Vadász- és Versenylap 60. évfolyam, 1916

1916-09-01 / 80.szám

1916. szeptember 1. lünk elért eredményeiről; megjegyezve, hogy első jó produktuma nálunk Belvedere volt és ivadékai közül Beregvölgy, Patience, Viglány, Bon marché, Bono modo, Bon amie, Rabulist, Sediranda, Lángoló, Bluette, Bony, s a német Orient a legjobbak. 1901 190i 1903 1904 1905 1906 137,760 414,370 737,080 615,865 620,240 217,805 1907 1908 1909 1910 1911 423,555 405,925 292,240 117,790 64,775 Doncaster 5 Rouge Rose 1 Macaroni 14 Verdure 4 Stockwell 3 1912*** 204,240 The Baron 24 Marigold 5 Thormanby 4 Ellen Home 1 Sweetmeat 21 Jocose 14 King Tom 3 May Bloom 4 Pocahontas 3 Teddington 2 Sister to Singapore 5 Melbourne! v.Windhoud3 Alice Hawthorn 4 Redshank 15 Iiellii 1 Gladiator 22 Lollypo p 21 Pantaloon 17 Banter 14 Harkaway 2 Pocahontas 3 Newminster 8 Lady Hawthorn 4 1898-ban Ganache, 1899-ben az ok nélkül el­hanyagolt History kerülnek Kisbérre. Az 1900. évi világkiállításon a ménes — a magyar kir. lótenyészintézetek együttes kiállításán — egy nagy kiállítási arany érmet, a négy állami ménes egy-egy kiállítási arany érmet, az 584. Montbar-mén és 53. Balzsam anyakancza arany­érmet, a 16. Verneuil anyakancza a kiállítási ezüst érmet nyeri el. Ma, 1912-ben, a ménesben a megrokkant és csak kivételesen igénybe vett Bona Vistán 1 kivül a kővetkező törzsmének 1 Azóta már kimúlt 1914-ben. fedeznek: Adam, Francziaországban nevelt angol telivér mén, ap. Flying Fox, any. Amie, fedeztetési dija magyar és osztrák tulajdonos kanczájánál 1000 K. Cargill, Angliában nevelt angol telivér mén, ap. Carbine, any. Galinne, fedeztetési dija magyar és osztrák tulajdonos kanczájánál 200 K, külföldi tulaj­donos kanczájánál 600 K. Dnnnre, Angliában nevelt angol telivér mén, ap. St. Simon, any. Sunrise, fedeztetési dija magyar és osztrák tulajdonos kanczájánál 500 K, külföldi tulaj­donos kanczájánál 800 K. Maxim, belföldön nevolt angol telivér mén, ap. St. iMaclou, any. Crested Grebe, fedeztetési dija magyar és osztrák tulajdonos kanczájánál 200 K, külföldi tulajdonos kanczájánál 600 K. Mirobolant, Francziaországban nevelt angol telivér mén, ap. Le Sancy, any. Créme, fedeztetési dija ma­gyar ós osztrák tulajdonos kanczájánál 100 K, kül­földi tulajdonos kanczájánál 400 K. Pardon, belföldön nevelt angol telivér mén, ap. Morgan, any. Petroleuse, fedeztetési dija magyar és «87,trák tulajdonos kanczájánál 1000 K, külföldi tulaj­donos kanczájánál 2000 K. Rascal, belföldön nevelt angol telivér mén, ap. Raeburn. any. Kikelet, fedeztetési dija magyar és osztrák tulajdonos kanczájánál 600 K, külföldi tulaj­donos kanczájánál 1000 K. Rocketter, Angliában nevelt angol telivér mén, ap. Gallinule, any. Volant, fodoztetési dija magyar és osztrák tulajdonos kanczájánál 200 K. külföldi tulaj­donos kanczájánál 600 K. Rother Stadl, belföldön nevolt angol telivér mén, ap. Pardon, any. Aranyka, fedeztetési dija magyar és osztrák tulajdonos kanczájánál 300 K, külföldi tulaj­donos kanczájánál 600 K. Royal Lancer, Angliában nevelt angol telivér mén, ap. Royal Hampton, any. Lightfoot, fedeztetési dija magyar és osztrák tulajdonos kanczájánál 400 K, külföldi tulajdonos kanczájánál 800 K. Simon Passe, Angliában nevelt angol telivér mén, ap. Isinglass, any. St. Matilda, fedeztetési dija magyar és osztrák tulajdonos kanczájánál 100 K, külföldi tulajdonos kanczájánál 400 K. Slieve Gallion. Angliában nevelt angol telivér mén, aP- Gallinule, any. Reclusion, fedeztetési dija magyar és osztrák tulajdonos kanczájánál 1000 K. Ezek Kisbér törzsméneinek főbb vonásai, a melyeknek a versenyüggyel való állandó érint­kezését az olvasó e munkámnak a magyar­országi lóversenyekről szóló részében találja meg. A mi a jelent illeti, czélja ma is az, a mi az alapítás évében volt: «az angol telivér tenyész­tése és meghonosítása, a magasvérii félvér angol lónak tenyésztése, amely utóbbi az ország félvértenyésztését emelni van hivatva.» Más sza­*** Az utóbbi években feltűnt Minoru, Lemberg, Tagálie apját. **** A következő években a Bona Fisfa-ivadéknk a kővetkező eredményeket érték el: 1913-ban 63,160 K, 1914-ben 86,780 K, 1915-ben pedi 30,500 K-t; eddi g­elé összesen tehát 4.428,065 K-t.g VA DÁS Z- ÉS VERSENY-LAP. vakkal: Kisbér feladata, minta-jellegén kivül, a méntelepeket alkalmas ménekkel szaporítani, a telivértenyésztóknek pedig jó véráramokat — férfi és nöi vonalakban — rendelkezésükre bo­csájtani. Nem lehet e tárgynál elsiklaui a kisbéri teli­vérménes kérdése fölött. Látszólag a helyzet azt parancsolná, hogy Kisbér első czélja itt is az maradjan, a mi a félvértenyésztésnél, mének­kel ellátni az országot. Ez a feladat azonban, a mily természetesnek látszik, annyira túlhaladja Kisbér működési körzetét. A ménes telivér auya­kanczaanyaga sokkal kisebb, semhogy — tekinve azt az atomnyi százalékarányt, a mely anya­kanczák és kiváló mének közt fönnáll — hipo­krizis nélkül határozott és állandó sikerre szá­mithatnánk. Azonkivül pedig csak ugy volna megoldható, ha Kisbér éveseit nem bocsájtaná kalapács alá. A telivér ménes elsó czélja tehát inkább az, oly megfelelő elsó klasszisu apa­méneket bocsájtani a tenyésztők rendelkezésére, a melyeket a magános a doiog gazdasági olda­lánál fogva nem szerezhet meg; továbbá oly kanczákat (értvén alattuk az éveseket), a melyek­nek vérére szükség van, illetve, a melyek a minden szárazföldi állam telivértenyésztésbeu szükséges vérfelfrissitést képviseljék. A ki nem röstelli átlapozni nagyobb versenynyeróink jegy­zékét és akár csak legszűkebb korlátú pedigree­jét, látni fogja, mit jelent az importált anyag s az egyszerű tételt, hogy az import elhanya­golása azonos a telivértenyésztés elhanyagolá­sával. E kereteken belül azonban Kisbérnek már habár másodrendű föladata is lenne. Igy anya­kanczáival módot kellene nyújtania fiatal, lehe­tőleg belföldi méneknek az érvényesülésre. Ez csak ugy lehetséges — a szó valódi értelmében lia a kanczák száma jóval nagyobb lenne a mainál. Hogy végül Kisbérnek, a melyet a teli­vértenyésztés iskolájának szeretnék nevezni, ugy a szellemi vezetést, mint a gyakorlati részt illetőleg a legmagasabb színvonalon kell állania, természetes. A mi Kisbért, mint félvérménest illeti, ugyan­azok a szempontok irányadók, mint a többi állami méuesDél. E kérdésről az utolsó évtize­dekben igen sokat irtak nálunk és a külföldön. Mind e viták javarészt akadémikus jellegűek, mert a fólvérek igazi képességének megítélé­sére nincsen meg az az egyszerű kulcsunk, mint a telivéreknél. Meg kell vallanom, itt ujat mondani nem igen tudok, mert sem statisztikai, sem gyakorlati bizonyítékaim nincsenek, nem is lehetnek, a melyek nélkül a fejtegetések gyökér nélküli fácskák. Bár többi tollforgató társam is ennyire őszinte lenne. (Vége.) 423 Az olaszországi ménesek 1914-ben. A Mezőgazdasági Értesítő juliusi száma a következő érdekes adatokat közli az olaszországi ménesekről: 1914 január 1-ón a mének állománya 891 darabot tett ki; ezek a következőképpen oszlottak meg: an­gol telivér 93 darab, vagyis 10'43°/o; arabs és angol arabs telivér 163 darab (Í8'29»/ 0); félvér 488 darab (54"67%); ezek közül ügető 45 darab; nehéz igásló 147 darab (16"61»/o). A használat tekintetébon a. meg­oszlás a következő volt: hátasló (mén) 256, hátas- és könnyű kocsiló 442, iigető 45, nehéz igásló 148 darab. Az év folyamán elhullás vagy n reform folytán a mének száma 42-vel csökkent. Ezen veszteségek pót­lására és a mének számának az 1912 julius 6-iki tör­vény érteimébon való emelése érdekében az ország területén teli vérű és fél vérű tenyészállatokat vásárol­tak 19141 februárban Egyiptomból 11 arabs mén került behozatalra, melyek vásárlása 1913 végén már folya­matban volt; ezek vételára 55,858 frank volt, vagyis átlagban 5078 frank. Az országban vásárolt állatokért a következő árak fizettettek: 7 angol telivér keresztezés céljára 70,500 10,070 5 arabs és anglo-arabs telivér... 19,800 3960 2 francia ügető ... 20,000 1 amerikai ügetó — 3000 6 nehéz igavonó mén 41,000 4555 36 félvér 136,3000 3790 4 csikó a Latium-i tenyészetből 8800 — 1914 deczember 31-én az állomány a következőkép­pen oszlott meg: angol telivér 95 darab (10"28%); arabs és anglo-arabs telivér 171 darab (18-38%); fél­vér 507 darab (55%); ezek közül 42 ilgetö; nehéz igásló 151 darab (16'34%); az állomány tehát össze­sen 924 darabot tett ki. Az állami mének által 1914 folyamán befedezett kanczák tokiutetében az alábbi táblázat nyújt felvilá­gosítást : A mének kategóriája A mének száma A 'Gy mén j Álta­kanzák ^^f 8 1' lános száma átlagszáma ; átlag Angol telivér... „. Arabs teliyér... .. Anglo-arabs telivér Félvér Ügető Nehéz igásló 90 3841 113 4710 54 2128 444 23252 4S 2582 146 8314 895 44827 42-67 41-68 39-40 52-36 53-70 56-94 50-08 Összesen || 895 |44827 | — | A ménesekben 1914 folyamán felmerült költségek szerint egy ménre átlag a következő kiadások esnek : Általános költségek 332-23 fr. Személyzeti kiadások 1109-61 « ™ . , (évi kiadás 928"90 « iakarman y ) a napi adag átlagköltsége 2'53 « A kiselejtezett lovak. A földmivelésügyi miniszter a főispánok utján fölhivást intézett n gazdákhoz, kik katonai lókórházakból kiselejtezett lovakat kapnak, bogy a vármegyei gazdasági egyesületek ongedelmo nélkül azokat eladni, vagy azokkal kereskedni nem szabad. Különösen tilos a tenyészkanczáknak minő­sített lovak eladása és kötelező azok fedeztetése. A kik a fedeztetést elmulasztják, szigorú megtorlásban részesülnek. Lótenyésztési kerületek alakitása. Az ország ló­tenyésztésének fajtajelleg szerint való kialakulása ós a tenyészkeriileteknek vidékenként való megalakítá­sára irányuló munkálatok évek óta ozóltndatosan fejlesztvén, a földmivelésügyi miniszter a törvényható­ságokhoz intézett körrendeletében az egyes törvény­hatóságokban kialakult tenyészirányt megjelölve, intéz­kedéseket tesz, hogy a vidékek szerint kialakult tenyész­tési irány kizárólagossá tétele mellett a lótenyésztés fejlődése biztosittassék. E czélból elrendeli, hogy az állami méneknek a fedeztetési állomásokon való ki­osztásánál egy bizonyos lófajtát tenyésztő lielyokro csak olyan mének osztassanak ki, a melyeknek hasz­nálata a vidék lóanyagának egyöntetű fejlődésót biz­tosítja. Egyben felhívja a törvényhatóságot, hogy a ménvizsgáló küldöttségek utasításával gondoskodjék arról, hogy az ily vidéken magántulajdonban lévő mének is csak akkor engedélyeztessenek köztenyész­tésre, ha az ottani tenyésztési fajta jellegének is meg­felelnek és igy másfajtáju vagy fajtajelleg nélküli mének teuyószigazolvánnyal el nem láthatók. Bika lövés. A veszprémi káptalan 2600 k. hold kiterjedésű ságvári erdőbirtokán (Sió­foktól 12 km.-re) bárczaváltás mellett engedélyt ad szarvasbika vadászatra. Egy napra érvényes bárcza ára husz korona. Ezenkívül az elejtett vagy megsebzett szarvasbikáért 8-as agancsig négyszáz ko­rona és fokozatosan minden agancs-pár után 200—200 koronával több fizetendő. Az agancs az elejtőt illeti, a lnisra azonban nem reflektálhat. A bárczaváltás az uradalmi szám­vivőségnél Somogy-Kiliti eszközlendő, ahol ezzel egyidejűleg nyolczszáz korona biztosítékul leteendő és ahol bővebb felvilágosítás is nyerhető. Vasútállomás Siófok, hol fogatok is kaphatók, mert ezeket az uradalom nem bocsájthatja rendelkezésre. 3 3 Káptalani erdőhivatal. DREHER ANTAL serfözüei részvénytársaság Kőbányán. Ajánlja kitűnő minőségű, eredeti töltésű, palaczksöreit. Árjegyzéket kívánatra szívesen küld a serfőzde.

Next

/
Oldalképek
Tartalom