Vadász- és Versenylap 62. évfolyam, 1918

1918-03-22 / 11. szám

106 szerves léuy, első sorban önmagából eredő okok folytán nem tudja képességét teljes mértékben érvényre juttatni s csak másodsorban birnak reá befolyással rajta kivül álló okok, igy például a talaj, a meteorologikus viszonyok változása, stb. Nézzük már most élettani szempontból, hogy mi különbség van a ket különböző versenynem, a rövid és hosszú futások specziális követelményei között. Az utóbbinál tudjuk, hogy a kitartás a fontos, tehát a ló nyugodt, egyenletes mozgásban haladhat, izomrendszere nincs azonnal teljes mértékben igénybe véve, tüdóirunkája aránylag rendes s összes teljesítőképességének kiiejtésére csak az ut nagy részének met tétele után, röviddel a czél előtt kerül a sor. Mondhatnók tehát, e versenynem a rendes, természetes mozgással sz> mben annak csak fokozását s nem megváltoztatását követeli meg. Másként áll azonban a helyzet a rövid versenyeknél. Itt az azonnali gyorsaság leven a döntő tényező, természetes tehát, hogy az izomzatnak egész teljesítőképessége e czélra vevődik igénybe és vele szemben minden más háttérbe szorul Háttérbe szorul eunek következteben a ki és belélegzés !•:• rdése is, mert ez épp ugy izommunkát igényel, mint minden más mozaas, tehát ha a kellő izomerő e czélra nem áll rendelkezésre, a tüdő momentán jobban igénybe vevődik s enuek állapota igy döntő jelentőségűvé válik. E so'ok irója a spuriban maga is mint versenyző tevékenykedett, it y az e téren előforduló jelenségeket közvetlenül is szemlélhette, nemcsak önmagáin, mint úszón, de társain is. E téren érdekesen figyelhette meg. hogy mig a hosszú távolságon versenyzők, t hát a 100 méteres távon felül konkuralók legerősebb veisenyeikben is nyugodtan vehették a beo-z-iis szerint minden tempójuk vagy minden második tempójuk után rendes lélegzetüket és leaf- Ijebt) a fimshben kel ett e lélegzetvételről lerne dva, minden erejüket az előrehaladás czéljaira igénkbe venniök, addig a sprintelek aszú/ méteres uton alig hat-hét lélegzetet vehett к s ezek vételének sz ima mindig döntő befolyással volt eredményük jóságára. Ugyauily imnyu t szleléseket tapasztalt önm gán a kiváló nngo! sprinter futó recorder, Duffy is. aki nemcsak mint futó volt igazán kitüuó, de kiváló megfigyelőnek is bizony ult s e téren szerze t tapasztalatait később mint gentleman atlet kni trainer kitűnően érvényesítette és feljegyzéseit nagyszerű tollal kö/.re is adta. Egyik rendkívül érdekes ily megfigyelése volt önmagán az. hogy versenyeredméuy einek jóságára döntő befolyással birr, vájjon mily belélegzést viszonyok között indulhatott el a starttól. Meg llapitutta, hogy amennyiben teljes belélegzéssel indult el a 1UO yardos utra s a czélig uem kellett lélegzetet venni, ugy, ha nem is állította be 9

4 mp-ee recordját, ahhoz egészen közel futott. Ha azonban egy lélegzetet már útközben is kellett vennie, ugy az eredmény sokkal rosszabb lett s meg jonban gyengült, a mennyiben egy második lélegzet igénybevételére is sor kerül . Világo» tehát, hogy a start pillanatában való be- vagy kilélegzési viszonylatnak döntő szereppel k^ll fellépnie a versenyekben, bármely élő lényről is Jegyen szó. Természetesen a telivéreknél ez nem egészen úgy van, mint a futók sprintjénél, hiszen a normális körülmények között perczenként 17 —18 lélegzetet vevő ember, a tiz másodpercz alatt, — bár minden mozgás elégés következménye, ehhez pedig fokozo tabb esetben nagyobb oxy uénmennyiseg szükségeltetik, — jó tüdővel elmaradhat a kii lönben, normális mozgás esetén, szükséges átlagosan három lélegzet vétele nélkül is, ha pontosan a start pillanatában sz vta tele tüdejét. Máskeppen áll azonban ez a helyz> t a telivérnél. A ló átlagos lélegzetvétele perczenk- ut 11 — 12 között ingadozk, egy ezerméteres versenyben azonban annak teljes elmaradásáról — egy perez lévén az ut megtételének minimuma, — szó sem lehet. Deigeuis, nagy kérdés, vájjon milyen állapotban keiül el a ló a lélegzés szempontjából a starttól. Ha nála ugyanis a teljes belélegzés pillanata áll fent az indításnál, ugy a ló ketségtelemil minden erejé! a gyorsaságra fordíthatja, a nélkül, hogy ezzel nála lélegzési zavarok állanának be. Másként áll azonban a helyzet, ba a kilégzés pillanatakor indul útnak a mezőny. Ez esetben a ló teljesen levegő nélkül áll, mig lovasa azonnal a legsebesebbb vágtára kényszeríti, s ezzel igénybe véve a teljes izommunkát, vagy semmi vagy csak igen kevés marad fent a tüdőmunka szükségletére. Ez esetben azután a ló már az ut elején lélegzési zavarokkal küzd, sohasem tudja-magúnak megszerezni a további erő kifejtéséhez minimálisan szükséges oxygén menynyiséget, bizonyos ut után a tüdő felmondja a fokozott szolgáliitot és a ló — messze formája alatt fut. Ez az egyik igen jelentős oka a flyer lovak sokszor érthetetlen intermitáló formaváltozásainak pedig élettani alapon ez egészen önmagától íneginiigy.irázédik. És e tényben leli nyilván értelmi magyarázatát az a sokat használt, s minden átgondolás nélkül is megérzett termiuus technikus, a mely

rugy szól, hogy a jockey levette lovát a lábáról. Ám nem a lábáról szedte le a telivért, hanem nem adott neki arra izomerőt, hogy a kellő levegő mennriséget magához s/edhesse, s ezzel ölte meg a telivért már az ut elején. , ^ F. Séta a versenyistállókban. A Szem ere-istálló. Szomere Miklós ur lotját már messziről megismerhetjük az idomító pályán, egyrészt a lovak jellegzetes hosszú farkáról, másrészt azonban tipikus büszke járásukról. Közelebbről szemlélve őket, viszont a kedvező konditio egységessége és a lovak szőrének ilyenkor ínég csaknem hihetetlen fényessége rögződik meg szemünkben uj ismertető jelként. A csapat öreg harezosai közül Bali a régi maradt. A hatévest Marschall Hindenlmrygal együtt Alagra szánták, de utóbbinak kisebb sérülésé folytán, az excursio Ô reá nézve is elmaradt. Harangod nagyszerű konditiobun pompázik, de a mult heten hátsó jobb lábát megsértette, pár rapig nem is végzett munkát és csak hétfőn jelent meg újra a trainingpályán. Dcmir Bawh a télen át nőtt és különben is igen szépen fejlődött. A Gnenback-vnén hatalmas, szép ló kepét mutatja. J: cutrherr, Salvator, Szeder é* Zqtptlin öcsre», szele égben nem sokat fejlőd* >tt, de magasabb lett és ma valamennyi testvérénél nagyobb. Búvár tavaly még kissé v<-k <ny volt. a Mon át az>uibun ő is előuycsen fejlődött és egészen kitöltötte jó rámáját. Kelet, a melyről a mult évben mindent inkább mondhattunk, csak azt nem. hogy zep, most összeszedte magát és а tavalyhoz kep -t igen jó képet mutat. Harcrias nem -okat nőtt, de elég csinos ló lett. Ugy я ('keretiing-ment, mint hár m előbb említett kortársat még a mult ő<szel beugratták, я а quartett, mint a Szemére lovak általában, már most otthonosan mozog az uj motieib-n. F agger, melyéves korában n lot legdrágábban vett példánya volt. de a mult évben nem tudta igazolni a lienne sejtett nagy klasszist, részben rossz lábai következtében. Most az istálló szakavatott vezetője nagy bizalommal néz a Wool Windei inen ez évi szereplése elé, bár nagy kérdés, vájjon a gyenge labak kibirjâk-e a nehéz testét. Az istálló ezeniefényét, Prestolonas/ed- i ni к Borist, a fáma szerint, eleinte F

иуде r vezető lovának szántak, s m-'st egyetlen telivér sem hirja az istállóban kitartani az általa diktált iramot. A Mindegy mén rendkívül különösen megalkotott ló. Mondhatnók partiejének egyetlen része sem illik a másikhoz, mégis ha ránézünk tíoi is* a, a uiint az istállóban röviden hívjak, neui túrjuk magunkat attól a benyomástól függetleníteni, hogy klasszis lóval állunk szemben. A mén feje к t-égteleuül nagyobb a kelleténél, a nyak viszont igen rövid de jól illesz tett, о lapoczka szintén szép, ferde, a legszebb rész azonban nála nz óriás mélységű mellkas. Dereka erős, jól kötött, de annak viszont nem felel meg a kissé gyönge hátsó partie. Tavaly még nagyon hoszszúnak látszó lábai már nem tűnnek fel ily modorba u, jóllehet a mén 175 cm. magas, igy nyilván egyike a legnagyobb hároméveseknek a Monarchiában, sőt mondhatnók talán egyenesen a legnagyobb is. Temperamentuma elsőrendű és mindent összevetve, magunknak is osztanunk kell az Istálló ama határozott véleményét, hogy ű a derby egyik legjogosultabb kandidátusa. A kétévesek közül a legszebb Talaat Basa, egy elég kompakt Pardon Benzi-mén. Két kortársa közül Zatvari (Mindegy—

Kevelaer) kissé vékony ló, mig Kuvik (Sty Fox— Ditton Girl) kerek, tömzsi mén. — Kaposi istállója. — Kaposi összes lovai igen tetszetösek és szép göm bölytt formákat mutatnak, de épp ezért, azt hisszük, sok még a felesleges, ledolgozásra váró anyag rajtuk. botjából a br. Harkányi Andor tulajdonaban lévő Adamant igen szép ló, amely sokat erősödött is, de elől kissé meredeken áll. Ha lábai kibírják a traininget, ugy a négyéves Adam-mént a Szt. István-dijra készítik elő, s csak közvetlen e nagy futás előtt várhatjuk a startnál. Feldmarschall ma is lebilincselő konditióban van, s határozottan tetszetősebb, mint akár legjobb napj.űbun volt. A sokat erősödött Wool Winder-ivadék, ugy lehet, még csak most mutatja meg igazán azokat a nagy formákat, amelyeket tőle általában vártak. A 'mult évben még nem szerepelt és Slieve Galliontól származó féltestvére, Főbíró, viszont semmiben sem küzeliti meg nagyképességü bátyját. Különösen feje durvaságát és gyenge lábait kifogásolhatjuk nála. H Igoland ellenben elég tetszetős, sokat erősödött ló, amely az idén hasznosnak ígérkezik. A báró és gróf Wenckheim Dénes közös tulajdonában lévő Gambrinus nem nőtt ugyan a télen át, de a különben is kompakt mén, ha lehet, még masz. szivabb lett. Gróf Wenckheim Dénes telivérei közül a vezető ló szerepére kijelölt Csillár igen szép, tetszetős képet mutat és már ma közel áll jó konditiójához. Vele ellentétben áll Konstantinopel, a melyen még mindig sok a felesleges hus, de különben a négyéves rendkívül tetszetős. Ugyanez áll a szép Lolxigóról is, amely ezintén még sok munkát igenyel. Pallas Athene mit sem változott, ma is a régi arányokban lévő erős kancza maradt. A két hároméves közül Antwerpen nagy, de gyönge ló és a térdei sem jók. A tavaly még nagyon vékony Rikus viszont igen szép kanczává fejlődött és tőle jelentős javulást várhatunk. A gróf fiatal lovai közül az Andoraből nevelt Aranyeső tipikus Rascal-köi'A mutat. Különösen kötése elsőrangú és lábal is igen jók. Bumi <Maxim— Bowli) nagy és elég szép ló, amely azonban nem emelkedik tul az átlagon. K. T. D. (Gascuvy- Karabély) fran. c/iá-an áll, de különben tetszetős men. Késői lónak Ígérkezik. A Slieve Gattiov után származó Cornette erősen hasonlít ugyanily nevű anyjára, amelynél azonban gyorsabb lovat sejtet. Parva sapientin (Bankár— Santa Paula) nagyon kicsi, de csinos kancza. Imperii- veut (Norman III—Ilona) naivon szép testű ló, ám lábainak mindegyike különböző állást mutat. Nagyon szép, erős és kifogástalan kancza ellenben Valea Jjonyn (Gascony— Varróleány), mig a bérelt Ne tel ejts (Gascon y— Veryissmeinnicht) kicsiny» gyönge nemtársa az előbbinek. Schumpus nagyon tet" szetós, nagy kancza és nyilván csak ké.yőn foe szerephez juthatni. Ugyanígy igen nagy, nehéz mén Cen- sor is, amelyet elóvigyázatból már most blisztereztek. Wenckheim Denis grófnő Affenblumeja nagyon tetszetősen fejlődött és e szép kaueza ma a széles, igen jól épített lovak sjrábn tartozik. Gróf Teleki László Gavallérját az elmúlt évhez képest meg sem ismerhetnék. E mén tavaly még lehetetlenül vékony ló volt, míg most gömbölyű formát mutat, csak talán a kelleténél is több rajta a hus, bár már az izmok is jól láthatók hátsó partieján. A kétéves Garnir ki -ó kicsiny, do jó rámában alkotott Gascony-méü Libuskából. Mozgása igen jó és e telivért különben is korrektnek kell mondanunk. Babus (Slieve Gallion—Baby II.) gyönyörű, széles kanoza, jó formákkal és kötéssel. Jeszenszky Elemér órnagy Bosszújának (Gascony - Vengeance) teste viszont ugyan tetszetős, ám lábain sok a kifogásolható. ALAGON icraiistallií-lÉpÉ alkalmas, szép fekvésű, 8000 • telek, a Bnll-istálló telepével szemben, szabad kézből eladó. Bővebbet a tulajdonosnál: özv. Száraz Istvánné, Dunakeszi, Fő-utcza 17.