Vadász- és Versenylap 61. évfolyam, 1917
1917-11-30 / 109.szám
OY 4 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1917. november 582. Lov. •1 • 16 12 14 6 I. II. 1 III. Pi utói' A. Rojik Schnellein Teleki Te trieb Wludisch 7 — — 1 Szerepeltek még, de. miuden eredmény nélkül a -.'--vetkező lovasok: Bolla (l), Baluska (2), Biciste (1), ár.'* (2), Drexler (3), Enyedy (8), Gölley (3), Göbh 12), Ho' iánk (1). Hotar (6), Holefka (1), Hevesi ('íj, H'aventfa (2), llaar (6), Habart (1), Koré (2), Lipták A. (íj), Mujuovich (4), Németh J. (1), Nagy A. (1), Nvul (1), Pache li. (5), Paohe W. (2), Pásztor (1), Pirsóczkv (1), Rajesik (6). Roif (6), Rybka (8), Sárközi (8), 'Seiler (1), Szabó S. (1), Szakolni (1), Szabó A. (1), Tombácz (6) és Ujváry (2). Végül felsoroljuk egyben azt is, hogy slklovasaink mely klasszikus ós értékes versenyekben győztek : Archibald: Szt. István-dij, Kettős Ivadékverseny; Bäsch : Károlyi-memoriál; Csiszár: Császár-dij; Dantk: March földi dij, Kozma-inemoriál, Helenentali dij, Szt. László-díj Austrls-dij, Buconneer-Ronnon ; Janek: Háromévesek tavaszi kisérleti versenye, Nemzeti-Hazufl-dij, Erzsébet királyné dij, St. Leger, Lovaregyleti dij ós Henokol-memoriál; Pretzner: Semmoriugi dij, Schlossi dij, Pöldmivelési minisztérium dija ; Szilágyi: két Kancza-dij, "Wenckheim-memoriál, Alagi dij; Tausz: Jubileumi dij: Varga: Batthyány-Hunyady-dij, Király-dij, Derby, Állam-dij, Baltazzi-emlékverseny, EsterhAzy-memoriál. Nem lesz érdektelen végül az sem, ha eredményesebb lovasaink nyerési °,o-át összehasonlítjuk. Ez pedig: «/o Vo Jánek G. 24'S Vinzenz 12'5 Pretzner 22'8 Csiszár J. 121 •P.olgár 22.4 Baseli 11-8 Hutflesz 21Esch 11-3 Akashi 20'5 Sumter 10'3 Achibald 201 Csiszár L. 10'2 Altmann 19'7 Tausz 10'Varga 18-1 Jurnik 9Máté 17'1 Kertész 7-9 Tóth B. 16'9 Puskás 7-7 Nagy G. - 16'5 Gulyás 7'2 Szilágyi 15-6 Takáts 7-2 Pintéi' .1. 12'8 Schuster 6-5 Sajdik 12'7 Mayer 6'Danek 12-6 V. Zászlói: közötti lovasok. Gi'it- és akadályversenyekben az idén is, épugy mint tavaly 52 lovas szállott nyeregbe. Ezek közül 31 győzni tudott, 11 csak helyezést ért el, mig 40 egyáltalán nem tudott érvényesülni. A győztes lovasok sorában az első helyet az idén Kóré foglalja el 80 győzelemmel. A tavaly feltűnt belföldi szorgalmával, megbízhatóságával s a Molnár-istállónak vidéki pályákon domináló anyagával vívta ki magának a sampionlovas cziinet, Utána Tam következik 24 győzelemmel, a ki szintén nyereséget jelent zászlók közötti sportunk számára. A harmadik helyet Lázár foglalja el és méltán, mert az iigyes belföldi már régebben is az angol lovasok korában is tudott érvényesülni. Szente és Nosal, a régebbi sampionok, most csak az ötödik, illetve hatodik helyet tudták elérni, de részben kevesebbet is lovagoltak, részben pedig rosszabb volt az anyaguk. Kisebb eredményeik daczára is még mindig a régi jó-erők. Ezek után következik a jövő legjobb zászlók közötti lovasának ígérkező Csiszár, a kit növekvő testsúlya lassan-lassan erre a metierre kényszerit. Mindössze csak 7-szer nyert az idén, de keveset is lovagolt. Nyerési ••/«-a a legjobb Szentéé után, a legalább ötször győzött lovasok sorában. A zászlók között szerepeit lovasok idei eredményeit egyébként az alábbi kimutatás részletezi bővebben: Lov. I. II. 111. Kéré 118 30 18 14 Tim 64 24 15 • 10 8 Lázár 65 21 12 • 10 8 Klimtcha 73 18 11 13 Szent« 29 16 8 1 Nosal 67 10 12 IH 2 Csiszár L. 16 l 5 IH 2 Bocskai 56 6 14 3 Németh F. 37 6 8 • 9 Seiffert 29 - 6 5 6 Büde 38 5 6 6 Gimpel 37 5 7 4 Lipták A. 17 4 5 1 Lov. I. 11. 111. Pillar 19 4 i Seiler 29 4 -8 2 Vastagli 13 3 —• 3 Akashi 3 2 — Baluska 15 2 1 l Petting A. 9 2' 3 — Juhász R. 44 2 6 . 8 Lewicki 6 2 4 — Szántó 29 2 7 6 Dávid 2 1 — — Drexler 14 1 1 4 Fries 18 1 —. 3 Gallbrunner 10 1 1 — Izményi 12 l 3 Janek F. 9 1 3 l Máté 3 1 — —• Nagy S. 3 1 — 1 Pinka 19 1 5 5 Bernáezky 8 6 1 — Csikvári 8 6 — , 4 — Csizmadia 7 — 1 1 Fischer 4 — 1 1 Hlavenka 16 — — 2 Kovács J. 4 — 1 — Móricz 5 — 1 *— Nagy A. 3 4 — 1 1 Popovits 3 4 — -— 1 Torna 4 '—7 1 2 Trizubski 1 1 — Lovagoltak még zászlók között, de egy helyezést sem tudták elérni a következő lovasok Deák (1). Esch (1), Hutflesz (1), Kaszás (2), Kern (1), Koller (1). Rybka (1), Rybenski (1), Sándor (1) és Smutny W. (2). A fenti statisztikával kapcsolatban feltüntetjük a legalább ötször győzött zászlók közötti lovasok nyerési %-át is, a mely a következő : % °/o Szente 551 Seiffert 20-6 Csiszár 43-7 Németh 16-2 Tam 37-5 Nosal 14-9 Lázár 32'3 Gimpe! 13-5 Kóré 26-4 Böde 181 Klimseha 24'6 Bocskai 10 7 A csikók betörése. Aránylag osak kevés ember tudja, mikor kint a gyepen a fiatalok bemutatkozásánál azok nyil egyenes gyors száguldozásában gyönyörködik, hogy mennyi pénz, idó, fáradtság és türelem pazarlódik el addig, mig egy kétéves neve a programmba, maga a telivér pedig a zöld gyepre kerülhet. Pénzbelileg tetemes az a veszteség, ami a tenyésztőket és futtatókat éri az által, hogy számos csikó, mielőtt az első évet eléri, kimúl. Jelentékeny az a kár is. ami annak következtében áll be, hogy több csikóról már a ménesben meg lehet állapítani, hogy nem versenyképes, többekről pedig azt, hogy hibás vagy gyenge lábaik miatt nehezen lesznek pályára hozhatók. Mindezekkel ellentétben nem egy csikónál feltűnik már, amidőn a padokkbau szabadon mozog, hogy a csikó mozgása és galoppja — a fiatal ló majdnem mindig természetes járásban : galoppban mozog — kiválik a többieké közül, ami jobb klasszisra vall, kivált ha ezzel együtt a csikó pedigreéje is kiváló. Minden évben, rendszerint augusztus végéu, vagy szeptember elején, érkeznek különféle ménesekből vagy árveréseken vásárolt yearlingek a trainingtelepekre, hogv ott előkészíttessenek jövő feladataikra. Mielőtt az «első lépéseket» megtennék, tüzetes vizsgálaton -menuek át, hogy a fiatal állat eleggé fejlődött-e és elég erős-e ahhoz, hogy a munka fáradalmait kibírja. A növésben visszamaradt és gyönge csikókat visszaküldik ménesbe ós sokszor megesik, hogy a ló csak kétéves, sőt hároméves korában lesz betörve A zabiához a csikók igen gyorsan és rendesen mielőtt idomitótelepekre jönnének, már hozzászoknak : engedelmeskedni, nyerget és lovast a háton tűrni azonban esak itt tanulják meg. A betörés első két szerszámja a lonzs (longe) és a kapiczán (a német Kappzauinból). A lonzs, egy hosszú, erős és széles szalag, amelynek egyik végét a tanitó a kezében' tartja rendesen ugy, hogy balkézzel a végét fogja és háta mögött tartja, jobbal pedig feljebb fogja elől a lonzsot, amelynek á másik vége a kapiczán orrszijgyürüjékez van erősítve. A kapiczán egy erős istállózabiához hasonlít, csak hogy az orrszij igen erős ós szóles. A betörés ugy történik, hogy a lovat louzson egy körben futtatják, derekán heveder van. Nyerget még nem tesznek reá, mert sokszor egy cRikó nem akarván a heveder nyomását eltűrni, földre dobja magát, a mely alkalommal a nye-' reg szükségtelenül megrongálódnék. A lonzson tanításnál a lovat folyton ostorral kíméletesen hajtják, jobban csak ijesztik, hogy magától meg ne álljon. Rakonczátlan lovat a lonzs húzásával fékezik meg. A ló fejének körbe futtatásnál befele fordítva kell lennie, mert csak ugy uralkodhat a tanitó a ló fölött'. Ha a ló a hevedert magán töri, akkor már nyerget is tesznek reá, a mellyel szintén körbe szalitd; n megállásiái vegyes tempókban löknek, illetve nyomnak a nyergén, hogy ezzel a fiataj állat a lovas természetes lökéséhez, nyomásához szoktassák. Közben délutánonként a boxjában rajta hagyják a hevedert ós szájába beteszik a zablát. A hevederen van két csatt vagy gyürü, a melyekhez a zabla gyeplőit keresztbe hozzácsatolják, t. i. a zabla jobb gyeplője a heveder bal csatjához, a "bal gyeplője a jobb csatjához erősíttetik. A gyeplőnek nem szabad feszesen csatolva lenni, hogy a ló fejét a mozgásban ne akadályozza, Ezzel az eljárással a csikó megszokik ugy a heveder és' a nyeregviseléséhez, mint pedig a zabiához ós idomári technikus terminus szerint «érzést» kap a szájában. Ha a ló már a nyerget tűri, akkor, mialatt kézen vezetik, egy könnyű fiút felemelnek hátára, először esak ugy, hogy az hason fekszik a nyeregre. Természetesen vannak lovak, melyek a reájuk nézve ismeretlen érzéstói irtóznak és ugrásokkal vagy rúgással protestálnak ez ellen, de idővel és türelemmel hozzá és aránylag gyorsan is megszoknak. Csak ilyen előkészítés után ültetik fel rájuk a lovast, a mikor először vezetik még a csikókat, pár nap múlva azonban már kézi vezetés nélkül vezényelni hagyják magukat lépésben, a mely alkalommal miudig egy idősebb ló szolgál vezetőül; rövid idő múlva a fiatalok máilovassal ügetnek, sőt galoppoznak is. Igaz, hogy nem mennek szépen, egyenesen, mint a versenypályán. de ezt nem is kívánják még tőlük, fő, hogy a járáshoz hozzászokjanak. Október végén azonban a csikók már annyira előrehaladottak, hogy már egy kétéves vagy egy idősebb ló vezetésével szépen csomóban galoppoznak. _ November végén szokták az idomárok a csikók próbáját megtartani, a melyekről legtöbbnyire a csikók managementje, nevezése és törlése függ; a fiatal lovak csak mindezek után érdemlik meg a versenyló elnevezést. I. K. Versenykiírások. A németországi verseuyegylotek tühb klasszikus mérkőzés feltételeit publikálják. Ezek sorában több a mouarchia telivérei részére is nyitva áll; ezek a következők: Berlin-Grunewald 1919. (Berliner Renn-Vereiu.) Grosser Preis von Berlin. 100,000 Mka biztosítva, ebből 80,000 Mka a győztesnek, 10,000 Mka a 11., 5000 Mka a III., 3000 Mka a IV. ós 2000 Mka az V. lónak. (1919 juliusában futandó.) 3ó ós id. Németországban, osztrák-magyar monarchiában, vagy Danisban elletett, vagy elletési évükben anyjukkal együtt oda behozott olyan méneknek és kanczáknak, amelyek az illető helyen belföldieknek vannak minősítve. Első befizetés: 50 Mk: ha 1918 junius li-eig a további állvamarádás jelentve, második beűzetés 100 Mk.; lia 1919 junius 17-én további állvamaradás jelentve, harmadik beűzetés 250 Mk; utolsó beűzetés 100 Mk a kimázsáláskor. Teher 3é 53 kg., id. 61 kg. 1918 január 1. utáni 20,000 Mkás verseny nyerőjére 1'/ 2 kg. ilyen 30,000 Mkáséra 2% kg., ilyen 40,000 Mkásóra 3% kg., ilyen' 50,000 Mkásóra 4 kg. több. Háromóveseknok, melyek nein nyertek 10,0 )0 Mkás versenyt ós id. lovaknak, melyek nem nyertek 15,000 Mkás versenyt'2 kg. engedmény. Táv. kb. 2400 m. Deutsches Saint Leger. 50,000 Mk biztosítva; ebből 40,000 Mk a győztesnek, 5000 Mk a II., 8000 Mk a III., 2000 Mk a IV. lónak. (1919 szeptember vagy októberében futandó.) 1916. évben elletett belföldi vagy osztrák-magyar méneknek és kanczáknak. Első beűzetés 40 Mk, ha 1918 szeptember 2-áig a további állvamaradás jelontve, második beűzetés 80 Mk ; ha 1919 szeptember 9-éig a további állvamaradás jelentve, harmadik beűzetés 180 Mk : utolsó befizoté« 100 Mk a kimázsáláskor. Teher 57 kg. Táv. kb. 2800 m. Alávetve az UnioD-Klul) szabályainak, valamint a Berliner RennVerein illető évi különleges határozmányainak. további azon Jos fentnrtásáral, hogy a kiirt versenyt esetleg az egylet mndelkozésére álló más pályán is tarthassák, valamiét hogy a háborút idők alatt bármikor vissza is. vonhassák.