Vadász- és Versenylap 59. évfolyam, 1915
1915-11-26 / 77. szám
VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYESZTES LAPJA. A Magyar Lovaregylet, A Budapesti Polo Club, Az Urlovasok Szövetkezete, Az Országos Agarász Szövetség A vidéki versenyegyletek s az összes lótenyószbizottmányok volt Hivatalos közlönye. sc Előfizetési ára: Magyarországra: félévre 20 korona; negyedNHfí" ® vr e korona. Más országokra: félévre 25 korona. Az előfizetési pénzek a «Vadász- és Verseny-lap» kiadóhivatalához (V., Katona József-utcza 26.) czimezeudök. 77. szám. Telefon-szám: 657. Budapest, 1915. péntek, november 26. 59. évfolyam. Megjelenik a budapesti, alagi, kottingbrunni és bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenynap előtt, egyébkor hetenkint egyszer. TELIPEREK ÉS UERSEHIJEK. Versenyhatárnapok 1916. Márczius. Alag (Urlov. Szöv.) _„ 25, 26, 28, 30. Április. Alag (Urlov. Szöv.)... 2, 4, 6, 9, 11. Bécs ... 13, 15, 16, 18, 23, 24, 27, 30. Május. Bécs., 1, 3. Pozsony (Urlov. Szöv.) 2, 4. Budapest ... 6, 7, 9, 11, 13, 14, 16, 18, 20, 21. 23. Bécs 27, 28, 30. Junius. Alag (Urlov. Szöv.) i, 4, 6, 8, 11, 12. Bécs 1, 3, 4, 6, 8, 11, 12, 15. 17, 18. Alag (M. L. E.) 25, 27, 29. Julius. Alag{M. L. E.) 1, 2. Siófok (Urlov. Szöv.).. .. 6, 8, 9, 11. 13. Bécs 16, 18, 20, 22, 23, 25. 27, 29, 30. Augusztus Bécs 1, 3, 5, 6. Budapest 13, 15, 17, 19, 20, 22, 24, 26, 27, 29, 31. Szeptember. Budapest 2, 3. Alag (Urlov. Szöv.) _ 4, 5, 7, 8, 10. Bécs 6, 8, 10, 12, 14, 16, 17, 19, 20. Budapest ... ... 23, 24, 26, 28, 30. Október. Budapest • 1. 3, 5, 7, 8, 10, 12. Bécs 15, 17, 19, 21, 22, 24, 26, 28, 29. Alag (Urlov. Szöv.) ... 29, 31. November. Alag (Uilov. Szöv.) 3, 5. Bécs 5, 7, 9, 11, 12. A ló fajtái.* Irta: Lovilc Károly. IV. Az angol telivér. A ló arisztokratájának szeretik nevezüi: mégis nincs ló, a mely munkaképesebb, szívósabb, keményebb volna és a mely életének szűk határain belül nagyobb erőt fejtene ki, mint ő. Igaz, hivatása (ha lehet ezt a kifejezést használni), legelőkelőbb; látszólagos czélja uri szórakozás, a versenyzés vagy a vadászat; rekeszes istállója a legkényelmesebb; takarmánya a legjobb ; egészségére, jóllétére gondosan ügyelnek : ezzel kapcsolatosan azonban az életerő legnagyobb fokát kivánják meg töle. A telivér izmai, szive, tüdeje, idegei rövid idő alatt az elérhető legerősebb munkát fejtik ki, e mellett becsvágyának, akaratának, szóval lelki tényezőiuek javát váltjuk ki belőle. Élete folytonos küzdelem, iparkodás, az erók fpkozása, mindaddig, mig a túlfeszített hur elpattan és a szervezet nem tud tovább a követelményeknek megfelelni. A telivér a kipróbálás gyümölcse, a teljesítőképességen alapuló tenyésztés terméke. Gyóz* V. közlemény Lövik Károly « Könyv a magyar óról» czimü hátrahagyott müvéből. zön és maradjon meg a jobb: ez a mondat fejezi ki legrövidebben tenyészczélját. Kezdetben a telivértenyésztés ezt az elvet talán kissé egyoldalúan szolgálta s a ló belső tulajdonságait, vagyis sebességét, szívósságát, életerejét határozottan fölébe helyezte a külsőknek, vagyis az alkati korrektségnek, a formalizmus szabályainak, annyira fölébe, hogy e két megítélési alap között nem egyszer egészen megszakadt az összeköttetés. Túlzásba itt sem szabad esnünk, s ha nem is oly mértékben, mint a félvérnél: a telivérnél is jelentős szerepes játszik a csontozat kifogástalansága, a helyet állás, az egyes tagok szabalyos fekvése. De ezek közismert és elcsépelt dolgok. Ma már a telivértenyésztő számol is a küllemmel, s a teljesítőképesség mellett az alkatot kellő figyelemre méltatja. Vannak ugyan egyesek, a kik a vért elég alapnak tartják a párosításra ; erekkel szemben nagy azok tábora, a kik exterieur dolgában legalább is kielégítő eredményt kivannak a telivértői. Bővebben e tárgyba, a mely mint mondom letúrod, sőt letaposott területeken vezet el, belébocsájtkozni nem akarok. Mit jelent e szó telivér ? E kérdés sok tintába került. Raeff szerint «telivér az az állat, a melynek mindkét szülője tisztán tenyésztett.» Nat'iusius szerint: «ha egy sikeres tenyésztést évek bizonytalan során át tovább folytatunk, telivér keletkezik. Téves nézet, hogy csak tisztán tenyésztett ősök adhatnak telivért: ez esetben az angol telivér se volna az.» Seitegast szerint «a telivér szó a kiváló tulajdonságok fogalmával azonos és uj, zárt formájú fajták kiindulási pontja.» A nézetek tehát itt is, mint a legtöbb szakkérdésben, meglehetősen ellentétesek. Angol telivérnek, sportszempontbói, azt a lovat tekintjük, a mely ugy apai, mint anyai ágon visszavezethető a General Stud Book (az angol méneskönyv) első kötetére. De, kérdezheti az okokat fürkésző olvasó, vajon a General Stud Book elsárgult első kötete mily lovakat ád: angol vérüeket, arabsokat, berbereket vagy talán más vérüeket? A felelet ez. Az angol méneskönyv kiinduló pontjaiban többnyire kifiirkészhetleu eredetű lovakra támaszkodik és téves az a meglehetősen elterjedt nézet, mintha az angol telivér egyenesen visszanyúlna az arabs lóra. Sajnálatos, hogy a legtöbb hippológiai iró élénk tollal és még élénkebb képzelőtehetséggel vitatkozik az angol telivér keletkezéséről, a nélkül, hogy valaha is a General Stud Book el.-ó kötetét a kezébe vette volna. Pedig, ha valahol, akkor a hippológiában az intuiczió csalfa bajtárs. Az angol telivér kérdését, helyesebben keletkezését tisztázandó, nyuljunk vissza az aránylag legmegbízhatóbb forrásra, a ménesköuyvre és rajzoljuk meg igy a képet. A General Stud Book, ez ódon, nehézkes szerkezetű, de szilárd alapú épület első nyomai az 1791 -ik esztendőhöz vezetnek, a mikor egy kisebb pedigreegyüjtemény jelent meg, a mely versenyjelentésekre, a Racing Caleudarekre (fordítsuk igy: Gyepkönyvek) és eladási okmányokra támaszkodott. A tulajdonképeui első kötet 1808-ban lát napvilágot. Azóta az első kötet több kiadást ért meg ; utoljára 1891-ben jelent meg (ötödik kiadás). Az elsó kiadás legtökéletesebb alakja természetesen az 1891-ben sajtó alá bocsájtott könyv, a mely számos uj adatot és sok korrekturát nyújt. Magunk is javarészt erre a kötetre fogunk támaszkodni, a nélkül azonban, hogy vele szemben a kritika jogáról lemondjunk. A teliverek származási vonalait két irányban rajzol hatjuk meg: apain és anyain. Az apai ágnál mindig csak a hímnemű öst vesszük figyelembe. Például : ha a je'es West Austra- lian férfivonalát állapítjuk meg, igy járunk el. West Australian apja Melbourne, ennek apja Humphrey Cliüker, ezé Comus, ezé Sorcerer, ezé Trumpator. Igy tovább haladva aráujlag hamar jutunk el GodMphiu Arabianig. Ha most például Selim férfivonalát rajzoljuk meg, apját Buzzardban találjuk meg, ennek apja Wood- pecker, ezé Herod, ezé Tartar, ezé Partner, ezé Jigg, ezé pedig Byerly Turk. Vegyünk most egy harmadik mént, például a jeles Whalebonet. Apja: Waxy, ennek ap a Pot-8-os, ezé Eclipse, ezé Marske, ezé Squirt, ezé Bartlett Childers, ezé Darley Arabian. Nincsen -ma angol telivér ló sem Angliában, sem bárhol a világon, a mely férfivoualon ne vezetne erre a három ménre: Drley Arabiaura, Godolphin Arabiaura (némelyek szerint Barbra, vagyis berberre) és Byerly Tnrkra. Igen messzire, 1782-ig kellene visszamennünk, mig oly, jobb szerepet játszott lovat találunk: az 1785-ik évi derbynyerő Aimwe'lt, a mely mint a szorgalmas Goos irja, apai vonalon Mark Anthonyn Spectatoron, Graben át Alcoek's Arabianig (másképp : mr. Pelham Grey Arabjáig) vezet. A neves triumvirátus elótt számos arabs és berber ló volt már Angliában (az angol méneskönyv szerint, a mely számos keleti ménről tud, mint em itettem, esetleg Markham Arabian lett volna az első arabs import), de, ezek apai vagy a hogy sportnyelven mondják: férfivoualon nem tudtak gyökeret verni. Lássuk közelról e három mént, a melyek lótenyésztési jelentősége csak évtizedek múlva bontakozott ki igazán és ma is frissen áll előttünk. Byerly Turk. Időrendben az első Byerly Turk. A General Stud Book azt jelenti róla, hogy: Byerly kapitány szolgálati lova volt Írországban s résztvett Vilmos háborúiban (1689-ben stb.) Nem fedezett sok kanczát: apja volt a föntebb emiitett Jiggnek, és több jó Jónak. Darley Arabian. Darley Arabian a méneskötiyv szerint valószinüleg török vagy syriai vérű mén volt; Syriából mr. Darley testvére hozta, a ki vadászlónak vásárolta meg. (Benne mindenesetre valamennyi idö legjobb hunterét láthatjuk.) Darley Arabianje Barlet's és Flying Childers apja, továbbá Almanzoré, Aleppoé stb. Többnyire csak mr. Darley kanczáit fedezte, ez az anyag közepes volt, kivéve Almauzor anyját. Az angol méueskönyv nem mond véleményt, mikor került Darley Arabian Angliába. Egyes angol szakírók bátrabbak és szerintök e mén 1705-ben került volna uj hazájába. Godolphin Arabian. Godolphin Arabian sötétpej volt, körülbelül 15 marok magas. Vajon arabs vagy berber Legközelebbi számunk jövő héten, szombaton, jelenik meg. — A mai szám ára 4Q fillér.
