Valóság, 1955 (3. évfolyam, 1-2. szám)
1955-07-01 / 1-2. szám
4-9 -nányos gondolkodó fogalmaival magyarázta.Az adott világ költőije volt,tudatos varázsló. A "Nincsen apám,se anyám"-ban van néhány remekmű,amelyekben a fiatal vérmérséklet minden érzelmi bonyadalom nélkül,ragyogó üdeség gél nyilatkozik meg.A " Fiatalasszonyok éneke" tele van elragadó bájjal,huncutsággal,életörömmel,a "Dalocska",tökéletes szerelmi humoreszk,az "Áldalak búval,vigalommal" a boldogság tiszta s panthe - isztikus kizengésü önkivűíetét szólaltatja meg : "Mindegy,szeretsz-e,nem szeretsz-e, szivemhez sziwel keveredsz-e, látlak,hallak és énekellek, Istennek tégedet felellek. Hajnalban nyújtózik az erdő, ezer ölelö karja megnő, az égről a fényt leszakítja, szerelmes szivére boritja." A " Melodiák"-nak groteszk,exotikus faunával benépesített Iá - tomásairol, - a magyar szürrealizmus egyedüli remekeiről - külön kis tanulmányt kellenék írni... "Döntsd a tökét, ne siránkozz" A "DÖNTSD a TÖKÉT,NE SIRÁNKOZZ" c. elkobzott kötete jelzi Jo - zsef Attila "proletárköltöi",vagy ha úgy tetszik "ortodox marxista" korszakát.a marxizmus eszmekörével már jóval korábban megismerke - dett:a "Nem én kiáltok"-ban az "ucca és a föld fiának" nevezte ma - ° gát,"emberebb világot" énekelt,a "szegényember"dicsöségét hirdette s arra,hogy "elveszett az ezerév",a csavargó akasztofahumoraval vág ta rá,"ha elveszett,elveszett..."De a harmincasévek elején beleme - rült a marxizmus elméletébe s gyakorlatába,a munkások költője a - kart lenni,fegyelmezni akarta nyugtalan látomásait s egyben egész művészetét a forradalmi eszme szolgálatába szerette volna állita - ni.Meghati igyekezettel,naivnak ható s később magamegmosolyogta sikertelenséggel , rontott az "eszme" nevében néhány igen szép költeményén.Ö,a született "szegény ember"költö,lehetőleg minden versébe,ha másképp nem ment, erőszakkal,begyömöszölt valami "proletárit"." Itt kuksolok a szilvafák között - kakukkolgat a hamvas szerelem - ka - kukkolgat a berekháti köd - pamutpapucsban lépked szivemen" - kezdi egy csodálatosan erőteljes táj-és szerelmi versét,amelyben egyetlen sor ütött ki példátlanul:"tőkés világ kamatja életem".Mintha Van Gogh egy margarétáé mezejének sarkába számológépet festett volna !A "Medvetánc"-ban már kijavította a strófát.Vessük össze a le ttot : Tégla a boglyám,öklöm fejemen egy margarétán búsulnék magam tőkés világ kamatja életem - már pára hátán illan életem s - vén görbe bu ! - munkám is lombtalan. Vagy vegyük a "Füst"-öt,e finom példázatot,ahol az "égi hűvösség" rajta,akár a füstön áttetszik,majd : Elszállok,de vad vörös remegés az életért,világot ringat és áttetszik rajtad,égi hűvösség.
