Vadász- és Versenylap 62. évfolyam, 1918

1918-06-19 / 48. szám

AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A Magyar Lovaregylet, Az Urlovasok Szövetkezete, A vidéki versenyegyletek A Budapesti Polo-Club, Az Országos Agarász-Szövetség s az összes lótenyészbizottmányok »V £»«iiai &c m ki­volt hivatalos közlönye. A Magyar Ügetőtenyésztők és Istállótulajdonosok Országos Egyesületének hivatalos közlönye. Előfizetési ára : Ausztria-Magyarországra egész évre 60 korona, január 1. és julius 1-én kezdődő félévre 30 korona; a január 1-től márczius 31-ig és az október 1-től deczember 31-ig terjedő negyedévre 15 korona; az április 1-től junius 30-ig és a julius 1-től szeptember 30-ig terjedő negyed­évre 22 korona. Más országokra: félévre 35 korona. Kiadóhivatal : VIII., József-utcza 12. 48. szám. Telefon-szám : Szerkesztőség: 145-92. Kiadóhivatal: József 65-83. Budapest, 1918. szerda, junius 19. 62, évfolyam. Megjelenik a budapesti, alagi és bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenynap előtt, egyébkor hetenkint egyszer. TURF-ROVÁS. Hadiközönség Alagon. Csúnya tüntetést rendezett kedden Ala­gon a Slávata-akadályverseny után a kö­zönség egy része az igazgatóságnak ama határozatára, hogy a Szántó alatt tovább lovagolt Zrínyi-1 elütötte a győzelemtől. Pedig erre nézve a versenyszabályok teljes határozottsággal intézkednek s vitán felül áll, hogy a lovat disqualifikálni kellett. Az ; akadályversenyek számára alkotott különös határozványok második pontja ugyanis igy szól: «A lovas, a ki az akadályversenyben lovától megvált, azt mások segélyével meg­foghatja s arra újra felülhet, de Ina győze­lemre vagy helyezésre igényt tart, tartozik a versenyt ugyanazon helyen megkezdeni, a hol lovától megvált. Ha pedig a lovas oly sérülést szenvedett, mely miatt lovára újra fel nem ülhet és a versenyt végig nem lo­vagolhatja, ugy egy más lovas is tovább lovagolhatja lovát a nélkül' hogy a ló a nyerésből kizárva lenne ; az uj lovasnak azonban a verseny feltételéinek meg kell fe­lelnie. Túlsúly ily esetben figyelembe nem jön.» Zrínyi uj lovasa pedig- nem tett eleget e versenyfeltételeknek, mert a versenyt nem kezdte ugyanazon a helyen, — körülbelül 120—150 métert hagyott ki, — következés­képpen tehát a győzelemre igényt nem tart­hatott. Mindezt különben csak azért irtuk le, hogy szigorú tárgyilagossággal szólhas­sunk a közönség viselkedéséről, mert a fo­gadások elvakultságától mentes sportsmanek ugy is jól tudhatják, hogy az igazgatóság ily esetekben mindenkor a legkétségtelenebb pártatlansággal és igazsággal Ítélkezik. Meg kellene tehát rónunk a tüntetést akkor is, ha a versenyszabályok a disqualiflkálás szük­ségességét nem irnák elő ily félreérthetetlen világossággal, még inkább azonban a jelen esetben, a midőn a betűk pontos szigorúsága önmagában is kizárja minden egyéni felfogás érvényre juttatását. Alag közönségének egy jelentős része, sajnos, mégis a lehető legéretle­nebb modorban viselkedett a jelen esetben, a legundoritóbb tömegmodorban tüntetve az Íté­let ellen. Mindezt különben a háború okozta viszonyváltozások következményének tekint­hetjük. Ma ugyanis a versenytér első he­lyén, sajnos, nagyon minoris elemek is fel­találhatók, sőt mondhatnók ők jutottak ujab­ban a túlsúlyba. A mai tüntetést is ilyenek rendezték, de mert hasonló esetek csak ár­talmára vannak a sportnak és a verseny­üzemnek, az igazgatóságnak a legnagyobb erélylyel kellene eljárnia a rendbontókkal szemben. Az ily egyének csak diskreditálják az indokolatlanul amúgy is erősen támadott üzemet és részünkről épp , ezért teljes szi­gorral alkalmazandónak véljük a verseny­szabályok 35. §-át, a mely jogot ad a ver­senyintézőségnek arra, hogy a felügyeletük alá tartozó egyes, vagy összes helyekről kiutasítsák mindazokat, a kiknek kiutasítása a rend és a versenyüzem érdekében, vagy nyilvános botrány elkerülése végett kívána­tosnak mutatkozik. Egyúttal azonban fel­hívjuk a katonai rendőrség figyelmét is arra, hogy a versenytéren helytelenkedők legnagyobb része épp az egyenruhát viselők közül kerül ki, már pedig ez éppen nem fér össze a katonaság szellemével. A katona­rendőrség még enyhébb esetekben is teljes szigorral léphetne fel s a rendbontók meg­fékezéséről saját hatáskörében is gondos­kodhatna. Bécsben feladják a zászlók közötti sportot. Ismételten rámutatunk volt e helyütt, hogy az osztrák császárvárosban a zászlók közötti versenyüzemet a mai keretek mellett fen­tartani nem lehet, s azt vagy nagy mérték­ben erősiteni kell, vagy pedig — éppen a zászlók közötti sport további fejlődésének érdekében — a teljes megszüntetésnek kell bekövetkeznie. Mint autentikus forrásból érte­sülünk, az osztrák Jockey-Club uj igazgató­sága szintén a mi álláspontukat vallja és a jövő évre a zászlók közötti versenyek tör­lését határozta el. A Freudenau gyöpén tehát az idei évvel bezáródik a gát- és aka­dáiyversenysport története, s most e téren teljesen az Urlovasok Szövetkezetének a kezébe jut az irányítás nagy feladata. Itt van tehát az alkalom az üzem teljes átfor­málására, s ha ez sikerrel történik meg, a zászlók közötti sportnak, uj erővel kell életre kellnie. Alag nagy napjai most következnek el, de vele együtt a nagy munkáé is, mert sikerre csak ugy lehet kilátás, ha az igaz­gatóság teljesen modern szellemben épiti ki az üzemet és mindent megtesz e méltatlanul mellőzött sport meg kedveltetése irányában. A heréltek kizárása a versenyekből. Most, a midőn egyes helyekről oly súlyos támadások érik a versenyüzemet, fokozott jelentőséget kell tulajdonitanunk azon hir­nek, hogy a herélteknek a versenyekből való kizárása ügyében folynak immár döntés előtt álló eszmecserék. Ezt az inditványt, ugy tudjuk, Ausztria telivértenyésztósének irányitó faktorai pendítették meg, s odaát, a Lajtán tul már befejezett ténynek is te­kintik az erre vonatkozó intézkedéseket. Ha tényleg valóra válik a kizárás, a mi most már csaknem bizonyos, ujabb és határozott bizonyítékát kapják a hozzá nem értők is annak, mennyire kizárólag a tenyésztés ügyét szolgálja a versenyüzem és mennyire helytelenek mindama forceirozott megálla­pítások:, a melyek az üzemnek más színben való beállítását czélozzák. FELJEGYZESEK AZ ALAGI MÁSODIK VERSENYNAPRÓL. — junius 18. Rekkenő hőségben futották ma Alagon az izgalmas versenynap futásait, a melyek közül az első a top wieghtes Galleo győzelmével végződött a gyenge ké­pességű Kató II. és Edda ellenében. A nyerő herélt jockey-sikversenyben ritka nagy sul^t vitt győze­lemre s maga is mérsékelt képességű telivér lévén, a mögötte beérkezett mezőny értékét e teljesítményé­vel igen gyenge világitásba helyezte. Sokkal nagyobb szenzácziót hozott ellenben a nap főszáma, a Slávata­akadályverseny, a melyben az egyenlő jónak gondolt Zrínyi és Sziporka ellenében csak a mérsékelt ké­pességű ujoncz Robot vette fel a küzdelmet. E herélt már az ut elején reménytelenül követte társait, hi­szen igen bizonytalanul ugrott és minden alkalommal hosszakat veszített, az első baleset azonban nem őt, hanem Sziporka-t érte. A fekete mén ugyanis a vas­úti töltésre kapaszkodónál térdre rogyott, lovasa fején keresztül esett s egyúttal le is rántotta lováról a fej­szerszámot. Csiszár a balesetnél kisebb zuzódásokat szenvedett s részben e miatt, részben pedig mert fej­szerszám nem volt a lován rajta, ennek tovább való lovaglását nem kísérelhette meg, jóllehet, a mén egé­szen nyugodtan állt meg a tetőn s csak mikor Robot lefelé indult, folytatta tovább az utat. A lefelé hala­dásnál viszont Robot-ot érte majdnem baleset, mert jockeyja egy csuszamlás következtében megbillent a nyeregben, itt azonban még újra helyre dobta magát és folytatta az utat. Most Zrinyi együtt ment a lovas nélkül száguldó Sziporka-val, hosszakkal Robot előtt, a melyet azután az erdőből a pályára bejö­veinél álló korlátnál ért baleset : a herélt itt le­stoppolt, Hujber keresztül esett a fején és egyúttal az ugráson is átrepült, ám a szárat nem eresztette ki a kezéből. Hujber most rögtön talpon volt, s újra felült lovára, de mialatt ismét nekilovagolt az ug­rásnak, Zrinyi — hátamögött Sziporka-val — a tribün­ugráshoz ért és itt rosszul ugorva, elbukott, lovasa pedig fekve maradt a földön. Zrinyi és Sziporka azonnal megálltak, mig Robot lassan közeledett az akczidens színhelyéhez, a hol Támot élesztgették. Robot a tribunugráson nagy üggyel-bajjal szintén átkelt, de mire a következő akadályhoz ért, már nem volt egyedül, mert a pályán álló Szántó feldobta ma­gát Zrinyi nyergébe és tovább lovagolva a mént, könnyen verte Robot-ot. A versenyszabályok értelmé­ben Zrinyi-nek igy, a mennyiben az előirt súlynál nem kevesebb teherrel érkezett be, meg kellett volna kapnia a győzelmet, ha— Szántó ott kezdette volna vele a tovább lovaglást, a hol a mén elbukott, miután azonban az uj lovas erről megfeledkezve, egyenesen a következő ugrásnak vitte néki a lovat, s ezzel kö­rülbelül 120—150 métert hagyott el, a négyévest ter­mészetesen diskvalifikálni kellett és Robot kapta a 10.000 koronás dijat. Az igy megszerzett hatalmas poenalitással a Robert le Diable-ivadék akadályver­seny karrierje valószínűleg véget is ért. * Izgalmas lefolyással szolgált a Semper-gátverseny is, a melyben Christoph esélyének megfelelő könnyű Legközelebbi számunk pénteken jelenik meg. — A mai szám ára 80 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom