Valóság, 1953 (1. évfolyam, 1. szám)
1953-10-01 / 1. szám
AMERIKA A1,TERIKA az emberi együttélés történetében aj fejezetet jeiA lent .Az ember személyes szabadságának, a személyiség megbecsülésé'-, nek és az egyén integritásának olyanfoku kiteljesülése valósult meg a Függetlenségi Nyilatkozattal önálló állami életet nyert ko ràbbi angol gyarmat most már közel kétszázéves élétében,amilyenhas ztalanul keresnénk analógiát akár a történelemben akár a ma é 1Ö népek életében. Ami az amerikai életet befelé jellemzi,az jellemzi kifelé is: abszolút jóhiszeműség,a mások jogainak tiszteletben tartása,be nem avatkozás azok életébe és feltételezése annak,hogy amit mások cselékednek, az éppen olyan jóhiszemű,mint az amerikai nép magatar tása.Amerikai imperializmusról csak tájékozatlanság vagy rosszaka rat beszélhet :ilyen ni nos.Ellenben van egy mindennél fontosabb amerikai érdek,hogy az az életforma és gazdasági irány,amiben Amerika népe é 1, fennmarad jón és annak létét ne veszélyeztesse semmiféle idegen befolyás.Ez nem támadó,hanem védekező attitűd. Amerika élete úgy van fe lé pitve ,hog.y minden napnak egy vonalat hozzá kell tennie az előző nap eredményeihez: itt az élet a aö vekcdésben van.Abban a pillanatban,amikor a növekedés megáll,az amerikai élet halálos veszedelembe kerül.Ehhoz nem kell visszaesés,már a megállás is elegendő.Ez történt a Hoover-depresszio ;dején és ennek halálos félelme szőrit ja el minden vezető amerikai szivét,ha r. ^onuol jFvörö.Aa egy depresszió annyival volna végzetesebb a késői huszas években átéltné 1,amennyive 1 az amerikai élet fejlettebb,kitérjodtebb és ennek kvetkoztében sebezhetőbb. Az amerikai külpolitika valóban együüli célja az,hogy azokat a c Külső tényezőket, melyek ezt e lö időzhet né k, paralizálja és semle - gcsitse.Nem több mint ez,mert senkit sem akar lo igázni, nincsenek hoditási vágyai. ■ , ~f----X-----1 ■ • -v" '• ".V ' :!AZ AFRIKAI KÜLPOLITIKÁNAK épen ez a jóhiszeműség a legerősebben sebezhető pontja. Ennek rovására irhato,hogy a harmincas évek közepétől kezdve nagyarányú kommunista infiltrácio ment végbe Amerikában a bolsevizmus társadalmi és politikai recepció ja,majd vég. sö. győzelme érdekében. A meggyőzés és megnyugtatás minden széllé/: ^bben a rovatunkban időről időre /jnerika — val foglal kozunk.;. szolgai es törtető e - mi0ri ns politikusok és ii o^c vélesK.nye he - lyett az ege sa Am 01 ii£àtf jót es rosszat vizo^-jiiljutv meg a szafcr-d krici-^a jo^i. n*a i rnsok szerzői egyéni vélecr.nyt fejeznek ki. alsönek két Amerikában ólö politikust szo• SULYOK DEZSŐ: laite tünk meg,egy pólóit tíü egy szocia -a *i * I * » I ‘ listát./ Amerikai külpolitika
