Valóság, 1953 (1. évfolyam, 1. szám)

1953-10-01 / 1. szám

elnök csak annyiban játszik szerepet,hogy a parlement által elfogadott törvényjavaslatot 3 hónapon belül újabb megfontolásra egyszer visszaküldheti. Ha azonban a

parlament fenntartja a javaslatot, akkor az elnök azt alá írni és kihirdetni köteles.

A köztársasági elnököt a parlament választja. A je löléshez a képviselők kb. l/6-ànak ajánlása szükséges. A választás két fordulóban trténik; az elsőben abszolút, a másodikban relativ többség kell a megválasztáshoz. Az elnöki megbízatás 6 évre szol. Az elnök egy ízben ujravál - lasztin to.

8.- A FEL'OHAZ kérdése.- Ha fentebb azt mondottam, hogy az államfő után a parlament lett a legfőbb államhatalmi szerv, akkor itt még hozzá kell fűznöm, hogy a kétkamarás parlamenti rendszerek ben a súlypont mindenütt az alsoházra tolodott. Az 1911. évi u. nu n. Parliament Act még Angliában is két éves veto-jogra szorította le a lordok házának törvényhozói szerepét; a pénzügyi törvénnyel kapcsolatban még ezt sem adta meg.

A magyar iejlödésben a Felsöház újjáélesztése célszerűtlennek, csaknem kizártnak látszik. A történeti Felsöház gerincét al - koto fönemesség negszünt politikai tényező lenni. A felszabadulás után az 1926. évi felsőházi törvény legfőbb rendelkezésével sem lehetne mit kezdeni. Egyesek azzal fognak érvelni, hogy a Felső - ház mindig a fék szerepét játszotta, és hogy erre a jövőben •' is szükség lesz. Csskhogy ma már nem a parlament a legdinamikusabb államhatalmi szeiv; sőt ellenkezőleg, egyre inkább neki kell játszani a fék szerepét a központi adminisztráció sokrétű kezdeménye zéseivel szemben. Különben is az alsoház egymagában is egy fajta kétkamarás rendszerré változott át: minden javaslat először a bizottságok elé keiül és csak hosszú szakszerű vita után a plénum elé szavazásra.

Á Felsöház feltámasztására csak egy ut látszik járhatónak; ez pedig a különböző modern érdekképviseletek, az u.n. uj feud,v~ Utasok bevonása, -Ezek hatása az államéletre ma már igen nagy és még növekvőben ven. A törvényhozásban való érdeklésük talán nemzeti síkra terelné felelősségérzetüket és kiküszöbölné a nyugati országokban tapasztalt súrlódások nagyrészét.

lié g egy érv a kétkamarás rendszer ellen: a felszabadulás után várható federácios összefogásnak valcszinüleg lesz parlamentje. Ez tehát magyar viszonylatban emlékezetetne a Felsöházra. Üszszetételénél tálén az amerikai szenátus elvéből lehetne kiindulni

9.- A Demokráciában, a népuralom rendszerében, a népkéj viseletén alapuló PARLAMENT a legfontosabb állam hatalmi szerv. Az 1949:XX-as törvény is kénytelen ki - - mondani 10.§. 1. pontjában: n A Magyar Népköztársaság

legfelsőbb államhatalmi szerve az országgyűlés.” Angliá ban a parlament bármiről és bármi ellen hozhat törvényt kivéve a királyi jogkört.

Természetesen vigyázni kell arra, hogy a parlament csak törvényhozásban legyen korlátlan, de ugyanakkor ne avatkozhassék be és ne tegye lehetetlenné a végrehajtó szerv zavartalan munkáját^ Francia alkotmányjogászok pl.