második és a 2o. század első felében,hogy innen az egész világra elterjedjen.Eljutott az orosz cárság birodalmába is,amelynek sajátos talaján a marxizmus leninizmussá alakult át - és a szocialista munkásmozgalom végső következményeiben az 19o5~ös 1917-es forradalmakhoz vezetett. Amiképpen a századvégi és századeleji Magyarország mindenben Nyugatot tekinti mintaképének,aképpen az akkori magyar munkásosztály is Nyugateuropa1 őszinte meggyőződéstől fütött lelkes követője volt a marxista eszmeiségben és a szocialista munkás mozgalomban.Ez a magyar munkásmozgalom a maga szellemi és politikai szövetségeseivel végül is az 1918-as októberi forradalomba torkollott.A Káro -- 7 -
