Vadász- és Versenylap 63. évfolyam, 1919

1919-09-12 / 9.szám

46 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1919. sMptemD#r VADÁSZAT. A magyar vadászat jövője. Mint minden téren, ugy a vadászat terén is я rombolás és pusztulás jelképezte az elmúlt korsza­kot. Rövid de borzalmakkal évekké súlyosbított ideje alatt a kommün igyekezett mindent tönkretenni ugy, hogy évtizedek munkájába kerüljön az ujjáépités. Ma még közelról sem tudjuk értékelni az okozott kárt, de könnyen elképzelhetővé válik, ha viesza gondolunk a rendszertelenségben gazdag Károlyi kor­szakra, mert hiszen akkor kezdődött meg minden szépnek, jónak ós hasznosnak az aláaknázása. Ha már most hozzátesszük — mint ahogyan mindenki elótt ismeretes is -•- hogy a mi 1918 októberben el­kezdődött, az fokozódva folytatódott ez év augusz­tusáig, akkor az eredmény már adva van,, a mi egyenlő a mullával. Bármily szomorú legyen is fenti kouklusionk egyenlőre nem tudunk annak ellenkezőjéről ezámot adni, bár az is kétségtelen, hogy a szövetségesek által megszállott területeken a pusztulás mértéke közelről sem éri el azt a határt, mint a koumun által bitorolt részeken. Mert mig a megszállott részeken csak elvétve s némi rendszer volt a pusz­tításban, addig itt az öldöklési és vérengzési vágyu­kat kiterjesztették a Károlyi aera után megmaradt vadállományunkra is. Hogy mégis maradt vadállományunkból valami, az csupán az előző korszak rendszeres és eléggé fel nem dicsérhető munkájának köszönhető. Aránylag a nagy­vad, de különösen a sertevad birta ki a rottenetes hajszát és továbbtenyósztésére elegendó anyag áll még rendelkezésünkre. Miután konkrét adatokat felsorolni több ismert ok­ból kifolyólag nem áll még módunkban, csak általá­nosságban beszélhetünk. Mindenesetre kétségtelen, hogy most következett el ez az idó, mikor a vadászkihágásokat nemcsak pénzbüntetésééi, hanem morális uton aunyira suly­tani kell, hogy minden nem igaz vadász is kénytelen legyen a szabályokat szigorúan szem elótt tartani.­Most következik el a vadászegyesületeknek igazi munkaideje, mert sok minden függ azok maga­tartásától. Hogy avult vadásztörvényeink teljes átdolgozása szükségeeeé vált, azt hisszük, egy vadászember sem kétli, sót örömmel várja az üdvös és sokszor óhaj­tott nyílásokat. Egyenlőre ennyit, hiszen a mint elérkezik az ideje, rószleteeen vieezatérünk a dolgokra, hogy szolgála­tára legyünk a magyar vadászat jobb sorsra érde­mes Ügyének. ALLATKITÖMÖ PREPARATORIUM! Minden e szakmába vágó munkát a legelőnyösebb áron vállal BODNÁR BÉLA nyilvános természettudományi laboratóriuma és tan szerkészitó intézete. Két kiállítási aranyérem. Budapest, VII., Stáhli-utcza 15. sz. ill Ci RI 14 Pénzintézetek mfí­intézete és kiadó­vállalat részvénytársaság Budapest, VI. ker. Aradi-utcza 8. szám, városi izlet: V. ker. Nádor-utcza 23. szám. Modern irodaberendezések, üzleti könyvek, kő- és könyvnyomdai mun­kák ízléses kivitelben készíttetnek. VEGYES. Ferdinandy Béla ministeri tanácsos a Föld­mivelésügyi Ministerium versenyügyi osztályá­nak vezetője, az ismert turflapszerkesztő el­hunyt. A megboldogultat lapupkhoz is fűzték szálak, ugyanis néhány évig 1904-ig szerkesz­tője volt lapunknak. Innen elkerülve rövid ideig a M. L. E. handicapere volt, majd ké­sőbb, miután a Lovaregylet 1915-ben őt bizta meg a hivatalos lap szerkesztésével, azonban lapunk megvételére megegyezni nem tu­dott, megalapította a «Magyar Verseuyujságot» melyet 1915-tól a Károlyi-forradalomig szer­kesztett. A Károlyi-forradalom után, visszariadva annak a turf terére is átcsapó hullámaitól s miután lapját uj minőségében, mint a Budapesti Verseny­egylet hivatalos orgánumát tovább szerkeszteni nem akarta, vissza akart vonulni az aktiv sze­replés teréról, azonban ekkor a versenyügyi szakosztály élére való meghívás érte. Azóta egészen haláláig a ministeriumbun dolgozott, jóllehet súlyos betegsége miatt az utolsó időkben már igen nehezére esett bejárnia, mig végre augusztus 9-én megváltotta a halál fájdalmaitól. Г SZ1GETH Y GYŐZŐ Szigethy Gyózó a magyar turfirodalom egyik kiválóan képzett tagja elhunyt. A megboldo­gult collegánk a Magyar TurfDak volt hosszú éveken át kiváló szerkesztője, mely minőségben közvetlen egyéniségével, páratlan puritánizmu­sával, nagy tudásával csak barátokat és tiszte­lőket szerzett magáuak. Emlékét, mint a ma­gyar lóversenyirodalom egyik kiváló oszlopáét, őrizzük meg. Hg. Festetich Tassilónak sikerült a tanács­köztársaság elsó heteiben Keszthelyről kijutnia külföldre, igy a herczegnek szerencsére nem jutott ki már azokból az üldözésekből, melyek­ben ittbonmaradt fóuraiaknak részük volt; azon­ban talán épen az ó gyönyörű keszthelyi kas­télyában okozott a vörösök vandalizmusa a leguagyobb károkat. Hir szerint — mely­nek valódiságáról a mai forgalmi nehézségek között megbizonyosodnunk nem lehet — a her­czeg fenéki ménese is igen sokat szenvedett volna. Remélni szereretjük, hogy legalább ez utóbbi hir nem fog igaznak bizonyulni. Gr. Batthyány Elemér, turfunk Nestora, a pro­letárdiktatúra egész idejét Budapesten töltötte, hol a súlyos élelmezési nehézségek mellett, az ósz föuruak még igen sok zaklatásban volt része a yörösök részéről. Most, a diktatúra végével, gr. Batthiány néhány heti üdülésre Siófokra utazott. Gr. Csekonics Endrének, kinek a proletár­diktatúra kikiáltásiínak elsó idejében igen sok üldözésben volt része, sikerült áprilisban balaton­melléki birtokára utazni, hol mai napig tartóz­kodik. Gr. Csekonics Gyula, ki még a tanácsköz­társaság kikiáltása előtt — február végén — Bécsbe utazott s azóta részben Csehországban, részben a versenyek alatt Bécsben tartózko­dott, augusztus végén egy napig átutazóban Budapesten is volt, honnan családjához Enyingre utazott, azonban azóta a versenyek kezdetére ismét Bécsbe érkezett. Fáy-HalászGedeon ur a Lovaregylet stewardja, a tanácsköztársaság idejét birtokán töltötte, honnan elsőnek érkezett fel az igazgatóságból a soviet bukása után. Ismertebb sportsmaneink közül Bécsben volt a soviet tartama alatt: gr. Batthyány Gábor a Lovaregylet elnöke, hg. Odescalchi Béla a Lo­varegylet stewardja, gr. Sigray Antal, br. Ücht­ritz Zsigmond, Szemere Miklós, Péchy Andor, gr. Ceekonics Gyula, gr. Csekonics Pál, gr. Fes­tetich György, br. Harkányi Andor. Farsky Gyulának, lapunk szerkesztőjének sikerült még a soviet második hetében Bécsbe kiszöknie, onnan különböző viszontagságok után Szegedre utaznia, hol azonnal felajánlotta az alakulófélben levó nemzeti kormánynak szol­gálatait. A kormány jelentkezését elfogadta és lapjának a «Szegedi Uj Nemzedéknek» egyik szerkesztőjévé tette, hol ő a lap megalakulásá­tól a mai napig dolgozott. Danek jockey, a kit a télen oly nagy fize­téssel szerződtetett a Rotschild istálló, nem vál­totta be a hozzá fűzött reményeket, mert csak a f'reudenaui megnyitó napokon lovagolt egy pár lovat az istállónak. Jelenleg a klasszikus ver­senyekben Csiszár, a többi versenyben pedig Gulyás B. lovagolja a Rotschild lovakat. A Spring эг istálló kétévesei, épen ugy mint tavaly, domiuáló szerepet játszottak a most le­folyt béosi meetiugeu. Ezen istálló tulajdonát képezik ugyanis a legjobbnak tartott két két­éves Diona, mely két és Sefiisefa, mei, három versenyben aratott győzelmet. Baich Péter báró Geoghagen távollétében maga trainirozza lovait. Volt kiváló urlovasunk­nak uj metierjében is sok szerencsét kivánunk. Az alagi sikversenypálya, melyet már körül­belül egy hónap óta gondoznak, igen jó álla­potban van, azonban az akadálypálya, sajnos még nagyon kemény. Br. Rothschild Jenő istállója ritka rekordot jegyezhet fel a julius és augusztusi verseuyek­ról : egy kivételével valamennyi gátversenyben az ó színei kerültek ki győztesként. Ennek fő­oka ugyan abban kereshető, hogy magyar lovak nem voltak Bécsben, s épen a fó zászlók közti istállók vannak magyar tulajdonban. A lengyel Jockey Club, mely a lengyel ver­senysport nagyarányúvá fejlesztésén dolgozik teljes erővel és most szeptemberben már hatal­mas meetiuget is rendez, feltűnt a Freudenau­ban nagy összegű vásárlásaival. Igazán értékes anyagot ugyan csak igen keveset síkérült meg­vásárolniok, talán egyedül a 200,000 koronás Bombe és a Kiusky-istálló nagyratartott két­évese Melk tartozik ezek közé, azonban a jó közepes anyagból megemlíthetjük a 2év«s Yeni­Keüy és Heimweh II.-1, Münzer ur gátlovát Báró-1, továbbá Zsigá-1 stb. Szegeden a nemzeti kormány három mi­nistere is régi ismerőse volt sportpublikumunk­nak : maga a ministerelnök Károlyi Gyula gróf, ki csak ez évben oszlatta fel hires aradmácsai ménesét, Kintzig János, kinek Arad mellett Tövisegyházán van válogatott egyedekből álló telivértenyésztóse, továbbá Soly mossy Lajos báró, ki mint az ügetősport nagy barátja közismert. Esch a champion sikverseny jockey, ki rövid 13 napon is 21 győztest vezényelt diadalra. Haar volt a freudenaui közönség kedvencz köunyüterhü lovasa a két elsó bécsi meetingen, ki a publikum szeretetét ki is érdemelte ugy a Saskia hátán produkált szép lovaglásával, mint a Fics-úr--Brioni finishevel. Akadályversenyeket nem tartottak az idén Bécsben, sót még a nyomait is eltüntették a Freudenauban az egykori akadálypályának. Szegedre menekült a proletárdiktatúra elól és ott szolgálatait a nemzeti kormánynak fel­ajáulotta : Jeszenszky Károly báró miniszteri tanácsos, a lótenyésztési főosztály vezetője, dr. Lorbeer miniszteri titkár, Binder százados, Prónay százados, a ki a törzsszázad parancs­noka volt lent, Peller százados, Baich Péter báró, Kövér Aladár, Dombrády József, Lakos Róbert százados stb. Lady Londonderry, a hires lótenyésztési pályázatairól ismert angol sport lady, márczius 19-én elhunyt. Temetésén Anglia fónemességé­nek java, valamennyi sportclub, lótenyészegylet képviselője, stb. stb. vett részt. Legnagyobb osztalékot Rechid-Benaïad ber­ezeg Darling-ja fizetett, ki Szabó alatt 6 lóval vivott szoros finish után 22-szeres pénzzel ör­vendeztette meg kevés számú fogadóját, ami a bécsi lehetetlenül magas fogadási adók mel­lett igen nagy quota.

Next

/
Oldalképek
Tartalom