Vadász- és Versenylap 63. évfolyam, 1919

1919-02-10 / 3.szám

.9. február 10. VADÁ»- is Т ШМИГ­Ь А*. " ­17 lyoztassék ; felhívom Főispán kormánybiztos urat, tegye a törvényhatóság (th. joggal felruházott város) közönsége körében alkalmas módon és a lehető legkiterjedettebb eljárásssal közhirré, hogy a vadá­szatról szóló 1883. évi XX., valamint a vadászati és fegyveradóról szóló. 1883. évi XXIII. t.-c. rendelkezé­sei és az ezekből kifolyólag kiadott összes törvényes intézkedések ma is egesz terjedelmükben érvényben vannak s azokat megtartani és végrehajtani minden­kinek hazafiúi kötelessége és feladata s ebből kifo­lyólag teljesen téves az a hit, hogy a népkormánynak azon előbbi rendelkezése, a mely a vadászati kihágá­sokra már kiszabott büntetések végrehajtását 1918. éri deezember hó 15-éig bezárólag felfüggesztette, egyúttal egyszersmindenkorra hatályon kivül helyezte volna a vadászati törvény óvó és tiltó rendelkezéseit is. A forradalom vívmányainak megóvása érdekében elemi kötelessége mindenkinek, a ki a népkormány hive, arra törekedni, hogy a vadászat illetéktelen és jogosulatlan tényezők beavatkozásától jövőbon men­tesítve legyen, az erdőn, mezőn való életveszedelmes lövöldözésnek vége szakadjon s az erdei és mezei munkálkodásban a törvényes és szocziális rend helyre­álljon. Felhivom e végből Főispán-kormánybiztos urat, hogy az összes lőfegyvereket és lőszereket ад ezek tartására jogosulatlan egyénektől különös tekintettel a hadügyminister urnák 726,412/1918. számú rendele­tére a csendőrség és egyéb karhatalmi közegek se­gedelmével s ott, ahol ez szükségesnek látszik, ház­kutatások foganatosítása mellett is, e rendeletem vételétől számított 8 nap alatt koboztassa el s az előlidézett törvényekkel szembehelyezkedők ellenében a legszigorúbb megtorlást alkalmazza. Már ezúttal is kijelentem, hogy a mennyiben az ezen rendeletem alapján teendő intézkedések nem vezet­nének a megkivánt teljes sikerre, nem fogok elzár­kózni attól, hogy szükség esetén szigorúbb eszközök igénybevételéhez folyamodjak. Felhivom ennélfogva Főispán-kormánybiztos urat, tegyen hozzám végy héten belül kimerítő jelentést, vájjon saját kerületében volt-e s ha igen, milyen mertékben a tett intézkedéseknek foganatja s szüksé­ges-e, s ha igen, saját véleménye szerint milyen irányban a vadorzások további meggátlása érdeké­ben erelyesebb intézkedéseket foganatosítani. Ezeket tartalmazza röviden a leirat, melyek mind ismeretesek előttünk, hiszen már jóval ez előbb, még a mult év végén megirtuk^mily rablóhadjárat folyik a főváros közvetlen közelében, a gödöllői erdőkben. Hogy a vadorzás, nemcsak a vadállomány kipusztu­lását eredményezi, hanem a közbiztonságot is veszé­lyezteti, arra szintén rámutattunk. Könnyen elképzel­hető hova fajultak ezen állapotok, ha a földmivelésügyi miniszter ily erős hangú leirat kiadását határozta el. De éppeu jókor jött, mert már egyes uradalmak­ban formális harezokat vívtak a vadorzókkal s a véletlen meg a véletlenül akart balesetek száma annyira elszaporodott, hogy végül a környékbeli la­kosság lázadt fel a legjobban ellene. Ha a szaklapok figyelmeztetéseit előbb hallgatták volna meg, nem jutottak volna idáig az állapotok s könnyebb lett volna az elfajulás megakadályozása és sokkal nagyobb a továbbtenyésztésre megmentett állomány. Mindezek daczára is hisszük, hogy a leirat ha nem is szünteti meg egyszerre a vadorzást, kétségtelen, hogy redukálódni fog azok száma, kik a pusztulást előidézték. Szükségesnek tartanok azonban a leirat plakátirozását, mert igy jobban megy át köztudatba. A fegyverek beszolgáltatását pedig a legradikálisab­ban kell kezelni, s arra a ki elmulasztja a fegyver beszolgáltatását — természetesen a fegyvertartásra jogosulatlanok — azt igen szigorú büntetéssel kellene sújtani. A házkutatásokat pedig a beszolgáltatási terminus után feltétlenül végre kellene hajtani, mert csak akkor járna kellő eredménnyel a rendelet. Mint már irtuk egyizben, a vadpusztitását a véde­lemre kiadott fegyverekkel űzik a legnagyobbrészt. Mivel azonban minden községnek van őrsége, arra mi szükség sincs, hogy külön is osszanak szét fegy­vereket, egyrészt a fenti oknál fogva, másrészt azért sem, mert a mostanában tömegesen előforduló bal­eseteket ez idézi elö. Tehát mikor a fegyverek be­szolgáltatását elrendelik erre is gondolni kell, nehogy ily jogezimen ugyanugy maradjon minden mint ed­dig volt. A népörség tagjai — mint ez a községek­ben szokásos — ne vihessék haza a fagyvert, hanem az őrség állandó helyén, vagy más e czélra kijelölt helyen hagyják vissza, sőt ezen felül a töltényekkel is kötelesek legyenek elszámolni. Mindenképpen üdvös intézkedés lenne, közbiztonsági szempontból is. Tehát oda kellene a rendeletet módositani, hogy necsak az tartassék jogosulatlan fegyvert tartónak, kinek vadász vagy más fogyvere van, de vadász­fegyo nincs, hanem az is kinél védelemre kiadott jegyver találtatik. Ha a leirat ily szellemben lesz végrehajtva akkor bizlos eredményt várhatunk. A közbiztonság is meg­javul s a vadállomány idővel éppenugy fogja a köz­élelmezést szolgálni mint még nem rég.n ezelőtt. A mily elkeseredetten száltunk sikra az ügy védel­mére, oly jóleső érzéssel tölt el bennünket a föld­mivelésügyi minister leirata, melyben — belátva a kérdés nagy jelentőségét — erös kezekkel ragadta magához az irányítást. AUTOMOBIL. A Magyar Automobil Club cél­lövőosztálya. A Magyar Automobil Klub céllövőosztálya 1919. évi február hó 6-án tartott ülésén főlövéiz mesterré választotta dr. írohner Románt a Magyar Automobil Klub választmányi tagját, az alosztály ügyvezető titkárjává pedig dr. Szelnár Aladárt. AZ alosztály minden vasárnap délelőtt rendezi ver­senyeit a Budai polgári lövész-egyesület II., Marci­bányi tér 6. lövőterén, agyaggalambokra, üveggo­lyókra és vadászczéltáblán. Az első versenyek február hó'2-án voltak, a melyen Kobek Kornél tisztelet­diját 10 körös ezéltáblán Pásztélyi András, dr. Froh­ner Román tiszteletdiját Marsovszky Elemér nyerte el 10 üveggolyó találattal. Pouleokot nyertek Fejes Jenő, Szilberleitner József, dr. Frohuer Román, Hé­ger Jenő és dr. Szelnár Aladár. VEGYES. Wnrmbrand Erzsébet grófnő, ki telivértenyésztés­sel is foglalkozik és ezideig Zöldréti ménes álnév alatt futtatott, álnevét Gestüt Himbergre változtatta. Ménesének anyaga tudvalevőleg Himbergben van el helyezve. Báró Balch Péter tudatja velünk, hogy lovai tel­jesen egészségesen várják a szezon megnyitását, s a blisterezést illető jelentésünk nem az 6, hanem Geoghegan, egyéb lovaira vonatkozik. Gr. Henckel Edwin, a német telivértenyésztők és istállótulajdonosok egyesületének elnöke, ezen tisztsé­géről lemondott. Hazay Ignácz, a Wochen Rennkalender volt szer­kesztője, ezen állásától megválik s a «W Tiener Club»­nál vállal titkári állást. A [Pestvidéki ' Versenyegylet ismét handicaper bizottságot nevezett ki, a melynek tagjai, Bossányi­Havass Tibor huszárkapitány, ifj. Magyar Elek és Plósz Lajos, ki már régebben működött a Pestvidéki Versenyegylet egyik sulyelosz tójaként. Winkfield, a nálunk is jól ismert jockey, egy belföldi nagy istállótulajdonossal tárgyal szerződés czéljából. Geoghegan, a Rákosi-díjra Quargelt és Éljent, a Jankovich-emlékversenyre, Lieblinget és Virágot ké sziti elő. Lord Derby, a kiváló angol telivértenyésztő, a fran­czia versenyüzemben is részt fog venni, s e czélból Párisban vásárolt lovait Chantilly-be adta trainingbe. Léderer Sándor és Dénes László, kiknek egyelőre hét lovuk van trainingben, Lázárt akarják trainernek szerződtetni, ki engedélyének megszerzése céljából W'ienbe utazott. A lovak ez idő szerint az alagi Tat­tersaalban állanak, Székely felügyelete alatt. Az Urlovasok Szövetkezete nagyjában már elké­szült idei programmjának kidolgozásával. A propo­sitiók örvendetes és nagyjelentőségű ujitásokat tar­talmaznak, különösen a zászlók közötti sportban. Az ösezdljazás 1,876.800 koronára rug, tehát közel fél­millió koronával több a dijak összege, mint a mult évben. A dijakból ca 700.000 korona jut a sikver­senyekre, csaknem ugyanannyi az akadálversenyekre> a többi pedig — közel 500.000 korona — a gátver­senyek díjazására marad. A feltételek méltatására legközelebbi számunkban bővebben kitérünk. A Wiener Jookey CInb ez idén 52 napra irt ki versenyeket, melyek öt meetingen keresztül lesznek megtartva és pedig áprilisban, 20-iki kezdettel 7 na­pon, május 25-től junius 15-ig 13napon; julius 20-tól augusztus 3-ig 9 napon ; szeptember 7—21-ig 9 na­pon, és október 19-től november 13-ig 14 napon át. A Magyar Lovaregylet titkársága felkéri a ver­senyistállótulajdonosokat, hogy menagereiket mielőbb jelentsék be. A Bndapeati Versenyegylet ideiglenes helyiségeül az Urlovasok Szövetkezetének eddigi helyiségét kapta meg, mig az Urlovasok Szövetkezete leköltözött a Magyar Lovaregylet versenytitkárságának helyiségébe. A budapesti tavaszi meeting összdijazása körül­belül két millió koronát fog kitenni, a melyből cca 70°/o az első, 20°/o a második, 10°/o pedig a harma­dik dijakra esik. A versenyfeltetelek már nagyjában készen vannak és legközelebb már meg is jelennek. Általánosságban a propositiok megegyeznek a Ma­gyar Lovaregylet régi tavaszi meetingjeinek felté­teleivel. A Magyar Derby, amelyért lapunk hasáb ;ain annyi harezot folytattunk, végre tehát mégis valóra válik. Versenyüzemünk ez uj és kétségtelenül mihamar leg­jelentősebb trófeáját a Földmivelésügyi Minister kí­vánságának megfelelően most irta ki a Budapesti Versenyegylet és pedig 1920 évre. A klassikus futás dijazása 100.000 korona és tiszteletdíj a győztesnek, nemkülönben 8000 korona a ló tenyésztőjének, ha az belföldi magántenyésztő. A második dij 20,000, a har­madik pedig 10,000 korona. A feltételek a súlyokat illetőleg egyeznek a bécsiekkel. A futásra márczius 15-én van nevezési zárlat. Tenyészdijakban Németországban 520,02150 márka került kiosztásra, melyből az egyes egyletek 250,655 márka, az Union-Klub 260,826 50 márka, a graditzi ménes pedig 8,540 márkát adott. Az V. évfolyamába lépő Magyar Versenyujságot — mint már előzőleg közöltük volt — a Budapesti Versenyegylet vette meg s a felelős szerkesztéssel — miután Ferdinándy Bélát a volt szerkesztőtulajdonost, a földmivelésügyi ministeriumba, mint ministeri taná­csost, lótenyésztési főfelügyelővé nevezték ki — Du­schenek Jenőt, a lap eddigi — sportkörökben igen kedvelt — segédszerkesztőjét bizták meg. Reeves Herbert Partnerint a Jankovich-emlék­versenyre késziti. A Nemzeti Kaszinó közgyűlése. A Nemzeti Ka­szinó vasárnap délután választott^ meg uj igazgató­ságát, a melynek tagjai lettek: Edelsheim-Gyulay Lipót gróf, Jekelfalussy Zoltán és Széchenyi Emil gróf, választmányi tagokká pedig Batthyány István gróf, Berzeviczy Albert, Csekonics Endre gróf, Des­sewffy Aurél gróf, Jankovich Béla, Karátsonyi Jenő gróf, Keglevich Gyula gróf, Kubinyi Árpád, Losonczy Gyula, Mailáth József gróf, Pálffy Ödön gróf, Ba­disioh György, Pailavicini György őrgróf, Ráday Ge­deon gróf, Széchényi István gróf, Thoroczkay Mik­lós gróf, Esterházy Mórioz gróf, Vécsey Miklós báró és Zselénsky Róbert gróf. Széchenyi Emil gróf mon­dotta a Széchenyi-beszédet és kifejtette, hogy soha nagyobb szükség, mint most, nem volt a magyar nemzeti érzés és öntudat ápolására. Utána Wlassics Gyula báró beszélt, a ki a többi közt ezeket mon­dotta : A mi életünket, ennek egész szellemét, erkölcsi, irodalmi, művészeti, tudományos, gazdasági tőkéjót súlyos veszély fenyegeti. Magyarország területi épségét minden oldalról a szabad préda martalékává akarják tenni. Ezért a mai számos nehéz probléma között mindég csak egy alapproblémánk van, mely mellett minden másnak háltérbe kell szorulnia és ez a mi területi integritásunk. Ez az igazi magyar kérdés. De ez a magyar kérdés Európa nagy érdekének, a keleteurópai jogrend biztosításának vagy fölborulásá­nak kérdése is. Butters Olivér visszatéréséig Cooper az Adams­istálló volt abrakmestere vette át, a Mautner lovak trainirozását. Trainergyülés volt Alagon f. hó 6-án, melyen a lovászokkal szemben .elfoglalandó álláspontot be­szélték meg. A tatai trainerek képviseletében Beesőn és Smntny jelentek meg. Monastir II. patazuzódás miatt, az állatorvosi kli­nikára lett elszállítva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom