Vadász- és Versenylap 60. évfolyam, 1916

1916-01-23 / 3.szám

EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A Magyar Lovaregylet, Az Urlovasok Szövetkezete, A vidéki versenyegyletek volt A Budapesti Polo Club, Az Országos Agarász Szövetség s az összes lótenyószbizottmányok hivatalos közlönye. SuWjonunt Előfizetési ára: Magyarországra: félévre 20 korona; negyed­5" évre G2 korona. Más országokra: félévre 25 korona. Az elő­fizetési pénzek a «Vadász- és Verseny-lap» kiadóhivatalához (V., Katona József-utcza 26.) czimezendök. 3. szám. Telefon-szám: 657. Budapest, 1916. vasárnap, január 23. 60. évfolyam. Megjelenik a budaiesti, alagi, kottingbrunni és bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenynap előtt, egyébkor hetenkint egyszer. Versenyhatárnapok 1916. Márczius ilag {Urlov. Szöv.) ... 25, 26, 28, 30. Április. Alag (Urlov. Szöv.)... 2, 4, 6, 9, 11, Bécs 13, 15, 16, 18, 23, 24, 27, 30. Május. Bécs - - 1, 3­Pozsony (Urlov. Szöv.) ... 2, 4. Budapest ... 6, 7, 9, 11, 13, 14, 16, 18, 20, 21. 23. Bécs - 27, 28, 30. Junius. Alag (Urlov. Szöv.) 1, 4, 6, 8, 11, 12 Bécs 1, 3, 4, 6, 8, 11, 12, 15/ 17, 18 Alag (M. L. E.) ... 25, 27, 29 Julius. Alag (M. L. E.) 1, 2. Siófok (Urlov. Szöv.) 6, 8, 9, 11, 13. Bécs 16, 18, 20, 22, 23, 25. 27, 29, 30. Augusztus. Bécs 1, 3, 5, 6. Budapest 13, 15, 17, 19, 20, 22, 24, 26, 27, 29, 31. Szeptember. Budapest : — 2, 3. Alag (Urlov. Szöv.) ... ... 4, 5, 7, 8, 10. Bécs.. 6, 8, 10, 12, 14, 16, 17, 19, 20. Budapest 23, 24, 26, 28, 30. Október. Budapest - 1, 3, 5, 7, 8, 10, 12. Bécs 15, 17, 19, 21, 22, 24, 26, 28, 29. Alag (Urlov. Szöv.) ... 29, 31. November. Alag (Urlov. Szöv.) ... — 3, 5. Bécs - - 5, 7, 9, 11, 12. A ló fajtái.* Irta: Lövik Károly. IV. Az angol telivér. (Második rész.) A Herodok. Az olvasót most még egy nagyobb kirándu­lásra kell magammal vinni és pedig Herodhoz, vagy a hogy nevezni megszoktuk: King Herod­hoz. (A büszke jelzőt inkább ménesbeli tevékeny­ségével, mint a versenypályán érdemelte ki; bár mint versenyló sem volt rossz.) Hz a mén­vonal nagy reményekkel indult neki genealógiai utjának. A 18-ik század végén a Herodok még fölényben voltak az Eclipseekkel szemben, s egy lranczia statisztikus kiszámította, hogy az 1778 és 1797 közti angol klasszikus verseny­nyerők között 48'2 ü/ 0 csailakozott ferfiágon He­rodhoz, mig az Eclipseek 39'2°/o arányt, a min­digszerény szerepet játszó Matchemnek J2'5 0/ 0-os aiányt jelentettek. Már a következő husz évben Eclipse veszi át a vezetést. 1878 és 1897 közt az Eclipseek a nagy versenyek 88'1%-át nyerik meg, mig a Herodoknak, és Matcbemeknek alig 8—6®/, jut. Ha a helyzet továbbra is igy alakulna ki, attól kell tartani, hogy az Eclipseek teljesen e nyomják társaikat, a minek kedvező hatasa nem igen lehet. Szerencse, hogy Amerikában és Franczia országban a Herod- ós Matchem-vért régtől fogva megbecsülték, s az ma is még * X. közlemény Lövik Károly «Könyv a magyar lóról» ozimü hátrahagyott művebői. virágzik. Az újvilágban Glancoe, Boston és fia: Lexington tettek sokat a Herod-vér érdekében, Fraucziaországban pedig Le Sancy. A Matche­meket Angliában ujabban a nagy Barcaldine juttatta friss babérokhoz; az utóbbi fia a kiváló Marco is. Ám, lássuk a Herod-vonalat szélesebb réte­geiben. King Herodnak három nagy fia volt: High­flyer, Woodpecker és Florizel. Az első kiváló versenyló volt; állitólag solia nem verték meg s bár e kérdés körül annak idején nagy tol 1­harcz folyt. 1774-ben elletett és ha az egykorú képnek hihetünk, nemes fejű és nyakú, jó maru, lapoczkáju, tetszetős volt. Ennek daczára egykori krónikák azt jelentik, hogy fiatal korában oly nehézkes volt, hogy alig lehetett trainirozni. Legjobb fia az 1787-ik évi derby-nyerő: Sir Peter Teazle volt; ha ő nincs, ugy Higflyer törzse mihamar eltűnt volna a föld színéről. Sir Peter Teazle némelyek szerint nagy, szintén tetszetős ló volt; kissé hosszú lábu, mások sze­rint inkább kocsi-lónak tetszett. Némelyek sze­rint hasonlított a mai telivérhez. Két nagy fiát ösmerjük jól mind a mai napig: az 1802-ben elletett Sir Pault és az 1799-ben elletett Waltont. Walton, a mely könnyebb ló lehetett apjánál s a melynél jobb mozgású ló az akkori idők­ben nem volt, Partisanban adja meg a kapcso­latot a mai korig. Nem volt elsőrangú versenyló, de a ménesben három kiváló mént ad: Veni­sont (ez a vonal gyorsan háttérbe szorul), továbbá Glaucust, a mely szintéu csak nehezen tudta magát föatartani, végre Gladiatorr, a mely Fitz Gladiatoron át különösen a kontinensen védte meg a Herodokat, mig igazi örököse Sweetmeat volt. Az utóbbi nagyobb generácziójá­ban kétszer vezet Prunellera. Igen jó versenyló volt, kissé könnyű alakú, hirtelen megvakult. A ménesbe kiváló kanczákat adott, de fiai is kitettek magukért, igy különösen Carnival, Par­mesan és a rossz csüdü, de derbyt nyerő Macaroni. Az utolsó évtizedekben e vonalban visszaesést látunk és Parmesan sem tudott lépést tartani a modern Eclipseekkel. Menjünk vissza pár lépéssel és lássuk Sir Peter Teazle másik kiváló fiát: Sir Pault. Belőle egy erős sugár tör elő: a Paulowitzé, a mely Caiuou, Ionon át a már föntebb is érin­tett Wild Dayrellhez (elletett 1852) juttat el. Wild Dayrellnél a vonal bifurkálódik. Az egyik The Racken át Pepper and Salthoz vezet, a másik pedig már a következő generáczióban Buccaneerhez. E Kisbérre került ménről rész­letesebben a magyar teli vértenyésztésnél fogunk szólani, néhány adatot azonban már itt szüksé­gesnek tartok közölni. Buccaneer 1857-ben elletett és Edmundra (Orville egy fiára) tenyésztett. Lord Dorchester nevelte, a ki a mént éves korában az éles szemű lord Portsmouthnak adta el. Kétéves korában nyerte meg első versenyét Stockbridge­ben (Montisfont Stakes), majd az July Stakes­ben, továbbá egy matchben és a Molecomb Stakesben arat diadalt Mint hároméves részt vett ugyan a derbyben, de a Thormanby nyerte futásban nem játszott szerepet. A Midsummer Stakesben is csak második volt, a St. Albans nyerte Legerben pedig helyezettem; közben megnyerte a Drawing Room Siakest, utóbb pedig a Don Stakest, majd Thunderbolt előtt volt kénytelen meghajolni. Négyéves korában a London Bridge Stakesben szenved vereséget, majd megnyeri a Landsdown Trial Stakest, az Ascot Trial Stakest, a Royal Hunt Cupot, a Craven Stakest. Két további kísérlete kudarcz volt. Ötéves korában a Salisbury Trial Stakes­ben arat diadalt s ezzel be is fejezi verseny­karrierjét. 1865-ben (állitólag mr. Cavaliero tanácsára) De Butts ezredes vette meg Kisbér számlájára: 2600 fontért és egy The Gem nevü kanczáért. Kisbéren 1886-ig fedezett: a magán­tulajdonban levő kanczák fedeztetési dijai kb. 370.000 koronára rúgtak. Buccaneer Angliában elletett ivadékai közül See Saw a legjobb, a mely Loved Onenek volt az apja; megemlítést kiván azonban Formosa is, a mely az Oaksot, a St. Legert, a 2000 és az 1000 guineát nyerte meg. Báró Podmaniczky Gyula kiszá­mította, hogy Buccaneer ivadékai összesen 4 819,186 koronát nyertek. 1887 április 13-án az elöregedett mént a budapesti állatorvosi akadémián kiirtották. Nagy mén volt, és szeren­csés importja fölért a Doncasterével; sőt azt magyarországi hatását tekintve, talán felül is multa. Térjünk vissza most Herodhoz, a melynek eddig csak a fiával, a büszke nevü Highflyerrel végeztünk. A vonal egy másik hatalmas pillére az 1773-ban elletett Woodpecker, a mely két jeles fia közt osztotta meg dicsőségét. Ezek: Castrel és Selim. Az előbbinek dédunokája Thormanby, az 1860-ik évi derby nyerője, a mely Atlanticou át Le San'cyhoz, a modern franczia teli vértenyésztés legnevesebb ménjé­hez vezet. Ez röviden a Castrel-voual hátgerincze. Buzzard másik fia Selim Sultanon át az 1831-ben elletett Glancoehez (Pocahontas apjához) és Bay Middletonhoz juttat el. Bár az «amerikai telivértenyésztés apja» hangzatos czimét a derék Diomed már előzetesen lefoglalta volt magának, Glencoenek is nagy szerep jutott az uj világban és hozzá kapcsolódik a Vandal­Virgin—Hindoo-Hanover—Hamburg vonal. A mi Bay Middletont illeti, őt kiváló verseny­lóvá pecsételik az 1836-ik évi derby és a 2000 guinea. Legalább is épen ily jó ló volt fia : The Flying Dutchman (az 1849-ik évi derby győz­tese), a melynek híres, Voltigeurrel kivívott páros mérkőzéséről már előbb is megemlékez­tem. A ménesben is bevált és fia Dollar Andro­clesen Upson és Salvatoron át különösen Francziaországban és az uj világban juttatták renaissancehoz a Herodokat. A törzsnek a naturalizáczióhoz való vonzódá­sát bizonyítja — újra és utoljára térvén vissza Herodhoz — annak harmadik nagy fia: Flori­zel is. Az utóbbinak egy erős örököse volt: Diomed, a melyről tudjuk, hogy ő volt az angol derby első győztese (1780). Hazájában e mén nem igen tudott tenyésztési sikerekhez jutni s igy esett, hogy 1798-ban — állitólag 50 gui­neáért — Virginiába adták el, a hol hamar nagy jelentőségre vergődött. (Mikor már tul volt az Oczeánon hirtelen Angliában is föltűnt a csillaga Young Giantess révén). Diomed leg­jobb fia volt: Sir Archy, ezé Timoleon, ezé Boston, ezé a Diomedre beutenyésztett, jeles Lexington. Közbevetőleg: Timoleon származási tábláját nem vezethetjük vissza minden vonalán a General Stud Bookra, miután anyja egy ösmeretlen származású kaneza. Legközelebbi szántunk jjiSwő faéten, pénteken, Jelenik meg- — A mai szám ára 4iá fillér.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom