Vadász- és Versenylap 59. évfolyam, 1915

1915-10-15 / 61. szám

Í915. október 15. ' hippológiai nézetek és fölfogások, a melyeknek szarba való hajtása nem kívánatos. Ezeket azonban kiirtani nem lehet: a hippológiában a gyakorlat a legjobb utmutató, s ha valahol, akkor itt tanul az ember a saját kárán. Ha valaki egy telivér mént egy hidegvérű kanezával páro­sít és az ivadék csinos, alkalmas, megbízható lesz, annak bajosan fogjuk megmagyarázni tudni, hogy a heterogén keresztezések ártalma­sak és a továbbtenyésztésre nem alkalmasak. Épen ugy, ha egy telivértenyésztö apát a lányá­val párosít s ezen a réven jó versenylóhoz jut, nem fogja elfoeadni a nézetet, hogy a vérfer­tőzést tovább ózni (mint teszem azt a kutya­aluiokban) nem lehet. A gyakorlat látszólag iga­zolta lépését, ugyanennek a gyakorlatnak kellene őt abból kiábrándítani, azzal, hogy egy ujabb ily irányú keresztezése esetleg kudarczot vall. Világos, hogy az empíriának ez a patriarká­lis utja és módja drága, nehézkes és tulajdon­képpen ellenkezik a józan és takarékos ész tör­vényeivel. Mégis, a lótenyésztésben elkerülhe­tetlen a gyakorlati ut, a mely e területeken száz és száz esetben vezetett a helyes útra, s a melynél a hibák százát egy siker igazolni, legalább is feledtetni tudta. Lovat nevelni, lóval foglalkozni: szabad mesterség, s ez adja meg az erkölcsi mentségét, sót jogosultságát min­den önálló nézetnek és az azzal való próbálko­zásnak. A tudat, a kívánság, hogy függetlenül cselekedjünk, hogy a saját akaratunk után indul­junk, még botlásaiban is tiszteletreméltó, mint minden emberi kísérlet, a mely el akar térni a letaposott mesgyékról. Ez a magyarázata, a miért a ló körül forgó kérdésekben még a téves nézeteket is tisztelni kell, és terjesztőiket nem bántva köreikben, vigasztaljuk azzal magunkat, hogy a hagyomá­nyok, a tekintélyek vak tisztelete sok erény mellett sok bünt is terem, bevágja a kritikának az útját, s ezzel együtt a szabad gondolkodást, a gondolkodásra alapuló fejlődést is akadályozza; ami nagyobb hiba, mintha valaki néhány pókos vagy életképtelen lovat nevel a győri vásárra. De, az elmondottaktól eltekintve, van még egy ok, a mely megmagyarázza, miért oly nagy a rendezetlen hippológiai kérdések tömege. Ez az érv az, hogy a lónevelésben a biológiai rész nincs eléggé kidolgozva és hogy a mivel a lónál dolgozunk, a mit számítási alapnak veszünk, többnyire csak okozat, a melynek oka ösmeretlen előttünk. Ama vizsgálódásoknál, a melyeket a ló belső szerkezetére irányítottunk, évszázadokon át megállottunk a papiron való vérvizsgálásnál és az anatómiánál, holott igazi tenyésztési szabályokat, magyarázatokat, meg­dönthetetlen érveket, csupán a b ;ológia tud adni. A kutató elme csak az utolsó évtizedekben fordult végre határozottabban a biológia felé, próbálta a ló nevelését, ha nem is általában, de legalább nagy vonásokban ebből a szempontból megrajzolni. De ez már részletkérdés és nem akarom öumagamat megelőzni. Végre van még egy ok (igaz, hogy csak harmadrangú és inkább negativ), a mely meg­magyarázza, miért nehéz a ló kérdésekben absolut igazságoknak kidomborodniuk. A teória az élet kevés utján vau annyi czáfolatnak kitéve, mint a hippológiában. íme, egy ösmert példa. Ha elfogadjuk a tételt, hogy a ló életczélja az előrehaladás (és iey a sebesség), akkor a verseny­pálya tanulságai elótt nem szabad szemet huny­nunk. De mit szóljunk, ha a fehér sorompók közt oly lovat látunk, a melyen megtaláljuk mindazokat a hibákat, a melyeket a lótenyész­tési könyvek szervezeti lapsusokuak, mechanikai bilincseknek mondanak: és ez a pókos, vékony csontú, hibás állású telivér esetleg mégis gyorsabbnak, tehát jobbnak bizouyul összes tarsainál ? A teóiia ezt a czáfolatot nap-nap után kénytelen zsebre tenni; ezzel együtt természetesen a teória összessége is meg fog rendülni, legalább is a hippológiában. Ezzel talán 1 észben sikerült, ha nem is meg­fejtenem, de legalább ráutalnom, miért talál­kozunk annyi, egymásnak ellentmondó hippoló­giai nézettel, s mért nem lehetséges a lótenyész­tés kétszerkettőjét megszerkesztenünk? Miért kisér minden akcziót reakezió, mién látjuk szün­telen rezgésben azokat a szálakat, a melyek ló kérdésekhez vezetnek, miért nem tudunk meg­felelni e kérdésre: kinek van hát igaza? A nyilt válaszszal adós maradtam, ha azonban kitérünk is a felelet alól, azzal még nem mondtunk le ama jogunkról, hogy emelkedettebb álláspontra lépjünk és meglássuk, hogy: akczió, reakezió, rezgés, mozgás, mindez élet tehát örökkévalósá­got jelent, saz élet oly becses tenyezójc minden földi dologuak, a mely fölér a nezetek leülepe­désével, a mi gyakran azonos azok megüllepe­désével. Az élet nyüzsgése, mozgása, az itt is, ott is fölbukkanó kérdések raja, a felfedezetlen régiók, az erek lüktetése, tenyésztési evolueziók teszik, hogy az ember érdek'ödése szívesen fordul a lötarsadalom élete felé, a mely szines és moz­galmas életével izgat, csábit, mint minden, még másodrangú szellemi vagy anyagi terület, a hol megfejteni való van. Ez tartja ébren különösen azok erdeklödését, a kik szeretettel és behatób­ban foglalkoznak a lovat illető kérdésekkel, s ez adja meg a hippológiának az örök fiatalságot, a szint, talán azt is lehetne mondani: a meleg­séget. (Folytatjuk.) Versenyhatárnapok 1915. Október. IVien 17, 19, 21, 23, 21, 26, 28, 30. Alag (Urlov. Szöv.) _ 29, 31. November. Wien 4, 6, 7, 9, 11. Alag (Uilov. Szöv.) ... 3, 5, 7. Versenyhatárnapok 1916. Május. Budapest — 6, 7, 9, 11, 13. 14, 16, 18, 20, 21, 23. Junius. Alag ... ... 25, 27, 29. Julius. Alag 1, 2. Augusztus. Budapest 13, 15, 17, 19, 20, 22, 24, 26, 27, 29, 31. Szeptember. Budapest 2, 3, 23, 24, 26, 28, 30 Október. Budapest 1, 3, 5, 7, 8, 10, 12. Apróságok. — okt. 14. A pompás időben sokan jöttek ki a városligeti pálya idei utolsó délutánjához. A kittinő állapotban levő pá lyán jó mezőnyök, érdekes végküzdelmek és egyben szenzácziós kvóták tették emlékezetessé a búcsúnap versenyeit. * A kétéves évjárat jóságára mutat rá Cattaro a II. oszt. eladóversenyben aratott győzelmének stílusával. A Con amore-kancza ugyanis előzőleg a kísérleti jel­legű Kőbányai dijban a hároméves évjáratban elég jó pozicziót elfoglaló háromévesek ellen nyert a legna­gyobb könnyedséggel, egyesek ellen súlytöbblettel, mig most a kétévesek között Prime, Fata stbinél semmiesetre sem magasabb pozicziót betöltő Halesia, Inkorrekt stb. ellenében kedvezőbb súlyviszonyok mel­lett, eléggé könnyen bár, de megközelítőleg sem azzal a fölénnyel uralta a helyzetet, mint a hároméve­sek ellenében. Cattaro kortársai között az a ló, ami a legjobb Halesia. Ugyanerre a polezra helyezhető Abel is, mely sok ideig a frontban volt és végül 3 font súly­többlete mellett Halesia nyomában haladt el a czél­vonal előtt. Sonnenblume uak a lábaiba galoppoztak, ezért mérsékeltebb a futása, de valószínű, hogy ez akczi­deDs nélkül sem győzött volna ebben a versenyben. Job­ban kellett volna futni azonban Armadának, mert a Két­évesek nyári nagy handicapjában elfoglalt második helyével Halesia előtt kellett volna végeznie. Forma alatti szereplése azonban érthető, az vlda/n-kancza egy ideig szünetelt a munkában. m A Vigasz-handicap változatos lefolyásával kötötte le a sportsmanek érdeklődését. Előbb Agadir, majd Csalafinta. Bold és Botond, az egyenesben pedig Bclcastello és Osiris voltak elől láthatók és még izgalmasabbá tette a futást az, hogy az eredmény csak az utolsó métereken dőlt el, ekkor is csak fejhosz­szal a nagy erővel felhozott Ban torhe javára. Az ered­mény eléggé fedi az eddigi formákat. Herzkönig és Quo vadis már régebben dekadiilnak, igy a mezőny­ből egyedül Csalafinta, Ranch) és Botond formájá­ból hiányzik valami, de az első két helyezettet a leg­jobb formájukkal sem előzhették volna meg; legfel­jebb közelebb lehettek volna hozzá. A kimagaslóan legjobb idősebb telivérünk, Confu­sionárius, győzött a Lovaregyleti dijban, megpecsé­telvén ismételten kiváló klasszisát. Győzelmének ér­téke annál ts inkább magasra taksálandó, miután a Gouvernant-mén érvényesülhetésének két tényezője közül csak az egyik volt megadva és pedig a nagy distanczia. Hiányzott azonban n hosszú egyenes, ame­lyen a nagy akczióju Dégyéves tértölelő" galoppjába belejöhetett volna. Ez magyarázza meg, liogy miért látszott Confusionárius helyzete kritikusnak a táv­oszlopnál és miért volt mindinkább ura a helyzetnek, ahogy a czél felé közeledett. Végül is könnyön győ­zött, 100 méterrel tovább azonban már feltartva ha­ladt volna a 20 fonttal kevesebbet vivő jó hároméve­sek és a legjobb ötéves, Mosci Ksiaze előtt. A győ­zelemkor egyébként újra hódolt a budapesti közönség az ezüstszürke, aranysárga dressznek. Általános tap­solás tört ki a sötét pej mén diadala után. A fu­tás szenzáczióját Kumanova jó szereplése adta. A Wool Winder kancza, amely eddig mogbizhatlan­ságának állandóan jeleit adta, ma váratlanul meg­lepő hűséggel küzdött, sőt a távoszlopnál egy vonal­ban haladt Con fusionier iussal. A futás tempója kü­lönben lassu volt — az idő több mint 7 másodpercz­czel áll a hároméves leg Wind által 60 kg. alatt 3:04%-re felállított rekordidő alatt — s ez magya­rázza meg Kuma Pompilius jó futását. Fallachy nem az már ami a derbyben volt. Mosci Ksiaze és Oszczep szintén olyan sokat futottak már, liogy dekadencziájuk­nak nem is kell más magyarázatát keresni. Potiront végül, ma más taktikával lovagolták, mégis utolsó lett, igazolásául Vargának, aki ezek szerint a Föld­mivelési ministerium dijában sem győzhette le St. Donist és Numa Pompiliust. * Az ötös mezőny daczára is teljesen kombináczióu kivül hagyták a pehelysúlyú Zeppelint, holott pedig annyi esélye volt, a mennyi Fáklyának. És miután Zeppelin előnyös startot kapott, a mérleg már is a javára billent. A difticilis mén győzelmében különben jó része van a hét fontos engedményes lovasnak, a tiatal Takátsnak, ki dicséretre méltó nyugalmat tanú­sított a tlnis legkritikusabb fázisában is. Valószínűleg jó lovas lesz a fiúból. — Juhász jó papiresélyo daczára sem tudott a finisbe jutni, nyilván kondiczió-hiánya folytán. Prince Charmant ma sem tudta indokolni istállója nagy véleményét, Ali Bey pedig lassan kapott lábra. * A Kétéves nyeretlenek eladó versenyéről csakis Csiszár bravúros lovaglása miatt érdemes megemlé­kezni. A tiatal belföldi egyik legszebb versenyét lovagolta a már a távoszlopnál megyerinek látszó Bellum­on, 300 méteren olyan finist küzdött a ménen, amely hoz hasonlót csakis tőle láttunk ezen a mee­tingen Parsifal hátán. Az az ellenállhatatlan erő, melylyel ma Bellum-ot a czélba nyomta, önkéntele­nül is tapsra késztette mindhárom hely közönségét. * Totalisateur-osztalékban kifejezve a meeting leg­nagyobb meglepetése volt Sagesse győzelme az esztendő utolsó budapesti versenyében, az Eladók handicapjában. Ám a kancza jó futása papíron még sem novozliető annak s nem érhette váratlanul e rovat figyelmes olva­sóit sem. Sagesseröl ugyanis a Fehlherr által megnyert handicap méltatásakor ezt irtuk: «Sagesse olyan fris­sen jött fel az egyenesben, liogy már nyilván megérett egy handicapra.» Már akkor jelezte a négyéves, hogy közeledik tavalyi formájához, amellyol viszont jó esélye volt ebben a futásban; Vitya szintén legjobb tudását mutatta mog, alkalmas az elbírálásra. Ez ala­pon White Star sem igen futott forma alatt, egyedül talán Diák, amely azonban jó formáját nom orro a távolságra Jutotta ki. Álcza sokáig frontban volt; a mainál többet nem tud a hatéves, miután most jó lovas ült rajta. Versenyjelentés. Budapesti versenyek 1915. Öszi meeting Tizenkettedik nap. Csütörtök, október 14. I. Il-od oszt. eladóverseay. 4000 K a győztes­nek, 800 K a 2-iknak, 400 K a 3-iknak. Táv. 1500 m. 2é lovaknak. (8 aláirás.) Harry ur s k Cattaro Con amore —Hoheit 46% Podrazil 1 Lov. Hübner R. p k Halesia 49% Korb 2 Lov. Landau H. s k Inkorrekt 46 Popovits 3 Fáy-Halász G. ur p m Abel 51 Schuster 4 Alajos ur p k Sonnenblume 49% Danek 0 Lov. Landau H. s k Armada 47'/, Gulyás 0 Pusztai ménes p m Szántó 45 Friedrich 0 Tot.: 10:24. Helyre: 40.60, 72, 536. A 2-ik helyen 10:22. Helyre: 20:28, 38, 180. A 3-ik helyen 5:13. Helyre: 5:7, 8, 32. A többi ló quotája győzelem ese­tén:'35 Sonnenblume, 41 Abel, 62 Halesia, 188 Ar­mada és Inkorrekt, 605 Szántó. Könyvfog : l 1/, Cat­taro, 3 Abel és Sonnenblume, 3% Halesia, 8 Armada, 29 Inkorrekt és Szántó, % b. nyerve, nyakli, 3-ik, '/« h. 4-ik. A győztesre ajánlat nem történt. Érték: 3950 K I., 750 K II., 350 K 111., 370 K az egyleti pénzt. Idő: 1-39%. Cattaro ugrik el a vezetéssel Armada és Szántó előtt, de száz méter után Abel megy a második helyre, mig mögütto Armada és Inkorrekt galop­poznak. A fordulóban Cattarot lovasa visszaveszi és erre Abel. Sonnenblume, Inkorrekt, Armada és Ha­lesia egy csomóban haladnak. Az egyenesben egy ideig még Abel van elől, de csakhamar Cattaro áll az élre, amely ezután mint könnyű nyerő halad át a

Next

/
Oldalképek
Tartalom