Valóság, 1954 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1954-01-01 / 1. szám

-7-tejc Europa keleti részében.Nyugat fele,az Ocean 7iàsik partján gigantikus méreteket Öltött,valamint Keleten,Oroszországban,az utolso év - tizedekben*az addig iparilag elmaradt területen uj alapokon és formák banoiïatàsa valamennyi kontinensre kitérjedt.Széjjel szaggatta a régi formakat-hol egészen,hol részben-,kihasználva ternészetes gazdagságaikat,! e sok helyen szinte alig adott valamit cser$be«Igaza van erre a korra vonatkozolag ü.J.TOYNEEB-nek,amikor igy irt";» nyugati népek különbözhetnek vallásban,nyelvben és civilizáciob in,egy ponton egyetértenek» 00i\ nyugatiak a modern idők nagy gyarmatosítói»agresszorai és sok nép tud hivatkozni erre saját történelméből»«."

Hr Lenin megàllapitàsait,gyarmati imperializmusról beszélve, — olcso munkaerő és nyersanyag vonatkozasban-nam is igazoltak teljes mértékben a fejlődés tényei,de a leninizmus effajta tételei a Szov - jetunio politikájában hatalmas eszközökké váltak az ébredő népek függetlenségi harcaiban.Ugyanis ezeken az ázsiai és afrikai területeken, valamint az általános ipari fejlődéstől félig,vagy negyedében érin - toirb KÖzép-Keleteuropa-i és Balkcon-i népeknél a "kapitalizàlodàs ", az iparosodás csak kis,vagy lanyha ütemben fejlődött ki még a két háború között is3Ez a hatalmas tömeg,mondhatjuk nyugodtan "öv”,kontinenst mé méretekben a nagy iparosodasi központokkal szemben Földünk nagy tar — talékseregét Jelenti. , ahogy a fentebb idézett /,.J„TOYNBEE nevezi "KÜL Sö PROLETékséGOT"';Ez a több száz milliós tömeg,ez a széles "proletár - sav",fölébredve évszázados kàbultsàgàbol a régi és uj szisztémájú ipari hatalmasságok között,ma dörömbölve vonul, be planétánk történelmébe,hogy egyenlő jogokat kérjen és elismertesse saját gondolatvilága nak értékét és megbecsülését,/, világ sorsát bar nem ök döntik el,de nélkülük sincs megoldás,sőt csak velük van!

Néhány egészen jellemző szám világosan és valódi mértékében mutatja ezt a nagy .emberi.szociális és történelmi feladat fontosságát:(3,)

ü » b c *

Anglia Szovjetunió India Ki na

554

29.01

37.6

62-66

468

21.80

27.1

60-64

158

6.70

6.8

47-50

34

4.37

0.5

27-29

3.51

C.5

Ezek a számok ugyan 1939 és 43-ből valók,de bizonyitoerejük ma is érvényes .íme »korunk nagy problémája »föladata,amit a^perma.nens i ipari forradalom hagyományaként kell megoldani es pedig rövid xdo a — lett„De ki tudja elvégezni ezt a munkát és vájjon elegsegesek-e.az eddigi technikai és politikai-gazdasagtani módszerek es forma*.

A KEI NAGY IPAR-ORIAS.

Az ipari forradalom bölcsője»Europa nyugati része az elsö^háború után,de főleg a második következtében saját sebeinek ápolásával bajlódik.A két ipar-óriás között,-a "kapitalista"Amerika és a "szocialista "Szovjetunió közé beszorulva»feszengve keresi helyét az atom «

kor küszöbén* , , . « .

EGYIK OLDALÁN all Oroszország a nagy és szovjet-szxsztemaju politikai és gazdasági rendszerével,primitiv tökegYÜjtésével,amit ki

3. /idéologie et Société,Manes SPERBER.

4. /Egy livre kb. félkilo.

nemzeti jov.fejenként dollárban: i- gyapjú,szőv. í4. )fei .Livre-ben:

Energia

lóerőben:

Élettartam?