Valóság, 1955 (3. évfolyam, 1-2. szám)
1955-07-01 / 1-2. szám
59 -os nép olyan képviselői,akik minden kérdésben egyetlen abszolút tekintélynek a nevében szolnak,százhetven milliós nép akaratának,céljainak - és értékelésemnek-legföbb kifejezöje,megtestesítője és i - rányitója,maga Sztálin ismerte és ismeri el öt művésznek,nagy mű - vésznek,Az optimizmus és az életerő monumentális művészete leghiva tottabb képviselőjének - ehhez,ilyen helyről jövő elismeréséhez viszonyitva voltakép Sadr elvtárs szerény.Voltakép Michel-Angelo számára megtiszteltetés,hogy Sadr elvtárs a maga nagyságát egyáltalán összeméri a pesszimista firenzei képzőművésszel... 1935- augusztus 31. ... Vorms meg akart ismerkedni szovjet képzőművészekkel és műveikkeljmielött azonban hivatalos személyekkel érintkezésbe léphe - tett volna,hogy megbeszélje velük szép tervét a mai franciaországi és a szovjet festők cserekiállitásárol,szüksége volt valami ajánlás ra.Párásban nem gondolt erre,de itt hamar észrevette,hogy ez feltét lenül szükséges.S én' ez esetben a gyakorlati tanácsadó,az impreszário szerepében tetszelegtem,A magam "Pravdá"-ban megjelent fényképe . hatásával kapcsolatban megtanultam,hogy nincs biztosabb . mod mint. a "Pravda" ahhoz,hogy itt szoba álljanak az ide génnél.Ha a "Pravda" csak egy pár soros hirt közöl arról,hogy Pierre Vorms Pá risbol megérkezett Moszkvába,ez már afféle szezámként hatna minden zárt ajtóra.így történt,hogy tanácsomra elkezdtünk telefonálni a "Pravda" szerkesztőségébe.Reggel kilenckor kezdtük el,Mira csupa vi dárnság és életkedv,eleinte mulatott,de délfelé még ős is elvesztette a jókedvét.Akárkit kértünk a telefonhoz,az illető ép elment," de mindjárt visszajön " s mikor " mindjárt " újra telefonáltunk,már me gint vagy még mindig nem volt.S akkor nekem mentő ötletem támadt már nem tovaris Vorms volt az,aki beszélni akar,hanem Monsieur le directeur de la Galerie Billiet de Paris - és nem én vagy ö telefonálgatott ,hanem Mira, aki egy ideig oroszul,de aztán hogy még előkelőbben hasson,kizárólag franciául s nem mint feleség,hanem mint" la secrétaire de Monsieur le directeur Vorms " - s ez eredménnyel járt.Egyszerre csak megtalálhatóvá vált a keresett szerkesztöségbeli férfiú. Vorms meghivást kapott egy előadásra,melyet eg/ Beszkin nevű szovjet személy?'.ség tartott a szovjet művészeknek a francia festőkről és festészetről.Beszkint Pierre még Párisbol,vaLami követségi fogadásról ismerte.Beszkin oroszul beszélt és nem tudta,hogy Mira o rósz és előadás közben mindent mindjárt lefordit férjének.Beszkin elvtárs tehát gyanútlanul úgy beszélt a francia festőkről és festészetröl,mintha maga G-őbbels ihlette volna meg : Az •’ entartete Kunst "( " elfajult művészet ") - rol való elméletet még az "entartete Künstler" ("elfajult művész")ábrázolásával is megtoldotta, az elfajult művészről beszélt,aki kivül él a társadalmon,közömbös a milliók harcával szemben,dekadens,beteges,egy szóval rothadt. Ez az,ahol Vorms nem ismert tréfát.Amint Beszkin befejezte elő adását,Pierre - Mira mesélte igy - egész sápadtan oda lépett hozzá es nagyon hevesen felelősségre vonta,felsorolva neki egész tucat francia festőt,személyes barátait,akik mind kommunisták,aktiv és ál dozatos antifasiszták és jelentékeny nevek a mai francia képzőművészetben.Beszkin, aki jól beszél franciául»valósággal megijedt.Félrevonta P7.orre-t és - pontosan úgy mint engem Iksz elvtárs - biztosította, hogy ö személy szerint semmit se gondol abból,amit itt az i - mént előadásában elmondott,hiszen nem esett a fejelágyára,volt al - kalma Párásban megismernie a festőket s bámulattal gondol rájuk is,
