Vadász- és Versenylap 62. évfolyam, 1918

1918-07-01 / 51. szám

—AM AW<* МИ'». VS. EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. gär A Magyar Lovaregylet, Az Urlovasok Szövetkezete, A vidéki versenyegyletek A Budapesti Polo-Club, Az Országos Agarász-Szövetsóg s az összes lótenyészbizottmányok volt hivatalos közlönye. A Magyar Ügetötenyésztők és Istállótulajdonosok Országos Egyesületének hivatalos közlönye. вши*. iC !£ Előfizetési ára : Ausztria-Magyarországra egész évre 60 korona, január 1. I Щу és julius 1-én kezdődő félévre 30 korona ; a január 1-töl márczius 31-ig és az október 1-től deczember 31-ig terjedő negyedévre 15 korona; az április 1-től junius 30-ig és a julius 1-től szeptember 30-ig terjedő negyed­évre 22 korona. Más országokra-; félévre 35 korona. Kiadóhivatal : VIII., József-utcza 12. 51. szám. Telefon-szám s Szerkesztőség : 145-92. Kiadóhivatal : József 65-83. 62. évfolyam. Megjelenik a budapesti, alagi és bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenynap előtt, egyébkor hetenkint egyszer. TURF-ROVÁS. Két nagyszerű sprinter. Néhány 7 hét előtt Bécsben még azt hittük volt, hogy Monarchiánkban Szapora messze kimagasló kaliberű sprinter, a melyet for­mája birtokában egyetlen flyerünk sem kö­zelit meg. A Palotai-dij eredménye azonban hatalmas riválist jelölt meg a Slieve Gallion kancza számára Tiszavölgyben. E kancza épp oly kimagasló kalibert képvisel három­éves sprinter társai sorában, mint nemtársa az idősebbek között. Kettőjük között úgy­szólván lehetetlen vonalat huznunk, hiszen mindketten abszolút fölénnyel nyerték ver­senyeiket. a legjobb klasszisu flyereket nagy suly alatt verve meg, s velük szemben igy minden feltételezés csak egvéni nézet lehet. Közöttük mindenesetre nagyszerű kíizdel­| met, hozna egy match, a mely a helyből való gyorsasággal is ritka sportélvezettel fszolgálna. A valószinü győztes ugyan alig­flianem az idősebb lenne, de a nyerést 'csak nehezen vivhatná ki exterrieurben is méltó társával szemben. A match különben ugy lehet még létre is jön közöttük, még i pedig az Ausztria dijban, a melynek kime­1 netele igy idén fokozott sportszenzátióval J szolgál, feltéve, hogy a két nagyképességü ' crack meg marad pompás tudása teljében. A Dunakeszi dij. Erhetetlenül mérsékelt sikere van idén a [ most folyó meetingnek. A jó versenyek da­I czára a programm meglehetősen lapos. Leg­1 többször alig néhány ló indul, s ezek is többnyire a minorisabb kaliberű telivérek I sorából kerülnek ki. Kivétel e tekintetben I eddig csak a pompásan sikerült és elsőrendű i sportélvezetet nyújtott Tátrai-handicap, to­vábbá a klasszikus értékű konkurrentiává emelkedett Palotai-dij volt, s ezekhez mél­tónak Ígérkezik csütörtökön a Dunakeszi­dij. E futásban valószínűleg újra startol a derby és Király-dij másodikja, Plato, amely ellen az idősebbek sorából Debitor, Csillár és Giraffe veszik fel a harezot. A mezőny ugyan itt is kicsiny lesz, de a jó klasszis folytán a kis field mérkőzése is páratlanul I érdekes lesz. Legfőképpen arra lehetünk kí­váncsiak, vájjon, — az idei év páratlan meglepetései után, — most melyik telivér [fogja fejtetőre állítani a papírformát, s De­\bitor és Plato közül a győzelmet a változa­I tosság kedvéért most nem — Csillár ragadja-e I majd magához. Mindig kimúlt. Egyik legjelesebb belföldi apaménünk, mely : mint versenyló is kiváló volt, az öreg Min­idig a napokban huszonhárom éves korában kimúlt. A szép küllemü Goya— Mutiny-mén sokak véleménye szerint csak lovasa miatt nem nyerte meg az emlékezetes Áruló derbyt. 0 maga nem adott kék szalag nyerőt, de mi­ként győzött a Király-dijban és Alagi-dijban, több jo verseny herosát nemzette, s ivadé­kai többet nyertek nálunk négy millió ko­ronánál. Legjobb produktuma kétségtelenül a kettős kanczadij nyerő és Király-dij, va­lamint Erzsébet királyné-dij győztes Miczi volt. az utolsó évek eme egyik legkiválóbb kanczája, mely — sajnos — a ménesben nem hagyott maga után maradandó nyomot. Jó produktuma volt a hozzá hasonlóan Es­terházy-Memoriált nyert Kármentő, továbbá Brukus, Ma, Iiouquin, Jalouse, Menda, Méltó, Arlesienne, Sweety, az utóbbi időben pedig Tarnina. Semper, Bester Bets, Colibri, a so­kat javult Kényúr, stb. A mén, a melyet gróf Batthyány Elemér nevelt, jó ideje hg. Schwarzenberg ászári ménesében fedezett és itt is pusztult el e hó 20-án gyomorbaj­ban A ménes szintén sok eredményt kö­szönhetőt e stallioujanak, igy legutóbb a jó klasszisba felfejlődött Kényurt és a kis­béri ménes számára megvásárolt jó anyai vonalú Taminat, a melyek a kitűnően veze­tett tenyészte'epnek hasznos neveltjei vol­tak, s különösen az előbbi még szebb diada­lokat is hozhat kimúlt apjának. VRN-E SZÜKSÉGE Я VERSENY­ÜZEMNEK ВООКМЯКЕРЕКРЕ? A magyar napisajtónak a verseuyiizem ellen kifejtett vehemens támadásában főmotivumként a bookmakerek vélt üzelmei szeiepeitek s eb­ből kifolyólag követelték általában a versenyek korlátozását, esetleg teljes megszüntetését. Hu­szár Károly országgyűlési képviselő interpellá­cziójában szintén ez volt a vezérelv, a képvi­selő ur azonban első sorban és jóformán ki­zárólag a bookmakerek engedélyének megvoná­sát kérte volt s az interpellácziókra adott vá­laszok is e pont körül csoportosultak. A ver­senysport érdekei tehát első sorban egy, az üzemmel szorosabb kötelékben egyáltalán nem álló, mellékes részlet miatt kerültek rossz meg­világításba s mert a főczél elérése kívánatossá teszi a hasonló helyzetek ujabb előidézésének elkerülését, bonczolnunk kell, vájjon a mellékes részlet hasznos és kívánatos szükséglete-e a versenyüzemnek. Nekünk is fel kell tennünk tehát a kérdést :, Van-e szüksége a versenyüzem­nek a bookmakerekré ? Első pillanatban még nekünk is, a kik annyira ismerjük a verseny­sport érdekeit, az a válasz tolul az ajkunkra, hogy nincs, hiszen itt van a totalisateur, ez sokkal reálisabb és igazságosabb alapon bonyo­lítja le a fogadásokat és szolgáltatja azokat a százalékokat, a melyek nélkül a versenyeket és velük együtt a telivértenyésztést fentartani nem lehet. Tagadó választ kellene adnunk a feltett kérdésre akkor is, ha a versenyistállók, helye­sebben mondva a fogadó istállók szempontjának figyelembe vételével várnánk tőlük véleményün­ket. Tagadónak kellene lennie pedig vélmé­nyiinknek e szempontból első sorban azért, mert a mi nézetünk szerint a versenysportnak nincs szüksége fogadó istállókra. Ily istállók létezé­sét természetesen nem lehet sem betiltani, sem korlátozni, mindenesetre azonban jóval ideáli­sabb állapotokra vezetne, ha ilyenek nem vol­nának s a tiszta sportszeretetből vagy noblesse oblige-ből áldozatok árán fentartott nagy istál­lók mellett a nyereségre alapozott istállók ugy próbálnák, megtalálni számadásaikat, a mint azt néhány Alagon és Káposztás-Megyeren futtató sportsmannunknál, igy első sorban például Mol­nár századosnál látjuk. Önként értetődik tehát, hogy részünkről nem valljuk azt, hogy a fogadó istállók igényeinek kielégítését is szem előtt kell tartanunk, hiszen ezek amúgy is meg fog­ják keresni alapeszméjük sikerre juttatásának módozatait, a mennyiben erre egyáltalán lehe­tőség mutatkozik. Már pedig erre a lehetőség meg­maradna akkor is, ha a bookmakereket — mint Németországban és Francziaországban — nálunk is eltörülnék, mert az ily módon nagyarányúvá növekedett totalisateurforgalom kellő lehetősé­get adua még nagyobb jelentőségű, 15,000— 20,000 K-ás fogadások lebonyolítására is. Húsz­ezer koronánál nagyobb fogadások pedig a mi viszonyaink mellett éppen nem kívánatos pont­jai a versenysportnak, mert az ennél hatalma­sabb tételek kápráztató számadatai fejlesztik az emberi nem énjében úgyis hatalmasan élő irigységet oly fokra, hogy kellő tárgyilagos­ságtól menten, egyszerűen mindenen keresztül gázoló ellenséget kapjunk belőle. De e mellett nem szabad felednünk azt sem, hogy az ily té­telek előfordulásai megingatják a versenyüzem tisztaságába vetett hitelt is, a nyertes nagy té­telek mögött bűnös üzelmeket sejtetve, jóllehet, ugyané nyerők máskor még hatalmasabb téte­leket is veszítettek volt, a mit azonban a foga­dások izgalmán keresztül szemlélők szintén el­felednek, a kívülállók pedig erről nem is tudva, csak a nyert összeg horribilis nagyságából al­kothatják meg minden alapot nélkülöző, káros véleményüket. Mindezen itt elmondottak elegendők volnának arra, hogy mi is az állítólagos erkölcs magas­nak vélt piedesztáljára állva, a bookmakerek engedélyének megvonása mellett emeljük fel szavunkat, annál is inkább, miután ebből épp az üzemre előnyös alakulást várhatnánk. Ez Ítéletünk azonban csak a színleges tárgyilagos­ság jegyében született volna meg, mert eddig az éremnek csak az egyik oldalát néztük, mellőzve mindazokat az indokokat, a melyek az ítélet meghozatalával szemben még csak vetőt is jelenthetnének. De nézzük már most az ellenkező tételeket. Ezek elsejét épp a fogadó istállók szempontjából kiindulva ala­pozhatjuk meg. Mert nyugodtak lehetünk a fo­gadásokra alapozott versenyistállók ezek után is megmaradnának, sőt ismét akadnának olya­nok, a kik a jó üzletnek vélt szempontot tűzve szemük elé, állanának be a futtatók sokába. Mig azonban ma az ily istállók fogadásairól kellő pontossággal tájékozódik a nagyközönség, látván a rövidülő kurzust és az igazgatóság a könyvekből szintén pontosan gyakorolhatja a pointek kellő ellenőrzését, addig ez a kérdés a bookmaker intézmény megszüntetése esetén már egészen más beállítást kapna. A kizárólag totalisateurre utalt fogadó istállóknak ez eset. Г7 V: Legközelebbi számunk szerdán jelenik meg. — A mai szám ára 60 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom