Valóság, 1954 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1954-01-01 / 1. szám

-48-KDPERNIKÜS»KEPLER, GALLILEI.

A keresztény szélién végre kezdett kinőni nagyon hosszú és-^all Juk neg — elég sötét gye rnr kko rab o 1 * Mar régóta-szenvedett az uj Eu:co~ pa szellene ettől a szűkre szabott gyerrxki cosnagoniatol,(6)amelyre az első csapást, Amerika felfedezése és a föld gömbölyű voltának bebizonyulása mérte »Egyszerű, de bátor emberek,mint COLUMBUS ,YÀSCO DE GÀMA, MAGELLEN akaratlanul is.segítségére voltak a tudósoknak és filosofu — soknak«.«

Az uj szellem elő volt készitvesaz életnek csodálatos lendülete árasztotta el a tudományos Európát.A fizikusok és matematikusok mindé nütt lázasan dolgoztak.De öle -ellentétben a noralistákkal(7l)~ nem kételkedtek, nem haboztaksök kerestek és - találtak.A megfigyelés és azà mitas felváltottak a természettudományban az addig uralkodó képzelő* c rőt és tradiciot és napira 1-napra feljebb libbent a függöny,mely reá — lis,megalapozott tudást addig eltakarta.

Már a XV«században NICOIA DE C XJSa valamelyik könyvtárban megtalálta Pythegoras-nak a világegyetemre vonatkozó elméletét és nemsoká»ra rá KOPERNIKUS,abból a nagy eszméből kiindulva,hogy a természet mindig és mindenütt a legegyszerűbb nodokon és utakon halad és úgy ta làlvàn,hogy Ptoler.eus komplikált-elmélete sehogysem egyezik ezzel az igazsággal - egybe öntötte a C USA által feltámasztott Pythagoras elméletet a számosai-Aristarkos elméletével.(,8)Ezzel átadta, az emberi — ségnek hires teóriáját a föld forgásáról úgy a saját tengelye,mint a nap körül,kiegészitve csillagászati megfigyeléseivel.-Ezt a"különös újságot" eleinte csupán néhány hive fogadta el; a legtöbb korabeli tudós érzékei azonban valósaggal fellázadtak a szellemnek eme útkeresése ellen .Még a nagy jogtudós és i^eo, ETIENNE PAS — QUEER is azt mond ja,hogy "Kopernikus nem más,mint rosszul sikerült pa. radoxfjQot,ellentmondások gyártója. "De a XVI*század végén mar győz a szellem és tudás,s végűi is ezt az elméletet két olyan szellemoriás támaszt ja alá,mint KEPLER és- GALILEI.

Firenze,a. művészet és irodalom szent városa ,a modern Athén,még egyszer - talán utoljára. — a cso das"aranylánc" »azazr DANTE,PETRARKA , GIOTTO,MASACC10,LIONARDO DA VINCI,MICHEL .JJGELO után,egy fényes fák - lyat ad az emberis égnek,a humánumnak,GALLILEI személyében.Ez a nagy elme két hatalmas és elpusztíthatatlan alapot ad a fizika, tudománya. - nak,nely addig kizárólagosan konjukturális volt,vagyis változó:a súly és a mértéket..,, testek esésének megfigyelése fellebbenti a fàtylot a nehézkedési erő törvényeiről.BACON! -r nal vetélkedik az utokor szemé - ben a hőmérő feltalálása, tekintetében és végül az időtartam mérését is megoldja az inga. utján, ült a la, vonul be a.ge ometria^k természetfia dinamika,a sztatika,a hidrosztika,a ne -losofi àba.Vèlc és után

chanika óriási lép te kitel haladnak előre .Ezalatt Németországban és másutt. is^ az optika. (10) is kifejlődik.KEPLER felfedezései és tanitása- i alapján,aki 1604-ben megállapítja, az emberi szén va.lodi struktúra — jüt»szerkezetét és megvilágítja, annak funkcióját,működését•

A XVII. szazad hajnalán nemes versengés kezdődött az akkori szellemi vezetők között.VIETE algebrai megalla.pitásai nagyban hozzája rultak a. tudományos kutatások eredményességeihez,Az angol GILBERT 1600-ban1felismeri a föld nagnességétjegy másik angol,HARVEY befejezi a vérkeringésre vonatkozó kutatásokat,melyekét a XVI.szazad nagy or — vos ai/ : L 3V. J3S EUR, SERVET, C ES ^lLP I NI s/ke z d t e k meg.Egy francia mérnök, SA-