Vadász- és Versenylap 63. évfolyam, 1919

1919-01-18 / 1.szám

ÜGETŐSPORT ÉS TEH У ÉSZ Г ÉS. Az amerikai ügetőről általában. Irta : Wampetich Karoii/. A földmivelésügyi ministeriumban lezajlóit szak­értekezleten, jelentős viták során, igen sok szó esett az ügetöló tenyésztéséről, főleg annak a köztenyész­tésben való kihasználásáról. Megállapítható, hogy még a jelenben is meglehetős ridegen kezelik ezt a fölötte hasznos tenyészágat, de azt is, hogy a múltban jó­formán semmit sem tettek fejlesztése érdekében s ha mégis azzá tudott fejlődni, mely fokon ma áll, csak amellett bizonyit, hogy itt igenis egy közgazdasági­lag is igen fontos tenyészágról van szó, melyet továbbra is negligálni bün volna. Az amerikai tlgetöló ellenzői még mindig a SO — 90-es óvek importjait látják szemeik előtt, araikor még az tigetóversenyzés a kezdet legelején állott és egyes osztrák lókereskedők olcsó lóanyagot vásárolva, hibás kUliemti egyedeket hoztak át a tengeren. Azóta az ügetőlótenyósztés óriási változáson ment keresz­tül. Az áldozatkész tenyésztők értékes importja, a tenyészanyag gondos megválasztása ezen kítllemi hibákat hamarosan kiküszöbölte s ma számos ügetö­tenyésztő nem csak gyors lovakat, hanem ideális küllemii és korrekt lovakat tenyészt, jeléül ónnak, hogy nem a fajtában van a hiba, illetve vem a természetetleves jármod forszirozása szüli a hippo­logiai hibákat. Ez utóbbi tévhit különben a legszíve­sebben használt fegyver az ellenzők táborában és ennek köszönhető, hogy az amerikai ílgetőló a köz­tenyésztésből ennyire kiszórni. Az ügetöló tenyésztésében éppen ugy, mint az an­gol telivértenyésztésben, lehetnek rosszul választott apamének, melyek azután a tenyésztésre káros ha­tással vannak. Itt is a tenyésztő szakértelmén, áldo­zatkészségén múlik, vájjon az illető tenyészet pros­perál, fejlődik, vagy visszaesik. Ha az amerikai ügetöló megüti a szigorúan megállapított - mértéket nem látom be, miért nem lehetne az angoltelivér vagy félvér mellett fedeztetési állomásokon felállí­tani ? A magyar lótenyésztés hírét nem kell tőle fél­teni, mert egy lófajta melyben annyi előnyös tulaj­donság van felhalmozva, rontani azon semmiesetre sem fog. Nem áll meg az a kijelentés sem, hogy az ameri­kai ügetöló csupán mint jukker produkál jelentőséget. Hogy a tenyésztők a versenyló mellett a jukkerek tenyésztését tartják főleg szem előtt, csak természe­tes, mert ezt keresi a külföld és jobban fizeti bár­mely más használati lónál. Az ügetöló erős csonto­zata, izmos volta, a veleszületett jó húzásra való haj­lama minden útban, mint könnyű igáslovat is hasz­nossá teszi. Számos gazdaságban tapasztaltam ezt, de nagyon keresik a városban is eme jó tulajdonsá­gai fogva a könnyű ipart űző vállalatok és használ­ják. mint gyorsmozgású igáslovat. Itt is, mint minden más tenyészáguál, a konjunk­túra bir döntő szereppel. A hidegvérű ló tenyésztését sem favorizálták annak idején és még ma is csupán higegvérü kerületekben állitanak fel méneket a köz­mik. Pedig a hidegvérű — bár a hábornban koránt­sem vált be, mint általában azt várták — mégis mint nehéz igásló, jóformán egyedül számottevő és bir komolyabb értékkel. A küszöbön álló birtokreform bizonyára több angol­verü lótenyésztőt gondolkozóba ejtett már, miképen bírja ménesét fentartani, ha nem állanak majd a nagy kiterjedésű legelők rendelkezésére, amelyre pe­dig az angol vérű lónak szüksége van s ha a reform­nál tekintettel is lesznek a ménesek fentartására, — óriási nemzetgazdasági kincsről lévén szó — mégis alig hiszem, hogy a megváltozott viszonyok mellett oly arányban, mint eddig, tenyészthetők legyenek. A hiányt valamivel pótolni kell. Az amerikai Ugotőló nyugodtabb vérmérsékleténél fogva könnyebben al­kalmazkodhat. Beéri kisebb legelővel, kisebb kifutó­Va l> igénytelenebb amannál, tehát a kistenyésztőt, illetve a kisgazdát is képessé teszi, hogy amerikai ttgetőlovat, eredménnyel tenyészthessen. Ma, amikor annyi kiváló tenyészegyedel rendelkezünk, igazán nem ütközik nehézségbe, hogy az ország különböző első sorban arra alkalmas vidékein méneseket ál­lítsanak fel. be iie gondolkozzunk sokáig ; agrár ál­lam vagyunk, hol a ló. mint kiviteli czikk, igen fon­tos szerepet van hivatva betölteni s miután a külföld a múltban is ezt a tipust előszeretettel vásárolta tő­lünk, tegyük lehetővé, hogy annak tenyésztését a jövőben minél szélesebb rétegben felkarolhassuk. A Budapesti Ügetőverseny-Egye­sület rendszeresített versenyei. A Budapesti Ügetőverseny Egyesület most -tette közzé 1919., 1920., 1921. és 1922. évi rendszeresített versenyeinek feltételeit, a melyekre február 15-én van a nevezési zárlat. A folyó évre öt verseny ne­vezései záródnak ez alkalommal ós pedig a gróf Des­sewffy Alajos-emlékversenyé, a Nemzeti-di jé, a St. Le­geré, a Hungaria-dijé ós a gróf Dessewffy Miklós­emlékversenyé. A tavaszi meetingre kiirt gróf Des­seffy Alajos-emlékverseny 15.000 korona összdijazás­sal áll nyitva és távolsága 2200 méter. A nyári me­etingen eldöntésre kerülő Nemzeti-dijban három- és négyéves lovak vehetnek részt, s a negyvenötezer koronás dij 2400 méteres távon dől el. Az augusztus­szeptemberi meeting versenynapján szereplő St. Leger 25.000 koronás dijáért 8000 méter távolságon négy­évesek mérkőzhetnek. Az őszi meeting keretébe be­helyezett 2700 méter távolságú és 80.000 koronával kiirt Hungária-dij bárom-, négy- ós ötéves lovakat gyűjthet majd startjához, mig gróf Dessewffy Miklós­emlékverseny 15.000 koronás összdijazásáért bá­romévesek vehetik majd fel a harezot 2500 méteres távon. 1920. és 1921. évekre ugyanezek a versenyek záródnak, a feltóteleik is megegyeznek, mindössze csak a tétek összege és a dijak emelkednek. A gróf Desseffy Alajos-emlékverseny összdijazása ez években, már 20.000 korona, a Nemzeti-dijé 60.000 korona, a St. Legeré 80.000 korona, a Hungaria-dijé 40.000 ko­rona, a gróf Dessewffy Miklós-emlékversenyé pedig 20.000 korona- Az 1922-ik évre csak egy verseny záródik, a St. Leger, amelynek feltétele megegyezik az előző évivel. Mindezen versenyekre csak minősített lovak, teliát olyanok, amelyek az osztrák­magyar-, illetve németügető tenyószkönyv elletési lajstromába be vannak vezetve, nevezhetők. Ügetőistállótnlajdonosainkat figyelmeztetjük, hogy a Budapesti Ügetőversenyegyesíilot 1919 , 1920., 1921. és 1922. évre rendszeresített versenyeire a nevezési zárlat 1919. február hó 15-én déli i2 órakor van. A Budapesti Ügetőversenyegyesütet f. évi február hó 15-én délután 3 órakor az egyesület helyiségében Mária Valéria-u. 12. közgyűlést tart, melynek folya­mán az évi jelentés, az évi számadások, költségelő­irányzat, alapszabály módosítás, választmánykiegészi­tés és az esetleges indítványok kerülnek napirendre. Az Ügetőversenynaptár, melyet a Budapesti Ügető­versenyegyésiilet a változott viszonyokra való tekin­tettel indított meg, f. évi január hó 1-én hagyta el első izben a sajtót. Szerkesztője Wiesenbaeher Aladár, az egyesület titkárja. A Magyarországon idén ellendő csikókat már a Budapesti Ügetóverseny-Egyesület törzskönyvezi, el­lenben a mult évi elletéseket még a Wiener Trabrenn Verein jegyzi, mert az 1917. évi fedeztetési másola­tokat is még oda küldötték volt be. Az uj bejelenté­sek megkönnyítésére a szükséges nyomtatványokkal a Budapesti Ügetőverseny Egyesület szolgál. A Magyarországra vonalkozó lóeladásokat, bérleti viszonyokat, névváltoztatásokat, heréléseket, elneve­zéseket, a hajtónövendékek szerződéseit, szin és ál­névbejelontésekot, az idomítás alatt levő lovak jegy­zékét, a hajtási engedélyeket illető kérvényeket ezen­túl a Budapesti Ügetőverseny Egyesülethez kell be­adni. A krieaui pályán a kedvező időben igen élénk élet volt az elmúlt héten. Már a kora reggeli órákban végeztek könnyű munkát a lovakkal. Peter's Son a volt Kerestineei ménes kettesfoga­tának egyik igen kiváló lova, mely egyes versenyek­ben is szép eredményeket ért el, kimúlt. A budapesti wieni és badeni versenynapokat a folyó évre a következőképpen állapították meg a ren­dező egyesületek : Márczius. Wien 16., IS., 20., 22.23, 25., 27., 30. Április. Wien ... ... ... 1., 3., 5., 6., 8. Budapest ... 13.. 15., 17., 20, 21., 28., 25, 27., 29. Május. Wien ... 3., 4.. 6., 8, 10., 11., 13, T5, 17., 18., 20. Budapest ... 23., 25., 27., 29. Junius. Budapest ... 1., 3., 5., 8., 9., 11. Wien ... .. 15., 17., 19., 21., 22., 24., 26., 23,_29. Julius. Baden 3., 5., 6., 8., 10., 12., 13., 16., 18., 20., 23. 25., 27., 30. Augusztus. Baden 1.. 3., 5., 7., 9., 10., 12., 14., 15., 17, 19, 21. 23, 24. Budapest ... — 25, 27, 2« Szeptember. Budapest - - 1, 3, 5, 7, 8, 10, 12, 14, 16. Wien ... ~ 21, 23, 25, 27, 28., 80. Október. Wien ... 2, 4. 5, 7., 9, II," 12. Budapest ... 15, 17, 19, 21, 23, 26, 28, 30. November. Wien... 2, 5, 7, 9, 12, 15, 16 Baden julius—augusztusi uûalmas hosszú meetíngje tehát, sajnos még mindig — indokolatlanul — kon­kurrentia nélkül marad. Baron Kinney II-öt a mult hét egyik délelőttjén az ottani viszonyokkal ismerős suhancz az istállóból ki­vezette, de mielőbb még elvezethette volna észrevették, mire a lovat eleresztette és elmenekült. A wieni rendszeresített versenyekre e hó 15-én volt a nevezési zárlat, amely — ugy halljuk — jó eredményt hozott. Az Ügető Derby oddsai jelenleg a következők : Baka 1 s/ 4, Dalszi 4, Fanella 5, Akarat 7, Ártatlan 8, hosszabban a többi. A Wiener Trabrenn Verein a bécsif^ügetősport megszervezőjének és hosszú időn át működött alelnö­kének emlékére, Franz Rückauf Rennen-1 alapit. Schlesinger W. és társa tulajdonát képező 9éves Peter Bellini kimúlt. A Wiener Trabrenn Verein f. hó 21-én délután 6 órakor tartja rendes évi közgyűlését. Wampetich Ferencz Piave ell. 1917. m. sz. m. lo­vának nevét Liliomfi vet, keresztelte át. Nóvák György trainer szabadkézből megvette Ba ruch-Löw-tól Heródes-1 (o. p. m. ell. 1916.) és Tauber Ignáeztól Plauderei-1 (o. vlp. к ell. 1914.). юшътдк PUDER швва KÖBBÖK PVDERI

Next

/
Oldalképek
Tartalom