Vadász- és Versenylap 62. évfolyam, 1918

1918-12-31 / 114. szám

íigetőmt és штт. КЗ V Eh. -ЬАГ Az ügetőversenyek realitása. A mellékkörülmény befolyása a versenyekre. A versenyüzem ellenségeinek a leghathatósabb érve az, hogy a lóverseny minden esélyszámitás nélküli szerencsejáték és a versenyüzemet ennek a felfogásnak megfelelően bírálják el. Mindenki a ki a versenyüzem technikáját csak valamennyire ismeri, tisztában van azzal, hogy a lóverseny nem bírálható el ily értelemben. A galoppversenyek realitásának megállapítása igen nehéz, mert egy-egy verseny realitásának elbírálásánál minden egyes résztvett lónál külön figyelembe veendő többek között a start, a' pálya, az időjárás, л verseny tempója, a lovas, a táv, a súlyviszony stb. •és végül az idő. A laikus szemében feltétlenül az utolsó, az idő a legfontosabb, holott a gyakorlat azt bizonyítja, hogy ez az egyetlen reális mérték és számítás a galoppversenyeknél sehogy sem válik be. A másik pozitív mérték, a súlyviszonyok már jobban beválnak és egy teljesen reálisán futo<4 verseny résztvevőinek képességén átszámítva gyakran pontosan meglehet határozni egy ló képességét és egyik, vagy másik versenyben való esélyét. Ezek szerint azonban a galoppsportnál a lovak formái csak relative állapithatók meg, oly módon, hogy egy-egy ló képességét egy másik, vagy több más ló képességével hasonlítják össze. * Az ügetőversenyeknél az esélyek kiszámítása ós a versenyanyag képességének megállapítása lényegesen könnyebb, egyszerűbb és megbízhatóbb, mert az ügetésnél az időszámitás a legpontosabban beválik és igen gyakran méterekre kiszámítható egy versenyben résztvevő lovak egymáshoz való esélye. Ezen esélykiszámitások többnyire beválnak, főleg akkor, ha a résztvevő lovak képességót helyesen birálják el. Rosszul lemért idő vagy irreálisan futott verseny figyelembe vétele e számításoknál igen sokszor zavart idéz elő, nem tagadható azonban, hogy az ügetőversenyeknél is igen fontos szerepe van a startnak, a startszámnak, a pályának, az időjárásnak, a versenytempónak, a távnak, a positiónak, a hajtónak, a kondicziónak is. Vegyük most sorjába a felhozott körülményeket és hasonlítsuk össze azoknak szerepét a két versenynemnél. A startnak a galoppversenyeknél inkább a rövidebb távolságoknál van fontossága, különösen akkor, ha a versenyt egyenes pályán futják, mert ilyenkor a versenyek sorsa igen sokszor már a startnál elintézést nyer. Az ügetőversenyeknél a start sokkal körülményesebb és legtöbbször a verseny kimenetelére is döntő befolyással bir. A start már csak azért is fontos, mert a versenykocsikkal óvatosan kell a versenyzőknek egymás mellett haladni, nagy elővigyázattal kell egymást kikerülni, ezért kell a starternek vigyázni arra, hogy az indítás pillanatában minden résztvevő a neki kijelölt starthelyről induljon. Igen gyakran megtörténik, hogy egy versenyben az elölről induló résztvevő a legmagasabb startszámmal biró pályázótól több, mint 100 méter távolságban áll, természetes tehát, hogy egy ilyen elnyúlt mezőny elinditása igen nehéz, nagyobb ügyeimet és körültekintést igényel, mint a galoppversenyek startja. A startszám kérdésének a galoppnál főleg a rövid távú versenyeknél van jelentősége. Ezeknél a versenyeknél egy-egy ló esélyét igen gyakran béfolyásolja * startszám is. Például egy 1000 méter távolságú versenyt egy lassan lábrakapó ló csak a legritkább •eetben nyerhet meg belső startszámról indítva, azon •gyszerü oknál fogva, mert a nálánál gyorsabb kezdő•ebesség felett rendelkező résztvevők az indítás után «eakhamar elébe kerülnek, elzárják az útját és hacsak »mezőny nagyon el nem nyúlik; annak nagy részét •eg kell kerülnie. Természetes, hogy ily esetekben •eak akkor juthat a győzelemhez, ha társai felelt röszolut fölényben van. A hosszabb távú versenyeknél a startszámnak nem tulajdonítunk nagy fontosságot » » röviden ie mindenkor a ló egyéniségétől függ, hogy a bnlső vagy a külső startszám kedvez neki jobban. Az ttfeté verseny éknél a startszám kérdése még j nagyobb szerepet játszik. VannalÄovak, a melyek első startszámról indulva másodperezekkel magasabb formákat futnak, mintha kedvezőtlenebb startszámuk van. A legérdekesebb példa erre a mult évi Márcziusihandicap győztes Pusztalánya. A gyors kancza, ha a mezőny éléről indulhat, abszolút biztos ügető és a saját maga által diktált s legtöbbször igen gyors mamot hiba nélkül birja, annál szívósabban küzd pozitiojáért, mennél közelebb érez valakit magához. Ugyanez a kancza, ha a mezőnyből kénytelen indulni, egészen más ló, megbízhatatlan, igen gyakran óknólkül hibázik és csak olyankor van beleszólása a versenybe, ha nem kerül küzdelmébe vezetést kapui. A startszám kérdésének főleg a klasszikus versenyeknél van jelentősége, mert mig galopp versenynél a klasszikus versenyek tulnyomu része hosszabb távolságú s igy a startszám kérdése ezekben alig számit, addig az ügetésnél a startszám az esélyeket és eredményt is befolyásolja, Tudvalevő, hogy a galoppsportnál az összes pályázók egy startról ós egysorban indulnak bármily nagy legyen a pályázók száma, nem igy az ügető versenynél a hol a legjobb esetben is n°gy vagy öt starter indulhat egy sorbői. Teljesen feleslegesnek tartjuk, hogy a második vagy a harmadik sorból induló pályázó kedvezőtlenebb helyzetét részletesen fejtegessük, bizonyos azonban, hogy igen sok jól megérdemelt győzelmet tett lehetetlenné a rossz startszám. .Talán valamennyi hasonló esetnél is kirívóbb és mindnyájuk emlékezetében van az idei Ügető-derby, a melyből az összes szakértők véleménye szerint, a derby napján tudása tetőpontján állott Faustus-nak kellett volna győztesként kikerülni. A versenyt, ha Faustus az elsősorból indult volna, véleményünk szerint fölénnyel kellett volna nyernie, mert bár az előtte startolt Nana miatt körülbelül 40 méter térhátrányt veszitett, mégis csak fejhosszal lehetett tőle a győzelmet elvitatni. A pályának körülbelül egyforma szerepe van mindkét versenynemnél. Vannak lovak, különösen áll ez a gyors kezdő sebessógüekre, a melyek csakis a kemény pályát szeretik, de vannak viszont olyanok is, a melyek a legmélyebb pályán futják legmagasabb formájukat. Az időjárás is úgyszólván egyforma elbírálás alá vonható, de a versenytempó már nem, a melynek valószínűleg a galoppversenyeknél vau nagyobb fontossága. Nem állítjuk ezzel azt, hogy a versenytempónak az ügetők nél nincs jelentősége, sőt talán éppen itt állapithatjuk meg kézzelfoghatóan a tulgyors tempó vagy a helytelen iramban futott verseny irreális eredményeit, de azért azt hisszük, hogy ezen körülménynek a galoppnál sokkal nagyobb fontossága van. Az ügetőversenyeknél a nézőközön ség és a versenybíróság egészen pontosan ellenőrizheti a versenyek tempóját és éppen ezen könnyebb ellenőrzés következményének tudjuk be aztris, hogy a versenyeknél csak a legritkább esetben tapasztalhatunk abnormis iramot. A haj toknak is jobb érzékük van e tekintetben és jobban meg tudják birálni a helyes iramot a jockeyknál. A poziéziónak az ügetésnél összehasoulitbatatatlan szerep jut. Qfempversenynél a külső pálya semmi esetre sem kédvező, de még sem oly hátrányos, mint az ügető verseny nél, а 1юГ a külső pálya körülbelül 20 méterrel hosszabb, tehát ennyivel kedvezőtlenebb a belső pályánál. Ez pedig behozhatatlan hátrány, ha egy versenyzőnek az ut nagy részén, de esetleg néha egész versenyen át a harmadik poziczióban kell haladni. Végül a hajtók ós lovas szerepéről kell még mint döntő tényezőről megemlékeznünk, de nem mulaszthatjuk el ez alkalommal rámutatni, hogy a versenyek sorsát a pillanatnyi kondiczió is befolyásolja. Ezen fent felsorolt mellékkörülmények azok. a melyekről a versenyek megítélésénél nem szabad megfeledkeznünk, a melyeket egy-egy ló esélyének elbírálásánál szigorúan figyelembe kell vennünk, mert versenybeli esélyeket pontosan ós igazságosan csakis az összes mellékkörülmények figyelembevételével állapithatunk meg. Ha az ügetőversenyek eredményeit tesszük vizsgálat tárgyává, azt látjuk, hogy azoknak legnagyobb része reális. Vannak ugyan teljesen érthetetlen versenyek, de ezeket a versenyeket elbirálás alapjául venni nem szabad. Ezeket a versenyeket az esélyek mérlegelésénél figyelmen kivül kell hagyni. Az időszámitás az ügetöknél tökéletesen beválik és ha egy startról índitanak egy 1-25-ös képességű ügetőt egy 1-26- és 1-27-es képességű Ugetővel, akkor tiz eset közül tízszer az 125 ös keriil ki gyóztosen. Maguk a versenyek feltételei, igen helyesen, ugy vannak megállapítva, hogy azokban a jobb képességű anyaggal szemben a nálánál valamivel gyengébb versenyanyag is esélyhez jut térelőnye révén, a mi azután annyira kiegyenlíti az esélyeket, hogy igen sok versenyben az összes résztvevő körülbelül egyforma esélylyel indul. Az ilyen versenyeket azért legtöbbször mégis a legjobb képességű ló nyeri, de igen gyakran a mellékkörülmények: start, pálya, poziczió stb. is kedvez egyik vagy másik versenyzőnek és győzelemhez juttatja. Ha megfigyeljük az íigetőlovak uyereménylistáját, akkor megállapíthatjuk, hogy egyforma képességű lovak körülbelül egyforma összeget nyertek versenydijakban és ha akad is köztük 1—2 ló, a melyiknek kisebb a nyereményösszege, mini a vele egyképességüekuek, annak az oka abban keresendő, hogy az illető vagy csak későn érte el formáját vagy pedig- valami akczidens folytán hoszszabb pihenőre kényszerült. Az idei háromévesek nyereségjegyzékét vizsgálva, azonnal szembe tűnik, hogy a négy-öt legjobb képességű hároméves kb. egyforma összeget nyert és pedig : Baka 69800 Baccarat 65500 Ártatlan 53000 Dalszi 51900 Fanella 51000 koronát. Ezzel szemben Lepke, Domherr, Leon, Luki és Pusztagyöngye alig 30.000—20000 K-t tudott nyerni. Az elmúlt versenyév versenyeinek legnagyobb részét papiron első esélyt képviselő ló nyerte, ami a mellett bizonyit, hogy az ügetőversenyek eredményei föltételesen fedik az előrevárható eredményt ós az itt- : előforduló váratlan győzelmeket legtöbb esetben szerencsés, illetve szerencsétlen mellókkörülmói!, idézik elő, de legtöbbször nem is váratlanul, • igen gyakran meglepetés a nagyközönség szám? szakértők által lehetségesnek gondolt, sőt esetle/ győzelem is. 6 Ü

GETŐ HIREK. A kerestineci ménes feloszlatásáról már hetek óta hiradások jelentek meg a bécsi lapokban és a Sport mult havi számában egy hosszabb cáfolat igyekezett ezen híreket megdönteni. De ugy látszik, he nem fuj a szól, akkor nem mozognak a falevelek, mert a Sport december 12-iki száma már közli, hogy a Kerestineci ménest egy konzorczimn vette át, a melynek élén Schlesinger Izidor áll. A fedező mének közül Vito és még egy más mén saját használatra maradnak meg, mig a többieket bérbe fogják adni. Loszant és Columhust a kerestineci ménes az Ornai ménesnek adta el. Jaculor II.-t Litzhoffer Fterdinánd ur megvette a, kerestineci ménestől. Pogány Hessenberger Antal tulajdonába került. A Wiener Trabrennverein rendes évi közgyűlését 1919 jan. 21-én tartja meg. 14.644 csikót törzskönyveztek 1917. év végéig я Wiener-Trabrenuverein törzskönyvébe. A badeni Trabrennverein az 1921. évi Prinz Solms Preist egyelőre nem irja ki. Beszerzése és használata tekintetében mindennemű felvilágosítást és értesítést szóbeli vagy Írásbeli kérdezőskődésekre készséggel nyújt a Magyar kir. sójövedék vezérügynöksége BUDAPEST. V., VILMOS tSÁSZÁR-IIT 32. SZÁM. TELEFON : 73-40.