Vadász- és Versenylap 61. évfolyam, 1917

1917-12-07 / 110.szám

í 588 A lovak beugratása. Ausztria-Magyarországon az ugrósport nincsen ugy kifejlődve, mint Angol-, Franezia- vagy akár Németországban; az akadályok Parffbitzot kivéve meglehetősen kicsik, ennélfogva a lovak beugratása minálunk nem okoz a trainernek annyi fáradalmat ós gondot, mint máshol; a beugratás minálunk roppant egy­szerű. A lovakat rendesen már kétéves korában öszszel beugratják, a mi olyanformán történik, hogy egy jó ugró-ló vezetesével először lassan neki mennek egy alacsony sövénynek, a be­ugratandó ló látván a vezető-lovát ugorni, ren­desen már első-alkalomnál átkel rajta. De van­nak lovak, a mellek a gáttól félnek; azokat először oda vezetik, hogy meggyőződhessenek maguk róla, hogy nincs okuk felelemre. A lődolog a lovak beugratásánál a jó vezető-ló. a mely minden tekintetben megbízható, jól és folyé­konyan ugrik, llyeu például most Geoghegan mesternél az öreg Hiitlen, a legnagyobb ugró­istállónknak messze hires taniió bácsija. Fárad­hatatlan, megbízható, mindig jó kedvben, öröm­mel megy neki az ugrásnak: Az öreg jgpöűbeu, a mint róla beszélik, pnsszióuátus pedagógus. Megvárja és .Szinte biztatja tanítványát az ug­rásnak; -ha ki akar törni, visszato.ja a pályára, nehogy elkerülhesse az ugrást. Ha lehet itt ezt a kifejezést használni: Hűtlen szinte jobb keze idomárjának. Egy ió, a mely első alkalommal átkelt a gáton, pár nap alatt rendesen megtanul ugorni. Azért nem lehet azon csodálkozni, hogy vala­mely istálló két vagy három hettel egy nagy gátverseny előtt megvész egy jó háromévest és azt a rövid idő alatt beugratja és indítja is a nagy versenyben. Egy gátlovat az úgynevezett nagy akadá yokra éppen ezen forma szerint ugratnak he, t. i. vezető-lóval és egy jó gátló rendesen már az elsó alkalommal, hibátlanul megy az akadály­pályán keresztül, söt megtörténik az is, hogy egy lovat, a mely még az akadályokon sosem ugrott,indítanak egy akadályversenyben, anélkül, hogy a ló elbukna vagy kitörne. Vannak aztan difticilis Jóváír, amelyek nem ilyen könnyen, még vezeiő-Jóval sem bírhatók arra, hogy lovas alatt gátat vagy akadályt ugrassanak vele. Ezeket rendesen először lonzson ugratjuk, a mi olyan­formán történik, hogy a ló, hátul ostorral hajtva, egy körben fut, a kor egy részén fel van állítva egy kis. alacsony sövény, ugy hogy minden körnél egyszer át kell másznia a gáton vagy átugornia. A már kissé tanult lovat otthon még az ugró­kertben is gyakoroltatják. Az ugró-kert egy keskeny, hosszú, bekerített hely, a hol külön­féle kis akadályok, —- rendesen három vagy négy — vaunak felállítva. A kertbe kieresztett lónak nincs helye hogy megforduljon, kénytelen, ha ki. akar onnan jutni, az akadályokat átugrani, hogy a másik végére jusson; ott megfogjak, megfordítják és visszafelé, hajtják. .Angolországban, hol az akadályok olyan ne­hezek, ilyen primitív módon beugratui nem lehet. Ott minden akadályt a lónak kezen vezetve meg kell mutatni, és kév.en vezetve az aka­dályig vele futni és aztán kiereszteni. Hogy milyen ló alkalmas a beugratásra, arra sablon nincs.; mert voltak lovak, keskenyek, hosszúlábúnk, ringteinosak és mégis jó ugrókká váltak, amint viszont az is megtörtónt, hogy egy kifogástalan ugrónak kinéző Io, sosem tanult meg jól ugrani. Rendesen azonban minden lovat gheleinmel jó ugró-lóvá lehet kiképezni, ha van a tulajdonosnak türelme lovát addig tartani és trainernek addig veJ.e vesződni. Dämon és Digger kezdetben ugró-autitaleutumok voltak és mégis nagy türelemmel kifogástalan ugró lovakat nevelt belőlük mesterük. Természetes dolog azonban, hogy a trainerek szivesebben beugratnak egy olyan lovat, amely az összes ugró-point.ekkel bir : mély váll, szóles far, kifogástalan csánk, nejn tulhósszu láb, nem tub nehéz test. Altalánosságban, egy lóból egy jó ugrót ne­velni nem nagy boszorkányság, hanem csak türelem, lószeretet és jó bánásmód kell hozzá: mert rosz bánásmóddal egy jó ugrói is el lehet rontani, de jót nevelni soha. 1. K. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP . A Jockey-Club für Österreich versenykiírásai. A jövó és a következő évi több kMsdzrkus­verseny piopoziez'i'óját közli 1 a aW.-JR.-K.» és pedig a szokásos deczémber 15.-e helyett a jövőben már. január 15-én záruló mérkőzése-" két. Ezek ugyanazok, amelyeket ezelőtt szintén ilyenkor ittak ki, hozzájuk jött azonnan két uj mérkőzés. Egyik a mi Tenyésztők dijához liar sonló Ziichter-Preis, a melynél azonban a pöna­litások nem az apa fedezési dijától, hanem a versenyben nyert éitékektől függnek. Czéíja, hogy az olcsóbb mének ivad kainak is módot nyújtson az érvényesülésre, a tűiért is a 600 koronánál drágábban fedező mének ivadékai kizárvák a versenyből. A másik uj kreáczió a Kaiserin-Preis, a melynek propozicziőja azon­ban főbb vonásaiban sokban hasonlít a volt Jubilauuis-Preiséhoz. A régebbi versenyek nagyjában az előző fel­tételek mellett iratok ki, de részleteikben több helyen módosítást szenvednek. Igy a Preis.vom Spjíoss dotáczióját 20,000-ról 8b,000 K-ra, a második díjakat pedig lehetőleg majduem min­denütt emelték. Ezzel ellentétben kivétel nélkül minden futás­ban mérséklődtek a'beiratási díjak. A Maroh­feldi dijban megváltozott a t herskála alapja. Csak az idei és a jövő évi nyeremények vétet­nek figyelembe, A pöualizálas nem több 5000, hanem több 10,000 K-s vagy egy 20,000 K-s verseny nyelésénél kezdődik, Ujitása a propo­ziczióuak az is, hogy benue, most tehereu^ed­mény is van: az 1017. es 1918. évben 10,000 K értékű kot teher versenyt nem nyert lovaknak. A Kais r-Pieisban megváltozott az alapsuly 3é 51 kg., 4é 59 kg., 5ó és id. lovak perig 60r 2 kg-ot vfsznek az eddigi 52, 61 és 62 1/ 2 kg. heiyetti A pönalizálás pedig nem 20,000, hanem 30,000 koronánál kezdődik. Az Általános határozatok lényeges ujitása az, hogy a jövőben, a győztesek belföldi magán­teuyésztoi a dij 5°/ 0-át kapják tenyésztői juta­lomként, de a tenyésztőnek egyúttal osztrák vagy magyar állampolgárnak kell lennie. A most publikált propozicziok — a melyeket azon sajátos kikötéssel tesz közzé a Jockey­•Club, hogy a kiirt versenyeket esetleg a Mon­archia más pályáján is jogában áll lefuttatni — egész terjedelmükben a következők: Bécsi versenyek 1918 Tavaszi versenyek. Preis vom Marchfeld. 20,000 K a győztesnek, 8000 K a másodiknak, 1500 K a harmadiknak. 3é és id. lovak számára. Tav. 1300 m. Teher : 3ó 49 kg., 4é 59 kg., 5é és id. 61 kg. 1917. és 1918. évben több lO.uOO K-s vagy egy .20,000 K értékű verseny nyerőjere 2 kg., 40,00u K. össznyeremény nyerőjére 4 kg. tÖbí). 4é és id..lovaknak, melyek 1917. es 1918. évben • 10,000 K értékű kor.teherversenyt nem nyer­tek, 2 kg. engedmény. Beiratasi dij lovanként 50 K; a márezius 31-én állvamaradt lovakórt további 100 K ; az április 18-an álivamaradt lovakert ujahbi 50 K. Második nyári versenyek. Preis vom Helenental. 30,000 K a győztesnek, 4000. K a másodiknak, 2000 K a harmadiknak. 2óves kanczáknak, a melyek még nem futottak. Táv. lOüOm. Teher 57 kg. Beiratási dij minden nevezett ló után 50 IC; a május 1-én államaradt lovakert további 100 K; a julius 11-én állvninnradt lovakért további 100 K. Aristide BaUazzi-Erinnerungs-Renuen. 30,000 IC a győztesnek, 4000 K a másodiknak, 2000 K a har­madiknak. 2é meneknek, a melyek még nem futottak. Tav. 1100 m. Teher 57 kg. Beiratási dij minden nevezett ló után 50 K; további 100 IC a május l-ón állvamaradt lovakórt; a julius 11 -éu állva maradt lovakért további 100 IC. Kaiser-Preis. 40,000 IC a győztesnek, 5000 IC a másodiknak, 2500 IC a harmadiknak, 1500 IC a negye­diknek. 3ó ós id. lovak számára. Tav. 2800 m. Teher: 3é 51 kg., 4é 59 kg., 5ó ós id. 60'/» kg. Folyó évben nyert 3u,000 K-s verseny győztesére 2*/« kg-, több 20,000 K-s vagy.egy 50,000 IC értékű versenyért 5 kg. több. 191.7. óv bon nyert 50,U00 K-s verseny győzte­sére 2 Vi kg. több, Lovaknak, melyek 1917. ós 1918-ban 15,000 K értékű korteherversenyt nom nyertek 2% kg. teherengedmóny. Beiratási dij minden'nevezett ló után 100 K A május 1-én állvamaradt lovakért további Inn T/' a Jlüiu s 18-án. állvamaradt, lovakért ujabbi 100 K. Preis vom Schloss. 30,000 IC a győztesnek, 4000 K a másodiknak, 2000 K a harmadiknak. Olyan 2é 1917. deczember 7. méneknek és kanczáknak, a melyek nem nyertek 20,000 K értékű versenyt. Táv. 1200 m: Teher 57 k«­Beiratási dij minden nevezett ló után 50 K ; n május 1-én állvamaradt lovakért további 100 IC : a julius 28-án állvamaradt lovakért további 100 IC Szeptemberi versenyek. Züohter-Preis. 25,000 K a győztesnek, 3500 K a másodiknak, 1500 K a harmadiknak. Olyan 3ó magán­tulajdonban elletett belföldi méneknek és kanczáknak, a melyeknek apái az 19 r4. fedeztetési idényre maxi! mum 600 korona fedeztetési dijórt hirdettettek. Táv. 1800 Hl, Teher 54 kg. A folyó évben nyert 20,000 koronás verseny győztesére 2 kg., több ilyen vagy egy 5u,000 K-s verseny győztesére. 4 kg., 100,000 K-s verseny győztesére 6 kg. több. Belföldi mének vagy belföldi kanczák ivadekainak 1% kg. engedmény. Hu mindkét szülő belföldi ugy 3 kg; engedmeny. Beira­tási dij lovanként 50 K; a julius 1-én állvumaradot­takért további 100 IC; a szeptember 5-én álivamarn­dottakért további 100 IC. • Kaiserin Preis. 40,000 IC a győztesnek, 5000 IC a másodiknak, 2500 K a harmadiknak. 3é és id. mének­nek ós kanczáknak. Táv. 2400 m. Teher 3ó 52 kg., 4é és id. o7 kg. Az 1917. ős 1918. évben nyert 15,000 K-s korteherverseny győztesére 1 kg., több ilyen vagy egy 30,000 K-s verseny győztesére 2% kg., több ilyen vagy egy 50,000 K-s verseny győztesére 4 kg., egy 100,000 K-s verseny győztesére 6 kg. több. 3é lovak az 1917. évben nyert versenyek után nem visznek pöualitást. Beiratasi dij lovanként 100 K ; a julius l-ón álivamaradt lovakért további 100 IC ; a szeptember 12-én álivamaradt lovakért további 100 IC. Bécsi versenyek 1919. Tavaszi versenyek. Friihjalir-Versuchsrennen der Dreijährigen. 40,000 IC a győzteshek, öoOO K a másodiknak, 2500 K a harmadiknak. Táv. 1690 m. Teher 57 kg. Beiratási dij minden nevezett ló után 50 IC; az 1919. évi január 15-én álivamaradt lovakért még 100 IC, az 1919. év április 15-én álivamaradt lovakért további 100 IC. Nyáid versenyek. Österreichischer Stutenpreis. 30,000 K a győz­tesnek, 4O00 K a másodiknak, 2000 IC a harmadik­nak. 3éves kanczáknak. Táv. 2400 m. Teher 57 kg. Beiratási dij minden nevezett ió után 50IC; az 1919. évi január 15-én álivamaradt lovakért további iUO K .­az 1919. évi május 1-én állvamaradottakért még 100 K. Preis des Jockey-Club (österreichisches Derby). 0 Felsége a császár tiszteletdíja a győztes tenyosz­tőjének; továbbá ÍOO.OOÜ K a győztesnek, 10,UÓ0 K a másodiknak, 5000 IC a harmadiknak. 3ó mének­nek és kanczáknak. Táv. 2400 m. Teher 57 kg. Be­iratási dij minden nevezett ló után 50 K; az 1919.' évi január 15-én álivamaradt lovakért meg 100 K; az 1919. évi május 1-en allvamaradottakórt további 200 IC; az 1919. évi junius 1-én áhvamaradotíakért vegüi .még 100 K. Szeptemberi versenyek. Graf Nikolaus Esterházy-Erinuerungsrenneu. 50,000 K a győztesnek, 60u0 K a második..ak, 3000 IC a harmadiknak. 2é menek és kanczáknak. Táv. 1200 m. Teher 57 kg. Beiratási dij minden nevezett ló után 50 K; az 1919. évi január hó 15-én állva­maradt lovakéit ujabbi 100 K; az 1919. évi május l-ón állvamaradottakért még 100 IC; végül az 1919. évi szeptember l-ón állvamaradottakért ismét 100 IC. Októberi versenyek. Austria-Preis. 80,000 K a győztesnek, 8000 IC a másodiknak, 4000 IC a harmadiknak. 2e és id. mének és kanczáknak. Táv. 1300 m. Teher 2é 51 kg., 3é 61 kg:, íé es id. 62'/» kg. 20,000 K értekü verseny nyerő­jére, ha 2é 2 kg. több ; a folyó évben nyert 30,0u0 K-s vereeny nyerőjére ha 2ó 3V 2 kg., ha 3e vagy idősebb 17, kg. több. Az Ausztria-dij előző éveki nyerőjére még 3«/a kg. Beiratási dij minden nevezett ló utan ha lé 50 K, ha 2ó vagy idősebb 100 K; az 1919 január hó 15-én állvamaradottakért, ha 2é ujabb 50 IC, ha 3ó vagy id. ujabb 160 IC; az 1919 augusztus 1-éu állvamaradottakért ujabb 150 IC; az 1919. év október 15-én állvamaradottakért további 100 IC. Kivonat az Általános határozatokból. a) A Jockey-Club für Österreich által kiirt ver­senyekben csakis magán tulajdonban lévő kontinen­tális lovak — franezia lovak kivételével — vehetnek részt. Kivételt képeznek ez alól az 1918. óvi Preis vom helenental, az Aristide Baltazzi-Brinnerungsrenhen és Preis vom Schloss, továbbá az 1919, óvi Früh» jahrs-Versuchsrennen der Dreijährigen, der Öster­reichische Stutenpreis, der Preis des Jockey-Club (Oesterr. Derby) ós a. Graf Nikolaus Bsterházy­Erinnerungsrennen. b) A győztes az összes versenyekben beiratási diját menti. c) A győztes belföldi magántenyósztője az összes versenyekben az első dij 5°/o-át kapja tenyésztői juta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom