Valóság, 1955 (3. évfolyam, 1-2. szám)

1955-07-01 / 1-2. szám

- 38 -A polgári társadalom kialakításának gondolatában már sokkal iisebb részt képviselt Magyarország lo éven kérész tüli miniszterelnöke : gróf Bethlen István,aki számos vo*-. natkozásban megmutatta a régi erdélyi államférfiak kiváló ságát /jle a detronizácios törvényjavaslat indokolásába . belevette a külföldi beleavatkozást,s ezzel megmentette a magyar lözjogi jogfolytonosság klasszikus elvét/,de társa dalmila£ teljesen elhibázott volt a választójognak rendelettel, E.ajd törvénnyel történt szűkítése,a magyar ipari munkássággal /Bethlen - Peyer/,valamint a magyar parasztsággal /Bethlen -Nagyatádi Szabo/ kötött politikai paktum, nemkülönben a mezőgazdaság és a kereskedelem elhanyagolása tárcáik élén álló szürke minisztereikkel.

Ennek lett a következménye,hogy az általános és tit kos vál£ sztás elve nálunk másodszor - a második forrada •* lommal ~ 1945-ben valósult csak meg,holott Nyugat-Europában ugyanakkor már ott tartottak,hogy az általános válasz tojogot annak kőtelező gyakorlásával kellett biztosítani. Ennek lett a további következménye,hogy az internáló tá - borokbol számos és az emigrációból kevés szociáldemokratát engedtek ki,- illetőleg haza,hogy megvalósították a huszas évek végén az ipari munkásság társadalombiztosítását /lex Vass I„II./,de a párt szervezkedését korlátozták s nem engedték kiterjeszteni a közalkalmazottakra,a vasutasokra, sem a parasztságra.Az igy biztosított legfelljebb 24 képviselői mandátum / a mandátumok egy-tizede/ bizo - nyos monopólium jelleggel bírt,ártott a kormányzatnak és nem használt a magyar szociáldemokráciának.Ennek lett s. következménye a radikálisabbnak kívánkozó földbirtokre - form helyett az 1924,majd az 1935 évi igen enyhe,mondhatni tessék-lássék földbirtokreform,amelyre a pecsétet maga a kormányzó,vitéz Horthy Miklós ütötte - úgy hiszem - az 1937 évi rádióbeszédével,midőn egy mondatban megállapitot ta,hogy 9 millió katasztrális hold - 9 millió ország-iá.** kos.Súlyos mulasztás volt ezen felül,hogy a mezőgazdasági munkásság érdekvédelme /O.M.B.I./csak lo évvel az ipari munkásság társadalombiztosítása után következett és az sem volt a legtávolabbról nézve sem kielégítő,s ennek a következménye lett végül,hogy Chorin Ferenc által ujjá-te remtett magyar ipar kivételével gazdasági életünk pangott, ami azzal is járt,hogy a. szomszédos államok lakosságára materialiter nem bírtunk vonzóerővel.

Külön kell említést tenni a Vass József nevéhez fűződő ma - gyár társadalombiztosításról.Vass József törölmetszett magyar nyelvezetében hasonlított régi idők nagyjaihoz,Pázmány Péterhez és Arany Jánoshoz,kortársai közül Szabo Dezsőhöz Társadalombiztosítása egy évtizeddel megelőzte ugyan az angol Beweridge féle social security-t,de a. magyar társadalombiztosításban volt sok etatista vonás a társadalom,a család és az egyes személy szociális szempontjainak a rovására.Hol maradt szociális kihatásaiban a magyar társadalombiztosítás pl.a negyedik francia köztársaság assurance sociale-jával szemben ?

Nem valósította meg távolról sem a hozzáfűzött reményeket a Klebelsberg Kuno gróf által megkezdett magyar kultúrpolitika sem. Eboöl itt csak kettőre kívánok rámutatni; egyfelől a magyar "kul-