Vadász- és Versenylap 62. évfolyam, 1918

1918-06-14 / 45. szám

EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LOTENYESZTES LAPJA. A Magyar Lovaregylet, Az Urlovasok Szövetkezete, A vidéki versenyegyletek A Budapesti Polo-Club, Az Országos Agarász-Szövetség s az összes lótenyészbizottmányok volt hivatalos közlönye. A Magyar Ügetőtenyésztők és Istállótulajdonosok Országos Egyesületének hivatalos közlönye. Előfizetési ára : Ausztria-Magyarországra egész évre 60 korona, január 1. 1 és julius 1-ón kezdődő félévre 30 korona; a január 1-től márczius 31-ig és az október 1-től deczember 31-ig terjedő negyedévre 15 korona; az április 1-től junius 30-ig és a julius 1-től szeptember 30-ig terjedő negyed­évre 22 korona. Más országokra: félévre 35 korona. Kiadóhivatal : VIII., József-utcza 12. 45. szám. Telefon-szám : Szerkesztőség: 145-92. Kiadóhivatal: József 65-83. Budapest, 1918. péntek, junius 14. 62. évfolyam. • Megjelenik a budapesti, alagi és bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenynap előtt, egyébkor hetenkint egyszer. TURF-ROVÁS. Még egy pillantás a Derby eredményére. Tul vagyunk a meglepetés első izgalmán és most már nyugodt tárgyilagossággal bonczol­hatjuk a Derby eredményét. Ma már teljes bi­zonyossággal megállapíthatjuk, hogy az idén a kék szalagért beteg és rossz lovak mér­kőztek. Utóbbiak sorába tartozott első sor­ban a menni nem akaró Bankó, nemkülönben a galoppjában megvert Prestolonaslednik Boris. Badacsony mit sem áll, mint azt ugy a Háromévesek tavaszi kísérleti versenyé­ben. mint az Alagi dijban láttuk, a mén te­hát nem számított. Andersen már a start előtt nemcsak merev volt, de sántított is, Szépike-1 és Bursckerl-t a verseny közben érte a súlyos baleset, mindössze tehát Reichenau, Plato, Palatin és Adomány maradtak fel számottevő kandidátusokként. E lovak kö­zül viszont Palatin-t kényszerű pihenője ve­tette vissza kouditiójában és a mén a Derby napján kétségtelenül nem volt az. a mi később, — ha egészséges marad, — lesz. Reichenau tehát a győzelmet csak Plato és Adomány ellenében aratta teljes realitással. A két utóbbi Jó között viszont egyezik a Király­dijban, illetve az osztrák Kancza-dijban lá­tott teljesítmény a Derby eredményével és Reichenau tényleg azzal a nyolczvanas for­mával nyerte a kék szalagot, a mivel már tavaly az Austria-dijban győzött volt. A meglepő itt csak a Dark Ronald-ivadék két formája között való 9—10 kg.-os eltérés, a mit csak azzal magyarázhatunk, hogy a nyu­godt vezénylés szolgált előnyére, miután — mint esélytelennek gondolt lovat — Esch ugy engedte menni, a miként akart. Ugyanez az eset történt vele különben az Austria­dijban is, mig a két Kancza-dijban Csiszár erélyes keze nem felelt meg neki. Reichenau különben az osztrák Kancza-dijban még igj r is jól futott és volt egy igen jó momentuma, a midőn Adomány-nyal összeütközött. Lehet, hogy a kanczát akkor a balesete ölte meg s talán akkor is győzött volna. A mi pedig Szépiké-1 és Burseherl-1 illeti, azok balesete kétségtelenül oly súlyos volt, hogy mérsé­kelt szereplésük teljes magyarázatot talál. Szépike három lábon ért czélhoz és már a rövid oldal végén sántán galoppozott. Bur­seherl viszont teljesen kézben ment, a midőn ismételten hiába keresett utat és fölénye — természetesen eltekintve a szintén kézben menő Reichenau-Ш — határozott volt. Ez körülbelül ötszáz méterrel ' a czél előtt tör­tént, a mikor a mént a korlátokhoz szorí­tották, -ugy annyira, hogy a rails is eltörött, Burseherl pedig több súlyos sebet kapott az oldalán és ekkor hirtelen készen is volt ere­jével. A Mindegy-ivadéknak tehát kétség­telenül messze formája alatt kellett szere­pelnie és — ha újra egészséges lesz — várhatjuk tőle e teljesítményének korrigá­lását. Az ostor használatának korlátozása. Többször sikra szállottunk. már e helyütt az ostor fölösleges és sokszor czéltalan használata ellen, a mely a nem megfelelő kezekben több kárt, mint hasznot csinál. E tekintetben kifejtett ismételt véleményünk most érvényre jut a két lovaregylet igazga­tóságának egy határozatában, a mennyiben a stewardok ezentúl oly lovasoktól, kik os­torukkal valamely versenyben egy másik lovat hátráltattak az előrehaladásban, hosz­szabb vagy rövidebb időre megvonják az ostor használatot, illetve megtiltják ennek a nyeregbe való vitelét. Ez csak részleges korlátozása ugyan az ostor felesleges hasz­nálatának, de czélravezető erélyes lépés, a mely nyilván eléri ezélját. Részünkről azon­ban szeretnénk, ha nemcsak ily esetekben vonnák meg a stewardok az ostor haszná­lat engedélyét, hanem akkor is, ha egy lovon ok nélkül túlságosan használta ezt jockeyja, vagy szemmel láthatólag uátrál­tatta vele lovát, esetleg e réven kitörette is és más hasonló esetekben. Fiatal fiuknál pedig újra viszont szeretnők látni az igaz­gatóságok ama korábbi határozatát, hogy azok bizonyos számú győzelem eléréséig os­tort egyáltalán ne vihessenek a nyeregbe. INTERPELLÁCIÓ Я HÁZBRN * Я LÓVERSENYEK ELLEN. Huszár Hároly orsz. képviselő interpellációja. Wekerle Sándor miniszterelnök és Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter válaszai. Az interpelláló és a Ház a választ tudomásul veszik, Szerdán tehát megtörtént, a mit a lóverse­nyek ellenségei nagy örömmel hirdettek és a melynek következtében az egész üzem beszün­tetését várták : Huszár Károly- országgyűlési képviselő elmondotta már mult számunkban érintett interpellációját. Szavai a játékszenve­dély leküzdésére meginditott egységes aktio minden más körülményt mellőző szenvedélyé­nek modorában szóltak a versenyüzeni ellen, háttérbe szorítva az ezzel kapcsolatban álló lótenyésztésügyi, nemzetgazdasági és egyéb ér­dekek legkisebb tárgyilagosságát. A rájuk ka­pott válasz ellenben a legszebb stylusbau védte meg az üzem szükségességét, ugy a Wekerle Sándor miniszterelnök, mint gr. Serényi Béla földmivelésügyi miniszter részéről adott felvi­lágosításokban és ma a lótenyésztésügy alapos ismerői örülhetnek, hogy megtörtént, mert e réven a napi sajtó részéről a szakértelem mel­lőzésével informált közönség is helyes képet alkothat magának e kérdésben. Huszár Károly orsz. képviselő egyébkéut in­terpellációjában lényegében a következőket mondotta el : «Az ország társadalmának egyik legszörnyűbb betegsége a játékszenvedély. A kártyánál is jobban pusztít a lóverseny, a mely ezer és ezer család vesztét okozza. A kik milliókat teremtettek lelkismeretlenül maguknak, a kezükbe került tőkével épp ilyen lelkiismeretlenül élnek vissza. A játékszenvedély magával ragadta az egész várost. Munkanapokon is 10—15.000 ember játszik künn a gyepen, vasárnap pedig 40— 50.000 ember tolong és teszi koczkára a pén­zét. A legőrültebb játékszenvedély dul a leg­hallatlanabb módon odakünn, a emberek prosti­tuálják magukat, csalnak, lopnak, árdrágitanak, hogy a játékhoz pénzt szerezzenek. A munkások között is elharapódzott a játék és a műhelyek­ben bizalmiférfiakat választanak, akik felváltva kijárnak és játszanak a munkások pénzével. Szegény emberek 2—3 koronája épp. ugy benn van a forgatagban, mint az uj gazdagok száz­ezrei. A könyvesek korlátlanul garázdálkodnak a zöld gyepen. Azelőtt konkurráltak egymással és ez legalább valami biztosítékot nyújtott, most azonban a Turf-Szalonban kartellt csináltak, a konkurrenczia kizárásával nemcsak a fogadá­soknak, hanem az esélyeknek is urai lettek. Mikor egy-egy lóra 2—3 millió van feltéve, amikor a legnagyobb meglepetések ós irreali­tások történnek, akkor nemcsak a nagyközön­ség, hanem a turfszakértők, Lovaregyleti tagok is nem ok nélkül keresnek összefüggést a book­makerek működése és versenyek irrealitása közt. Negyvennégy budapesti versenynapon 120 millió forgalmat csinálnak a könyvesek. Ebből a Lovaregylet százalék czimén 8 milliót kap. A helypénzzel és a beléptidijakkal ez az összeg 9 millióra emelkedik. Ennyit keres a Lovaregy­let a bookmakerékkel, mert a totalisatör ebben még nincs benne. E szörnyű háborús időben, amikor százezrek meghalnak és százezreknek nincs mit enui, amikor a tisztviselők nyomo­rognak, ilyen óriási nemzeti vagyon pusztul el a lóversenyen. A turf forgalma egy nap na­gyobb összeg, mint a mennyit 50.000 magyar hadiárva és özvegy kap egy évben. Erélyes el­járást követel a bukmékerek ellen és intézke­déseket a játékszenvedély letörésére, mert ez a nagy játék, a pénzzel való kérkedésével lázit a legerősebben. Wekerle Sándor miniszterelnök az interpellá­cióra válaszolva, kijelentette, hogy a lóverseny fentartása nemcsak közgazdasági érdek, hanem az idegenforgalom szempontjából jelentős té­njező. Ekkora játékszenvedélyt azonban nem fog a kormány megtűrni. Minthogy gyökerében akarják megszüntetni a bajt, nem egy elhamar­kodott rendelettel, türelmet kér, mig az előzetes intézkedéseket megtehetik. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter kijelentette, liogy ő nem szakember a lóverseny terén és csak a lótenyésztési osztály által be­terjesztett jelentésre támaszkodik. A lótenyész­tési osztály leiratot küldött a Lovaregyletnek, amelyben követeli, (югу a bookmakerek ellen szigorú vizsgálatot indítsanak. Kötelezőleg ki­jelenti itt a Házban, hogyha a vizsgálat vissza­éléseket fog kideríteni csak a legkisebb mérték­ben is, akkor minden melléktekintet nélkül beszünteti a bookmakerintézményt. A lóverseny fentartását szükségesnek tartja, mert a hadászati­lag is oly rendkívül fontos lótenyésztést telivérek Legközelebbi számunk szombaton jelenik meg. — A mai szám ára 60 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom