Vadász- és Versenylap 62. évfolyam, 1918

1918-12-05 / 112. szám

1918. deczember 5. VADÁSZ- ÊS VERSENY-LAP. 569 ugyanis felednünk, hogy a telivértsnyésztés és a versenyüzem anyagának nagy része ma is a főúri körök kezében van, akiket ha elriasztunk az üzem további kultiválásától, az ügy oly meg­rázkódtatáson mehet keresztül, ami a teljes csó­döt is maga után vonhatja. Itt tehát a lassú, sima átmenet a helyes s magunk részéről en­nek a liivei vagyunk. A vezetésben pedig, újólag hangoztatjuk, csak árra valóban hivatottak vehetnek részt, tekin­tet nélkül a származásra. E kérdésben egyedül a rátermettség lehet irányadó, értve ezalatt nemcsak az ügy abszolút szakértelmét, hanem az egyéni megközelíthetetlenséget is. kz utóbbi szempont tehát már önmagában is г pénzügyi dotálás ellen s a régi elv — a tiszteletbeli ál­lások fentartása — mellett szól. A kérdést egyébként mi nem tartjuk oly sür­gősnek, mint azt egyes oldalakról beállítják. Ma a földmivelésügyi minisztériumnak sokkal fon­tosabb teendői vannak, mint a versenyüzem ve­zetésében való döntés. Az események sajnálatos alakulásai nap-nap után jobban háttérbe szorítják ezt s mindinkább oly helyzetek merülnek fel, a melyek a döntést ugy is illuzórissá teszik. A sür­gős döntés csak egyesek érdekeire lehet fontos, de az ügyre nem, amely szempontból február— márcziusra is elodázható lenne a kérdés meg­oldása. Persze itt egyeseket más gondolatok ve­zérelnek s erre nézve régebben hangoztatott és meg nem czáfolt súlyos véleményeink ma is fennállanak. ÜGETŐSPORTES ШЩЖ Az ügető tenyésztés jövője. A forradalmi idők első izgalmai után a lótenyésztés összes érdekeltjei körében igen erős érdeklődés tapasz­talható a tenyésztés egyik legfontosabb tényezője, a versenyüzem jövője iránt. A Újságírók Turf-Szindi­kátusa, a Magyar Lovaregylet és földmivelésügyi minisztérium illetékes osztályának vezetői már hetek óta komolyan foglalkoznak e kérdéssel. Mindenkinek van valami egyéni gondolata, a melyet a várható át­alakulásnál érvényre szeretne juttatni. Mindenki elér­kezettnek látja az alkalmat arra, hogy hazánk ló­tenyésztését naggyá és hatalmassá tehessük. A kérdés rendkívüli fontosságát és mielőbbi megoldásának szük­ségét mindenki érzi. Értesülésünk szerint eddig e beszélgetéseknél csak az -angol telivér tenyésztés érdekei kerültek szóba, míg az amerikai ügetők tenyésztésének kérdéseivel senki sem foglalkozott. Igaz ugyan, hogy eddig is csak egy-két magánember foglalkozott e kérdéssel behatóan, tehát nem csodálkozhatunk felette, ma is csak néhány embernek okoz gondot az ügetőtenyész­tés és versenyüzem jövője és fejlődése. A magyar sajtóról megállapíthatjuk, hogy nem nagy barátja az ügetőversenyeknek, a mi természe­tesen erősen befolyásolja a közönség véleményét is, pedig az ma már nem képezheti vita tárgyát, hogy az amerikai lovak tenyésztése legalább is oly fontos nemzetgazdasági érdek, mint az angol telivérekó. Kocsilónak az amerikai ló igen mutatós, és azt hisszük, nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy jobban megfelel az angol teli vérnél. Legtöbbször erősebb is, kocsihasználatban gyorsabb is. Mindezen kiválósága mellett hazánkban csak néhány magánember foglal­kozik szakszerűen amerikai ügetők tenyésztésével. Pedig nagyon helyes lenne, ha az állam is súlyt helyezne az amerikai lovakra, mert a sorsnak nagyon kegyesnek kell lenni hozzánk, lia a háború végső leszámolásából sikerül ugy kikerülnünk, hogy bányáin­knak nagy részét nem veszítjük el s nem pusztán agrárérdekeket kell szemünk előtt tartanunk. Csaknem bizonyos, hogy Magyarország a jövőben úgyszólván kizárólag agrárállam marad, a melynek legfőbb kiviteli czikke a terményei mellett a ló lehet. Ahhoz, hogy lovaink számára mennél nagyobb kül­földi piaczot biztosítsunk, feltétlenül szükséges, hogy tobbfajtáju lovat tenyészszünk. Oroszország világhírű ügetőtenyésztése a háború alatt teljesen tönkre ment és ma az à helyzet, hogy Oroszország is lóimportra szorul, az amerikai lovak iránt pedig az orosz piaczon niindig előszeretettel viseltettek, tehát a nem nagyon kiterjedt, de jelenleg feltétlenül igen jó kezekben levő tenyésztést minél kiterjedtebbé kell sürgősen tennünk. Igen czélszerü volna az iigetőtenyósztés általáno­sabbá tótelének kérdését a versenyüzem és tenyésztés kérdésével együtt megvitatni, hogy a háború utáni évek előreláthatólag felette kedvező komunkturáját kellően kihasználhassuk. E kérdésről egyik régi elismert nagytudásu sport­emberünkkel folytattunk eszmecserét, a ki hossza éveken át igen fontos szerepet játszott az angol telivértenyésztés és versenyüzem terén. Beszélgetésünk során a versenyüzem érdekelt köreiben folyó meg­beszélések ós tanácskozásokról érdeklődött, főleg azonban az amerikai lovak ügyének sorsa érdekelte, mert véleménye szerint ezen lovak tenyésztését ma már legalább is oly fontos állami érdeknek tartja, mint az angol telivértenyésztést. A földmivelésügyi minisztériumnak eddig az volt az álláspontja, hogy az amerikai mén félvértenyésztésre kevésbbé alkal­mas. Ezen felfogás helyes voltában soha sem hittünk, mert igen sok félvérü amerikait láttunk, a mely méltó versenytársa az angol fólvérnek, de végleg nem bizunk ma a mikor, egyes helyek, igy például a Hontmegyében levő Lőrínczi község igeD jó ló állo­máuya legnagyobb részt amerikai mén ivadéka. Az amerikai ügetők már a háború előtti években nagyon keresettek voltak, főleg a külföldi piaezokon­A háború a lovak használhatóságát még jobban iga­zolta és aligha csalódunk, lia azt állítjuk, hogy e faj­nak nagy jövője van. A tenyésztés kiterjesztésével a versenyüzem sem maradhat a mai keretekben, az tigetőversenysport nálunk még nem.fejlődött ki kellően, aminek okait felesleges kutatnunk, mert sokkal érdemesebb és idő­szerűbb, főleg sokkal sürgősebb az oly irányú tevé­kenység, a mely a szükséges egészséges fejlődés^ lehetőség szerint gyorsan meghozza. ÜGETŐ HÍREK. Hamis hirek a Keresztineci ménes feloszlásáról. A Sportkörökben hónapok óta rebesgetik, hogy a Ke­resztineczi-ménes tulajdonosa anyagi okokból ménesei­nek és versenyistállójának feloszlatását határozta el. A mint a Wiener Sport-ból értesülünk, e hirek min­den alapot nélkülöznek ós a közkedvelt horvát sziliek a jövő évben talán még az eddigieket is meghaladó mértékben fognak a versenypályákon szerepelni. A kerestineci ménes versenyanyaga nem megy haza Kerestinecre,. hanem Bécsben murád. Kovács trainer lovai a budapesti pályán maradnak. Glaser József megvásárolta Servia, Leon, vala­mint Feldmarschall féltestvéreit a turnischi-ménes­töl. A három kiváló származású kétéves egyelőre Schwitzer E. gondozása alatt marad. DISTOL biztosan ható szer a mételykór ellen dr. Marek József állatorvosi föisk. ny. r. tanár kísérletes vizsgálatai szerint. Kéezití a CHINOIN gyógyszer-és vegyészeti ter­________ mékek gyára részv.-társaság (Dr. Kereszty és dr. Wolf) ÚJPEST, TÓ U. 5. Közelebbi felvilágosítással és haszná­lati ntasitással a gyár szivesen szolgál. 16—20 „TU RFSZALON" йшшт IV, KOSSUTH LAfOS-U. 14—16. Fix és startodds-fogadások, halmozott fo­gadások köthetők 50 K-s minimális alap­pal (a bécsi ügetőversenyekre is.) TELEFON : József 23—19, József 42-52, József 24—15. VEGYES. Felkérjük a t. hareztéri előfizetőinket, hogy ujabb czimüket velünk mielőbb közölni szí­veskedjenek, hogy igy lapunk küldése minden akadály nélkül történhessék. Kérjük azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetése december l-én lejárt, azt mielőbb megújítani sziv es kedjenek, nehogy a lap küldése akadályokba üt­közzék. Gr. Károlyi Gyula, a lótenyésztés egyik leg­régibb és leglelkesebb hive, feloszlatja arad­mácsai ménesét és egyúttal végleg bucsut vesz a versenysporttól. Küszler Henrik urat, a Petényi ménes tulaj­donosát, akinek nemrég esett el a fia, megint súlyos gyász érte, leánya, May Arturné spanyol betegségben való elhunyta folytán. Wampetics Imre, a közismert sportsmann, kit lapunk olvasói néhány kitűnő szakezikke révén hasábjainkról is jól ismernek, oltárhoz vezette Yadászy Erzsébet úrhölgyet, Koos huszárezredes mostohaleányát. Br. Baich P. lovai, a melyek Alagon eddig az úgynevezett bankistállóban voltak elhelyezve, már elmentek téli szálásukra, az Imreházi pusztára. Podmaniczky Gyula báróval, a lótenyésztés­ügyi főosztály főnökével folytatott és mult szá­munkban közölt beszélgetésünkbe értelemzavaró hiba csúszott be, a mennyiben a vállalkozóknak tavaly kiadott mének száma nem egyedül a verseczi méntelepen érte el a hatszáz főt, ha­nem az egész ország területén került ennyi fe­dezőmén a vállalkozók kezébe. Zasepa karácsonyra hazautazik Lengyelor­szágba, hogy — amennyiben az lehetséges — az ott levő gr. Zamoyski lovakat Tatára el­hozza. Baluska, a ki, nem mint irtuk, Ukrániában harezolt, hanem Verdun mellett, Rose trainerhez szerződött jockeyul. Akashi kikerült a czeglédi internálásról és a fővárosban tartózkodik. Hegyes, melyről utolsó győzelmekor már kö­zöltük, hogy befejezte versenykarrierjét, Kis­bérre kerül, hol első partnere Mókán lesz. Az entent megszálló csapatainak lovasságá­ról az a hir volt elterjedve, hogy azok egy része Alagon nyer elhelyezést. Mint most meg­bízható helyről értesülünk, az illetékes körök a Hadügyministeriumban mindent elkövettek ez ellen, miután, mint tudjuk, a katonai elszál­lásolással mindig együtt jár a fertőzés vesze­delme. lótápnak esetleg erőszakkal való szer­zése stb. Ugy tudjuk, az actió sikerrel is járt, a mennyiben a Hadiigyministerium már gon­doskodott ezen csapatok másutt való elhelye­zéséről. Susanna, a ritka gyorsaság felett rendelkező Mindegy-kancza első partnere Bony lesz. A Császár-dijat Grosser Sommerpreis névre keresztelték át. Alagon a lovászok szocziáldemokrata elvek szerint szervezkedtek és helyzetük biztosítását kérték az istállóktól. A lovászok terorral léptek fel, s fegyverrel akarták meggátolni a lovak élelmezését és itatását. A kényszerhelyzet kö­vetkeztében egyes istállók teljesítették az. ab­szurd feltételeket, a melyek azonban az idők­haladásával kétségtelenül megfelelő, helyes kor­rekturát szenvednek majd. A Kaiserin-Preis jövőre megint azt a nevet viseli, mint régebben. Jubiläums-Preis lesz újra mint az osztrák Jockey-CIub 50 éves fennállásá­nak jubiláris versenye. A délről visszavonuló csapatok az Innsbruck­hoz közel fekvő Hall városkában szerelték le trainjükat, lovaikat és mindennéinü hadianya­got. Mivel a rendfentartó erő hiányzik természe­tes, hogy ott most a legnagyobb rendetlenség uralkodik. A mezőkön és tereken ezer meg ezer gazdátlan ló szaladgál, a kocsikat, nyeregszer­számokat pedig potom áron adják el. Ezáltal nagy állami vagyon megy tönkre. Most a ke­rületi parancsnok, hogy az értékes lóanyagot megmentse, felhívást bocsátott közzé, mely sze­rint a Hallba jövő mezőgazdáknak a lovakat 60, 80 és 100 K-ért adják el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom