Valóság, 1955 (3. évfolyam, 1-2. szám)
1955-03-20 / Tények
DÉKÁNI KÁROLY : Nyelvünkön már lomos a szó, talán vásott,kopott, csak egy gerizd s ez is csoda, hogy megmaradhatott. Idegen urak bérese itt-ott pár ostoba.-n. törzséről letört gallynak el kel. száradnia. Az élő ág,ha viharban leng és nem törik le, nem idegen,ha át is csüng a szomszéd kertjibe. Most ne legyünk Péter és Pál; ünnepelni fogunk, a mi fánkról a mi rigónk zengje a mi dalunk. Párisban járt hangulatunk, puszták,berkek tája, a tűz,a dac,a délibáb : Liszt rapszódiája. Bartok,ki világ szivébe oltotta át dalunk, Kodály,ki gyűjtöget,mig mi kesergünk,vigadunk. Os ritmusok,U3 táncosok,- a mi táncunk örök : dobog,ropog,ring és kering -széditök a körök... Szép este volt,velünk tapsolt, örült a félvilág s a sövényen kivül hullott nyalábnyi száraz ág... Törökszentmiklos,ne aludj, szóljon a csorba kürt, akad legény,aki fújja, ki sokat s fájva tűrt. Kisbér,Bábolna,méneid legyenek táltosok, büszkék,mikor ö ünnepel : a nép,a rongyosok. Termő rügy legyen rogyásig minden szál venyigén, Szekszárd,Eger,aszus Tokaj, sikján,dombján,hegyén. Tihany,verd vissza ezerszer égig a harsonát, Badacsony,tedd asztalára pincéid hüs borát. Szeged,piros paprikával tüzeld a jo levet, Szikes szülöm asztalára te süsd a kenyeret. Esztergomban,Debrecenben, zúgjon minden harang, kérjen áldást,adjón hálát értük a tiszta pap. Dorog,vigyázz,meg ne fázzon, fejts neki sok szenet, Salgótarján,vastag droton küld neki fényedet. Diósgyőr,ontsad a vasat, Csepel,csinálj ekét, kaszát,kapát,traktort,kombájnt : könnyitsd az életét... Iro,költő,az ö szavuk csengjen a nyelveden, politikus, - a föld kötél - földjük övék legyen ! De gyászfátyolba rejtsétek minden kis porszemét, ha meglopják,vagy üldözik, idegen érdekért. Nem nyafogjuk a szagtalan, alaktelan hülyét, kit kánjában a lázas föld örökre elvetél. Ma ez a hang s ha nem lesz rend, üvölteni fogunk, szót hasgatunk,kaszát fenünk, mert mi együtt vagyunk ! ÖS RITMUSOK , UJ TÁNCOSOK À Magyar Népi Együttesnek ajánlom párisi szereplésük alkalmából.
