Vadász- és Versenylap 60. évfolyam, 1916

1916-02-04 / 5.szám

S! " EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A Magyar Lovaregylet, Az Urlovasok Szövetkezete, A vidéki versenyegyletek volt A Budapesti Polo Club, Az Országos Agarász Szövetség s az összes lótenyészbizottmányok hivatalos közlönye. £ucUB> SC WvWjouunl Előfizetési ára : Magyarországra: félévre 20 korona; negyedévre G2 korona. Más országokra: félévre 25 korona. Az előfizetési pénzek a «Vadász- és Verseny-lap» kiadóhivatalához (V., Katona József-utcza 26.) czimezendök. Megjelenik a budaiesti, alagi, kottingbrunni és bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenynap előtt, egyébkor lietenkint egyszer. Versenyhatárnapok 1916. Márczius Alag (Urlov. Szöv.) (3) _ ... 25, 26, 28, 30. Április. Alaq (Urlov. Szöv.) (3).. ... 2, 4, 6, 9, 11. Bécs 13, 15, 16, 18, 23, 24, 27, 30. Május. Bécs- - — 1, 3. Pozsony (Urlov. Szöv.) - ... 2, 4. Budapest (1) 6, 7, 9, 11, 13, 14, 16, 18, 20, 21. 23. Bécs ... 27, 28, 30. Junius. Alag (Urlov. Szöv.) 1, 4, 6, 8, 11, 12. Bécs 1, 3, 4, 6, 8, II, 12, 15, 17, 18. Alag (M. L. E.) (1) .. 25, 27, 29. Julius. AlägiM. L. E.)(L) ... 1, 2. Siófok (Urlov. Szöv.) 6, 8, 9, 11, 13. Bécs 16, 18, 20, 22, 23, 25. 27, 29, 30. Augusztus. Bécs 1, 3, 5, 6. Budapest (1) 13, 15, 17, 19, 20, 22, 24, 26, 27, 29, 31. Szeptember. Budapest (1) 2, 3. Alag (Urlov. Szöv.) 4, 5, 7, 8, 10. Bécs- 6, 8, 10, 12, 14, 16, 17, 19, 20. Budapest (1) 23, 24, 26, 28, 30. Október. Budapest (1) 1, 3, 5, 7, 8, 10, 12. Bécs - - — 15, 17, 19, 21, 22, 24, 26, 28, 29. Alag (Urlov. Szöv.) ... 29, 31. November. Alag (Urlov. Szöv.) ... — 3, 5. Bécs ... 5, 7, 9, 11, 12. A mai magyar lótenyésztés.* Irta: Lövik Károry. Mielőtt inost újra áttérnék a legújabb időkre, átmenetül egy pillautast vetek az alkotmányos éra kezdetet jelentő évekre. Magam ele teszem Gorove István földmiv. és keresk. ministernek 1870-iki expozéját, a mely a nyers adatokon kivül részletes indokolást is füz egyes tételekhez. Tudvalevő, hogy a magyarországi ménesek, méutelepek, ménesbiriokok 1868. nov. 2.-án ideiglenesen, 1869. jul. 29.-én pedig véglegesen a m. kir. földmivelésügyi ministerium rendelkezésére bocsájtattak. Az expozé tehát épen az első esztendőre vonatkozik, s már ezért is figyelmet érdemel, a melyet fokoz az, hogy erre az időpontra esik Kozma Ferencz működésének súlypontja. Országos tenyésztésünk alapját adta meg a közjogi kiinduló pont, hogy még annak előtte a tenyésztés vezetése a katonai felügyelő hatáskörébe tartozott, ez az intézkedés az alkotmányos korszakban a felelős miniszter kezébe ment át. Ezzel méneseink Magyarország tényleges birtokába kerültek, s vezetésükben magyar szellem érvényesülhetett. Ugyanekkor a gazdaság intézésében is hasonló változás állott be. Gorove minister, Kozma Ferencz tanácsára, alapelvül azt tűzte ki, hogy a létező tenyósztörzsek a maguk egészében és tisztaságában föntartassanak. Elhatározta: a kisbéri angol * XII. szemelvény Lövik Károly « Könyv a magyar lóról» czimii hátrahagyott művéből. törzset eredeti anyaggal gondosan ellátni, az arabs telivérfajt pedig, mint «az országos tenyésztés egyik legfontosabb tényezőjét», addig ápolni, mig a tenyesztés haladása ezt megkívánja. Ez elvek mai napig fönnállanak. A ministerium ezélja már 1869-ben az volt: ugy vezetni a tenyésztés ügyét, hogy az egyrészt a földmivelés és ipar egyre növekvő igényeit kielégítse, hogy megfelelő erősebb és nehezebb fajok nevelését előmozdítsa; de e mellett a katonaló mentől gyorsabb szaporítását is elérje. A gazdasági és katonai ló nevelését az expose külön is hangsúlyozza s azt a méntelepek löladatává teszi. 1870-ben alakíttattak meg az első lótenyésztési bizottmányok is, a. melleknek föladatává tüzetett ki «a vidék minden lótenyésztési mozzanatát ellenőrizni, a szükséges javaslatokat fölteijeszteni, a kormány ez ügyben kiadott rendelkezéseit foganatosítani, statisztikai adatokat gyüjteui, az ügy iránt való erdeklődést fölkelteni es ápolni». A mi az egykori kiadásokat illeti, köztük a méntelepek íentartása igenyel,e a legtöbb aldozaiot «Népünknek — írja a minister azaz hogy : Kozma — sem tenyésztési nezetei, sem önhasznának méltánylása még nincs azon a fokon, hogy fel lehetne tenni, miszerint áliami gondoskodás nélkül tudná a lótenyésztést irányítani, s igy az egyetlen mód: aJiami telepekből látni el ménekkel az egyes helységeket.» A fedezési dijakat a minister nem tekintette jövedelmi forrásnak, s inkább csak azért lettek megállapítva, hogy «a legalább nemi áldozata kész s igy feltehetőleg gondos gazdak ne szoríttassanak ki az ingyen nyerendő előnyök kihasználására kész egyesek által.» Jelentős összeget irányzott elő a minister hazai tenyésztőktől vett ménekre is, hogy ezzel az okszerű nevelőtenyésztők mintegy megjutalmaztassanak. A szükséglet 2.971,494 forint volt, a mihez 100,999 forint rendkívüli szükséglet járult. Erre fedezet volt: 1.418,354 forint. Ma, mikor e munkát írom, 1911-ben a kiadások összege 9.049,067 K, a rendes bevételek pedig 3.812,176 Kval vaunak előirányozva.

1 A mi az ország lóállomáuyat illeti, az Gorove minister kimutatása szeiint már 1869-ben 2 millió lett volna. Végül még a fedezőmének állomásairól néhány szót. Kiusztasra került 1870-ben 1391 mén, mig ma négy méntelep területén összesen 3452 beosztott, illetve bérbe vett mén áll. A fejlődós tehát itt is nagy. A legtöbb mén 1870-ben Bács-Bodrog vármegyébe került és pedig 140 darab. A fejlődés itt aránylag csekély, most e megye ma is csak 144 darabbal szerepel a jegyzékben. A többi megyére nehéz összeállítást készíteni, mert azok területibeosztása sok helyen megváltozott. Igy is kétségtelen azonban lö70 1 Itt közlöm a versenyfogadások megadóztatásából származó mai jövedelem hovaforditását. A kis kep élénken mutatja, hogy a versenyügy mint kapcsolódik bele a gazdaság rétegeibe. Lóverseuydijakra 500,000 K. Lovak vásárlására 200,000 « Méncsikók vásárlására 200,000 « Népies köztenyésztés és hidegvérű lovak teuyésztésének előmozdítására 500,000 « Tájfajta tenyesztés emelésére 100,000 « Vegyesekre 20,000 « Az alap tőkéjének gyarapitá9ára80,000 « óta nagyot lendült a tenyésztés ugy e, mint a következő vármegyékben: Bihar, Jász-NagykuuSzoluok, Tolna, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Szabolcs, Szatmár, Torontál, Komárom, Tenies, AbaujTorua, Arad, Békés, Csanád, Zemplenstb. Viszont, sajnos, esett Fejér-megyében, mig egyes vidékek (p. o. Zala) látszólag nagyot emelkedtek, ez azonban a hideg vér számlájára tartozik. Emiitsük még meg, hogy 1870 januárjában a földmi velési és kereskedelmi miniszter küldöttséget bizott meg a kisbéri és babolnai ménesekben eszközlendő fontosabb tenyésztesi intézkedesek kijelölesére. E bizotiság tagjai voltak: br. Wenckheim Béla, gr. Szápáry Iván, Jaukovich József ur és Kozma Ferencz tanácsos. Nagy a különbség, ha e visszaemlékezések után a jelenre pillantunk. A mit Széchenyi sokszor maga is kételkedve tervezett, régen tetté lett; egykori lótenyésztési kívánságait a gyakorlati élet vette ölébe. Lássuk őket sorra. Az állandó és nagy versenydijak, a melyeket a Lovakrul czimü munkájában első és fontos kívánságként állított magyarjai elé, immár régen meg vannak és kiadjak az összehasonlítást a kontinens bármely országával. A derby ertéke (a mely az alapítás évebeu, 1868-ban 15,200 K Volt) ma 100 OuO K, a K rály-díj e«t az őszszeget néhány ezer koronával túlhaladja. Az Austria dij, St. Leger, a Kanczadijak, a ÖZ nt Istváu-dij stb. méltán csatlakoznak hozzájuk. A Magyar Lovare-y,et 1912 ben budapesti versenypályáján 2.037,940, alagi páiyáján 217,500 K-át ad dijakban. A versenyeit ugyancsak n gy részt Alagon rendező Uilovasok Szövetkezete 1912-ben 426,100 K-át irt ki versenydijakban. Viszont ló verseny dijakra az állam évi 50u,000 K-at, a nepies tenyésztés előmozditasara szintén ugyanennyit ad. Alkalmas versenyterekben, a melyeket Széchenyi ismételten sürgetett sziuteu n.ncsen hiány. A most épülő budapesti, ligettelki verseuyp ilya kiállja az összevetést a világ bármely hasonló intézményévé!. (E pálya szélessege 50 m.; egyenes pályájának hossza 1300 m. Az 1600 m. és 1800 meteres pályákm.k külön startjuk lesz és részben független pályaja, befutójuk 800 m. hosszú. A kórpálya kerülete 2750 m A berendezes mindazt egyesíti, a mi a világ uj versenyterein hasznosnak bizonyult.) Gyakorlópályák szintén bőven állnak rendelkezésre; eiso sorban Alagon, Tatán. Versenyegyleteink a fővárosban és a videkeu évrőlevre szélesebb területet foglalnak el, a tenyésztés ügyét pedig a ministej iumon kivül a Kilenczes Bizottmány, a Magyar Tenyészegylet és a megyei lótenyészbizotisagok szolgálják. Méneskönyveink, versenyjelentéseink

2 csak oly megbízhatók, mint Angolországéi. «A pénzért való hágatás» aunyira meghonosodott intézmény, hogy mosolyogni kell, hogyan lehetett e rendszert egykor «szégyenteljesnek» tartani. A mi végül a lóvásárokat illeti, a telivér-piaez színvonala kifogástalan, a népies vásárok körül azonban elég tennivaló akadna. Széchenyi óhajtásai tehát papírról aránylag gyorsan kerültek az eleven élet sorompói közé, sőt egyes részeik túlhaladták még azt a vonalat is, a melyet a legnagyobb magyar képzelete — a ködös jövő távolában — eléjük raj1 A G. B. M. K.-ból eddig 13 kötet jelent ineg_ Versenyjelentéseink az 1827-ik évig nyúlnak vissza] Legközelebbi számunk jövő héten, pénteken, jelenik meg. mai szám ára 4nJ filier«