Vadász- és Versenylap 60. évfolyam, 1916

1916-01-07 / 1.szám

V AUAS/.- fc.S V tKStn I -L1A1-. képességeire vonatkozó tapasztalatait a következőkben óhajtom ösraertetni. A háború lovának legmegilletőbben a galicziai lovat nevezhetjük. Ezen apró állatkák azok, melyek legkevésbbé veszik fel és érzik meg a fáradságot, a nélkülözést. A háború elején még senki sem szerette őket, éppen mert kicsiny termetük miatt senki sem várt tőlük sokat. Most azonban, midőn egy és fél évi háború után tökéletes tapasztalatokkal rendelkezünk, most már megtanulta mindenki becsülni az úgynevezett «konyiki»-kat. Ma már a tüzértisztek sem riadnak vissza ezen apró lovaktól, mert már tudják, liogy mily óriási terhet képesek vontatni. Ezen lovaknál nem fordul elő megakadás, mert a legnehezebb kocsit a legrosszabb uton is az ó nyugodt tempójukkal kihúzzák. Élelmezésük is a legegyszerűbb. Talán a háború elején néztek ki a legrosszabbul. Miért ? Mert teleetették őket zabbal és kevés szénával, ehhez persze nem voltak szokva. Ma már mindenki tud velük bánni. Sok szénát kapnak, c.sak kevés zabot és valamennyi a napi 15—20 km.-e3 menetelés mellett is a legjobb karban van. Az időjárás szeszélyeit sem birja ki semmiféle más ló ugy, mint a galicziai mokány. Istállókat nem igen látnak. Az elmúlt télen is nagy ritkán voltak fedett helyen és mégis, még csak nem Is köhögtek. Gondoskodik a természet róluk. Olyan téli szőrözetük van, hogy ogy jegesmedve is megirigyelhetné tóliik. Az élelmezési oszlopoknál rengeteg ily mokány ló van beosztva és kitűnő szolgálatot teljesítenek. A parancsnok nem is szereti, ha más lovat kap és nem ilyet. Szerszámzatuk a legegyszerűbb. Soha semmiféle törést e szerszám nem mutat fel és ha nagy ritkán egy ily törés elő is fordul, az oly kisméretű, hogy nagyon könnyen orvosolható. 5—7 q terhet egész könnyen elvontat egy nap alatt 30 — 40 km.-re. Éjjelre a kocsi elé rakják a ló zabját, szénáját és másnapra újra friss és eröképes. A mi magyar lovaink is jól állják a háborút, de egy nagy bajuk, hibájuk van és pedig az, hogy óriási gondozást követelnek. A mi lovaink nem tudják az istállózást nélkülözni. A nagy, nehéz lovak, pl. muraköziek a legkényesebbek, legkevésbbé háborúra teremtettek, persze meg is szenvedik a háborút, mert nem lehet mindig kíméletesen bánni velük. Mint Jóska öcsém irja, volt elég alkalmunk megismerni az orosz lovakat is. Ezek főleg burgonyán és sásszénán vannak tartva, persze egy-két napi menetelés után teljesen letörnek, nagy munkához ezek nem igen vannak szokva. Mindezek után levonhatjuk a végkövetkezményeket: a kis galicziai ló birja legjobban a háborút. Azért kell törekednünk ezek fenntartására, hogyha majd ismét háborúnk lesz, legyen olyan lovunk, a mely nem ismer fáradságot, hideget, meleget, nélkülözést. E kis fajta lovat mindenütt használhatjuk, nélkülözhetetlen a hegyes, dombos, völgyes vidékeken, de nagyon is alkalmas az Alföld homoktengerében is. A hol jó országutak vannak, ott persze csak maradjunk a mi jó magyar lovaink tenyésztése mellett, mert jó gondozás és megfelelő éghajlat mellett ez nekünk a legtöbbet ér. Valamit mondjunk, de csak röviden, a nagy, de puhatestű, rosszpatáju, rosszkötésü, nehéz muraköziekről is. Ez pedig egy-két szóban kifejezve: rosszak, nem válnak he, nem háború czéljaira valók, de a mezőgazdaságba se. N'agy testük elfenéklik a mélységes sárban, puhák, hamar tönkremennek, végtelen igényesek, hamar fáradnak. Legjobb azokat csak ott tartani Pesten, Dreher-, Haggenmacher-söröshordókat hordani a kemény aszfalton. Nem mintha a jövő háborút vámok, hisz még ennek sincs vége, de jó lenne előre foglalkozni a jövő háború lovának tenyésztésével és pedig: 1. edzeni a magyar fajta lovat a magyar gulya módjára, igy pl. télen is naponta több órán át künntartani a karámban, sőt, esetleg éjjelekre is (mint most kell szegényeknek a háborúban messze Oroszlengyelországban künn éjjelezni, katonatíizek mellett, csikorgó, zimankós időben). 2. Kis, zömök, erős, mokánylovak tenyésztését hatásosabban előmozdítani és szervezni, katonai érdeket is szem előtt tartva. Gyakorlatok alkalmával, de máskor is mennyi ily apró ló kell a katonaságnak. Most laib. január /. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Geoghegan W. jön majd a gép fegyverkorszak, mennyi, de mennyi apró ló kell majd a gépfegyverek czipelóséro. Nemcsak hegyvidéken, de homokon is, pl. Nyíregyháza vidékén, Pest megyében nem lenne-e indokolt e kisebb, zömök, SZÍVÓS lovak tenyésztése ? Ezzel nem fejlesztenénk vissza lótenyésztésünket, csak ott, a hol kell a czélnak, megfelelőbbé tennők azt. A hol indokolt ezen mokánylovak tenyésztése, ott a kisgazdák gazdasági üzemében teljesen megfelelnek, mértaniunkat kitartóan végzik és a homokon, a rossz utakou a fuvarozást nagyszerűén állják. Felvidéki lippiczai lótenyésztőkerület, A felvidéki miniszteri kirendeltség összehívására az érdekelt Trencsén, Turócz, Zólyom, Árva, Liptó, Bars és Nyitra vármegyék képviselői és az illető vármegyék lótenyésztési bizottságának kiküldöttjei, valamint a lótenyésztés ügye iránt melegen érdeklődő szakférfiak részvételével értekezletet tartottak, a melyen Podmaniczky Gyula báró miniszteri tanácsos elnökölt. Ez alkalommal elhatározták, liogy Zsolna székhelylyel, szövetkezeti alapon felvidéki lippiczai Iótenyésztökerületet alakítanak. Az értekezleten megvitatták az alapszabályokat is. Fries F. zászlós. Nosal F. A háború lova.* Irta: Zsivánovits Béla. Mikor fegyverben állt a magyar nemzet gerincze, a magyar földműves és a szomszédos osztrák tartományok gazdanépe, ment a háborúba huszár alá, ágyú elé, szekér elé a Magyar Alföld lova, ment a galicziai kis mobányló is, mentek muraköziek, nóniuszok, gidránok, telivérek, kis- és a nagytestű lovak, mentek ők is a nagy erőpróbára, mentek küzdeni a dicsőségért, a babérért. Miként a vitéz hadsereg sorsa •összefiigött a nagy háborúval, a nagy munkával, fáradsággal, hasonlóképpen történt ez lóállományunknál is. Sokan nem birták a nagy munkát, a fáradságot, gyönge volt szervezetük, nem a háborúra termettek, hasonlóképpen a lovaknál is. Hogy miként birták egyes fajtalovaink eddig is a nagy háborút és liogy mi a jövő háború lova, Jóska főhadnagy öcsém IV» évi oi'oszlengyelországi, a lovakra és azok Janek G. * A Köztelek-bői vettük át ezen, ugy a .'zakómbeteket. mint a laikusokat egyaránt érdeklő aktuális piMkket. fcww mum Hl