Vadász- és Versenylap 59. évfolyam, 1915

1915-04-14 / 16. szám

74 s a kancza képessége csaknem grammnyira , ugyanaz, mint a Kozma Ferencz emlékverseny­nyerő Prinz Regeidé, a mivel nem akarjuk a Pardon-mén képességét lebecsülni. Ugy Prinz Regent, mint Flavia elég közel állanak az első klasszishoz, a melynek legjobb képviselőitől körülbelül egy stoue választja el őket. Ezzel együtt megadtuk a kulcsot a Kozma emlék verseny helyezetteinek (Scamp, Patriot) képes­ségéhez is. Kottingbrunnban alig valami följegyzésre ér­demes akadt. A Semmeringi dijat Hochzeit (ap. Con amore) nyerte meg. jelentós formával, a mely körül­belü ugyauolyan magasan áll, mint az előbb emiitett" Prinz Regeidé vagy Flaviáé. A második helyet St. Denis, a harmadikat Amschel foglal­ták el, szintén az átlag fölött álló képessé­gükkel. Hochzeittel körülbelül egyformának mi­nősíthető telivér volt a Triesting-Preisbeu jelentós győzelmet aratott Neveletlen (ap. Gou­vernant), a mely e formát különben már elő­zetesen is megmutatta, főleg a Preis von Stadlauban, a hol Prinz Reyentet és Tocguevillet verte meg. A Császár-dijban csak egy bároméves állt starthoz: St. Denis, a mely azonban mi szerep­hez sem juthatott Lieblos, Mosói Ksiaze és Nim­ród II. mellett. A beállott háborús események aztán rövidesen végét vetik a ineetiugnek és ezzel a verseuyesztendönek is. Ezzel tehát le is zárhatjuk a mérleget. Ha a sport-év második része nem is maradt volna el, ez aligha változtatott volna sokat az adott for­mákon. Confusionárius a derby megnyerésével kétségtelen bizonyságát adta jeles klasszisának, hiszen a verseny nagyjában reális volt, és Hadd lássuk, még ha teljes egészségében indul, a mi­nek persze inkább az ellenkezője következett be, adott formájával nem verhette volna meg a Szemere Miklós ur ménjét. Inkább sajnálhatjuk, hogy Potiron nem állhatott starthoz a kék szala­gért. Ez a mén igen erós ellenfél lett volna, és vannak, a kik azon a nézeten vannak, hogy meg is verte volna Confusionáriust. A magunk részé­ről a két mént egyformán handicapoluók, és alig valamicskét állna alattuk Fillette, a Jegjobb hároméves flyer. Mindhármuk klasszisa relative is jó, de sem a Miczié, sem a Good Morningé fölé nem emelkedik, és a hároméves német Arielétöl is erősen elmarad. A három nevezett hároméves után következne handicapunkban Hadd lássuk, a melynek derby­formája fölött tehát napirendre térünk. Ezután ismét egy flyer következik: Mitsouko, termé­szetesen legjobb formájával. Utána, csak igen kis közöktől elválasztva a második klasszis sora­kozik, élén Maglóddal, a melyet rögtön Nestor, Krim, Goodly, Neveletlen, Yok, Radotage, St. Chris­toph, Prinz Regent, Flavia, Hochzeit, Sárkány, Slibowitz, Goncourt, stb. követnek. Ez volt a helyzet tavaly. Hogy idén négyéveseink közül a télen áttöbben mentek át kedvező fejlődé­sen, annál valószínűbb, mert hiszen a hosszú, kenyszerü pihenő is javukra szolgált. A czik­künkben ehtenek nevezett telivéreket azonban oly nagy köz választja el társaiktól, hogy az utóbbiak (Hadd lássukot kivéve) még erós javu­lás esetén se tudják majd megverni a jó Con­fusionáriust, Potiront vagy, a maga távolságán, Fii lettet. FINOM FÉRFI FEHÉRNEMŰ VÁRADY BÉLA BUDAPEST, IV., VÁCZI-UTCZA 15. SZÁM. Színes ingszövet-minták és „A VŐLE­GÉNY KÖNYVE" kívánatra ingyen és bérmentve küldetnek. : ELSŐRANGÚ FÉRFI-SZABÓSÁG. : VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP ORSZÁGOS LÓTENyÉSZTÉS. Lótenyésztési intézkedések. Lóanyagunk a háború okozta nagy megter­heléseket még mindig győzelmesen bírja, ugy a harczmezót, mint a Hadsereget tápláló forráso­kat tekintve. A milyen jelesen állják meg belyöket huszár-, tüzérségi és trainlovaink, ép oly erő­teljesen tudják pótolni rezervoárjaink a beállott hiányokat, mennyiségileg ép oly nagy mérték­ben, mint minőségileg. Hogy mily nagy kincse ennek az országnak a ló, most látjuk csak igazán. A mult gondos tevékenysége megtermette a maga gazdag gyümölcseit; a jelen élvezi őket, és a jövót előkészíteni szintén az ó föladata. A tél folyamán már részletesen megemlékez­tünk azokról a módokról és eszközökről, a me­lyekkel a földmivelésügyi minisztérium az orszá­gos tenyésztés segítségére kiván sietni, bogy e fontos gazdasági és honvédelmi tényező a há­ború alatt és után zavartalanul teljesíthesse a maga nagy föladatait, hogy 2 milliós lóállomá­nyunk a lehetőség szerint mihamar ismét vissza­kerülhessen a béke idejében elfoglalt polczára. A háború érthetóleg nagy rést üt az anyagnak ugy mennyiségi, mint minőségi arányaiba. Nem­csak sok ló pusztul el, étesok jó ló is, hiszen a katonaság magától értetódóleg lehetőleg mindig a viszonylag jobbat vásárolja. Ezt a rést lehető­leg gyorsan, jól és czéltudatosau kell kipótolni. Hogy pedig a háborúban a lóanyag mennyire pusztul, mutatja az az egy adat, hogy az angol­bur háborúban 510,000 harczba vitt ló közül 360,000 darab esett áldozatul. Épen azért nem lehet eléggé kiemelni annak az intézkedésnek a fontosságál, bogy a vezető­ség már a háború kezdő stádiumában minden­képpen azon volt, hogy a sérült vagy hadiczé­lokra alkalmatlan, de a tenyésztési kívánalmak­nak még jól megfelelő anyagot, illetve a vemhes kauczákat, rövid uton juttassa vissza azokhoz a körzetekhez, a honnét az illető lovak kiemel­tettek. Mint illetékes helyről értesülünk, e lovak­nak száma ma már 4000 darahra rug, köztük kb. 2000 kancza. Ez a szám még nagyobb lett volna, ba a háborúkban, sajnos, elkerülhetetlen raga­dós betegségek föl nem lépnek, a mi 14 lókór­háznak zár alá helyezését tette szükségessé. A tní a vemhes kanczáktföl ell^ett csikókat illeti, azok embrionális állapotukban erthetóleg szintén megszenvedték a háborút, ugy, hogy körülbelül a felök nem bizonyult életképesnek vagy gyönge volt. De a többi ép, egészséges és már ez a szaporulat is bizonysága, mily helyes volt a vemhes és sérült lovakat a katonaságtól átvenni. Igen fontos és czélszerü a jövő szempontjából a vezetőségnek az az intézkedése is, hogy a kiemelt, de még katonai czélokra használt lovak kancza­anyaga a helyszínén befedeztessék. Katonai oldalról e téren is készséggel siettek az orszá­gos tenyésztés segítségére. E szerint tehát a hadtápterületeken lévó, kiemelt kanczák állami ménekkel fedeztetnek be, és az e czélra szol­gáló úgynevezett hadifedeztetési (mozgó) állo­másokat részben az osztrák, részben a magyar illetékes kormány szervezte, mig az ellátást a hadvezetőség vállalta magára. A felügyeletet és a technikai kérdések elintézését külön e czélra kijelölt méneskari tisztek végzik. Br. Podmaniczky Gyula, ministeri tanácsos, a lótenyésztési főosz­tály főnöke a mult héten járt a főhadiszálláson, illetve a főhadtápparancsuokságnál és maga intézte el a kérdés részleteit. Ez intézkedések által kettős hasznot érünk el. Egyrészt biztosítjuk a jövendö lógeneráczió nem csekélylendö kontingensét, de azonkívül lehetővé lett a katonailag exponált pontoknak ménekkel való ellátása, a minek az odavaló polgári lakosság közvetlen hasznát is élvezi. Mig a háború kezdetén Magyarország északi részein a mének elhelyezése igen nehéz volt, miután e körzet közel feküdt a veszélyeztetett határhoz, most e mozgó állomások révén nem­csak hogy e pontok is elláttatnak ménekkel, de még uj állomások is szerveztettek hazánk észak­keleti részén. A mi a méneket származásuk szerint illeti, a főosztály súlyt helyezett reá, hogy csak vérbeli mének küldessenek ki, tehát a hidegvérüek mellőztettek. Főleg arabsok jöttek kombináczióba, de Furiosok, Nortbstarok, Gidranok, sót Noniusok is állnak rendelkezésre. Rendszeres párosításról 1915. április 14. persze csak részben lehet szó, de a mének minő­sége itt is segíthet. A mének száma 120—150­drb. és megjegyezni kívánjuk, hogy ezzel az. ország méuellátása nem szenved, mert, mint mondottuk, a felsőmagyarorszáai állomások bizo­nyos körzeteire a kijelölt mének nem vonul­hattak ki. örvendetes, hogy oly körzetekben, a hol ezelőtt a lótenyésztés iránt csekély volt az érdeklődés, idén a tenyésztés nekilendült, a minek az a magyarázata, bogy a gazdák elóre látják, mily erós emelkedés fog beállani a háború után a ló árában. A mi azt az aggodalmat illeti, hogy a hadi területen lévó vemhes kanczák a háború által kettősen szenvednek, az túlzottnak látszik. Miu­deu ló közt bizonyára a telivért állítjuk a leg­nagyobb megpróbáltatások elé és mégis akár­hány kiváló kancza van, a mely télen befedez­tetve még augusztusban is, sőt esetleg később a maga nehéz versenyeit futja meg és ennek daczára a ménesben is meghozza a jó csikót.. Nálunk erre a közelmúltból Topaze a legjobb példa, a mely még nyaratón is befedezve és vemhesen starthoz állt, majd a ménesben oly kiváló lovakat ellett, mint Fantomé, Töff, Trafalgar stb. Itt legfeljebb bizonyos óvatosság­ajánlatos. Illetékes helyről még egy fontos kérdés elin­tézéséről értesülünk. Ez az, hogy bizonyos traiu­központokról a nélkülözhető lóanyag egy része a gazdasági munka elvégzésére kiadassék. Ezt az intézkedést gazdaközönségünk bizonyára örömmel fogadja és igy az nem kiván bővebb kommentálást, legföljebb azt füzhetnök hozzá,, hogy ez természetesen a selejtezés utján való kiosztásnak nem szegi útját. A selejtezés tovább is ugy folyik, mint eddig, és újra hangsúlyozni kívánjuk, hogy a selejt-anyagért a gazdaközön­ségnek nem a földmivelésügyi minisztériumhoz,, vagy a lótenyésztési főosztályhoz kell fordulnia,, hanem az illetékes megyei székhely főispánjá­hoz vagy lótenyészbizottmáuyi elnökéhez. Mielőtt lezárnók tájékoztató czikkünket, öröm­mel jelentjük, hogy országos tenyésztésünk nagy gépezete e nehéz időkben is zavartalanul műkö­dik, és nemcsak a földmivelésügyi miuistérium van azon, bogy a népies tenyésztés ügye men­től kevesebb rázkódtatásnak tétessék ki, de a hadvezetőség is a saját, jól fölfogott érdekében szintén mindent meg akar tenni az anyag fön­tartása és a jövő biztosítása tekintetében. Kívá­natos tehát, hogy a gazdaközönség is segítsé­gére legyen az illetékes tényezőknek. A főosz­tály az aktuális háborús kérdések mellett a ren­des munkakört is ép oly szeretettel és gonddal látja el, mint béke idejében. Az éves méucsikók vásárlása most folyik; a bejelentéseken látszik, hogy a gazdák nagyrészt vagy bevonultak vagy más kérdésekkel vannak elfoglalva, mert a ren­des kontingensnek csak körülbelül a felét jelen­tették be. A jövőre vonatkozólag ez aligha lesz hatással, mert a viszonyok következtében a közelebbi években a községi mének száma át­menetileg meg fog csappanni. A hároméves mének átvétele a napokban fog megtörténni, és pedig­a régi alapokon. Ennyiben kívántuk a mai helyzetről olvasó­inkat tájékoztatni. Kimutatás a kisbéri ménesben 1915. évi márczius hóban elletettr angol telivér csikókról. Meichl Gy. ur: Via Appia Balaton után 1-én pej kanczuesikót. Alpenveilchen Prince Olaf után 23 án pej mén­csikót. Egyedi L. ur: Majális Mokan után 2 án pej mén­osikót. Varázs Mokan után 5-én pej méncsikót. Egyedi A. ur: Sármány Robert le Diablo után 4-én pej kanczacsikót. Varázslat Mokan után 23-án pej kanczacsikót­Gr. Károlyi Gy.: Demoiselle Gascony után 4-én sárga ménesikút. Pechy A. ur: Mérni Slieve Gallion után 6-án söt. pej méncsikót. Br. Üchtritz Zs.: Lili Slieve Gallion után 6-án sárga móncsikót. Fancy Slieve Gallion után 7-én pej méncsikót. Söllinger R.: Armada Mindig után 7-én sárga kanczacsikót. Eos Normann III. után 12-én pej kanczacsikót. Fáy B. ur: Erica Gascony után 7-én sárga mén­csikót. Princess of Tyre Gascony után 15-éu pej­méncsikót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom