Vadász- és Versenylap 58. évfolyam, 1914

1914-01-01 / 1. szám

1914. január 16. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 23 A legjobb ló kérdése. Rövididei tevékenységem alatt még nem voll a: a szerencsém, hogy egy valójában jó lovai idomithattam volna. Mégis, hogy válaszolhassak, azt kell mondanom, hogy Saint Cast volt eddig a legjobb ló, a mii Irainiroztam. Ezt Mattausch Hermann ur Francziaországban, 1910 januárjá­ban vette, miután vele pedig csak a juliusi, karls­badi Háromévesek gátversenye — akkor még Sweep-Stakes — volt kombináczióba véve, elég ideje voll az akklimatizálódáshoz. St. Brisnek Vio­lette utáni ivadéka nemcsak külsejével árulta el a jó gátlovat, de származása is mintegy predesz­tinálta rá. Előző tulajdonosa, Murai herczeg azért adta el, meri Saint Cast rogue voll. A beugratás után a bécsi nyári meetingen a Freiidenauban kipróbáltam, s ekkor már igazán jógátlónak mu­tatkozott be. Ezulán Karlsbudba küldtem abban a biztos reményben, hogy a nagy gátversenyt megnyeri. De a mén az utón megfázott és tüdő­gyulladásba esett s ezért Hutschenreiter állatorvos urat hívtuk hozzá Bécsből, a kinek gyógykezelése következtében sikerült is Saint Castot starthoz állí­tanom. Daczára, hogy a mén öt napon át nem dolgozott és csak mesterséges tejkurával tar­tottuk fenn, mégis szerfölölt könnyen nyerte meg, a mély talaj daczára is igen gyors tempó­ban lefutott versenyt, hozzá még oly jó lovak ellenében, mint Gardone, Dezentor sib. Ezután tempere mindinkább rosszabbodott s midőn Prá­gába vittük, már az első gátversenyben megtagadta az engedelmességei; csakhamar le is tört ezután. Az ezt követő télen a mént nemétől megfosztotüik és tüzeltük. Ezután egy katonatiszt vette meg. Azóta mindössze csak egyszer futott és pedig szep­tember 28.-án, Szatmáron egy akadályversenyben, a melyet, daczára hogy már árnyéka sem volt a réginek, mégis megnyert. Ha Saint Castnak jobbak lettek volna a lábai, továbbá jobb tempere lett volna, ugy bizonyára a legjobb gátló lett volna a monarchiában. Johnny Fache Jan. A legjobb ló kérdése. Nézetem szerint a legjobb ló, a melyet oatahci ültem, Hambourg uolt. E ménnel hétéves korá­ban 135font alatt nyertem egy versenyt, a mi mindenképpen rekord. Igen jó tó uolt Domino is, a melylyel egy seasonban 950,000 K-t nyer­tem Amerikában. A legjobb ló, a melyet Ausztriá­ban és Magyarországban louagoltam: Mac­donald uolt. F. Tarai. A legjobb ló kérdése. Az általam idomított teliuérek közül több jó lovat nevezhetek meg; igy Montbart, Schön­brennt, Pistát, Margitot, Blizzardot, stb. Ezek közül főként Montbart illeti meg e jelző a legjobban. A mén megnyerte a Pardubitzi nagy akadályversenyt, utána — alig félórával később — újból felnyergeltem s akkor a másik aka­dályuersenyben is győzedelmeskedett. Három­negyed órán belül tehát két nagy steeple­chaset nyert, mialatt 10,400 métert futott be. — Margit megnyerte a Henckel-Memo­rialt, Blizzard pedig, mint hároméves kancza, 1908-ban megnyerte a Przedswit-handicapot, a mit 17 éu alatt egy hároméues sem tudott elérni. John Fache Spider sen. A legjobb ló kérdése. A legjobb ló kezem alall Gloire de Díjon volt Németországban. Ezenkívül nevezetes lovak voltak még : Verschwänder, Migräne, Nichtsnutz, Seemär­chen. Hut ab, Liebelei, Hagen, M. T., de ezekkel nem volt alkalmam kontinentális lovakkal szem­ben azt a formát mutatni, mint Gloire de Dijon­nal, p. o. a következő két versenyben, Baden­Badenben, holott meg volt verve. Előbb kétéves korában Baden-Badenben : 1894. Prince of Wales Stakesben : K. Hauptgesl. Graditz 3é p m Aribert 55Vi 1 Herr U. v. Oertzen 3é s m Hannibal 55'/ s 2 Herr C. v. Lang Puchof 2é p k Glorie de Dijon 52 3 Möns. II. Lebaudg fíé s m Benczúr 58'' 2 4 Nyakhosszal nyerve, fél hosszal harmadik, fél hosszal negyedik. Majd az 1895. évi Prince of Wales Stakesben : Sign. C. Calderoni 4é s m Sansonetto 63'l 2 1 IL B. Wahrmann R. 4é p m Demetrius 53V 2 2 II. C. v. Lang Puchof 3é p k Gloire de Dijon ül 3 Háromnegyed hosszal nyerve, fél hosszal har­madik. Megjegyzem, hogy Demetrius 189G-ban a Przedswit­handicapot 65 kilóval megnyerte. Azonkívül még azt is hozzá kell fűznöm, hogy Omnium II., a Prix du Conseil Municipial dupla nyerője kétéves korában a Zukunfts-Preisban és hároméves korá­ban a Fiirstenberg-Memorialban Baden-Badenben a vert mezőnyben végzett mögötte. Ezek ritka szép formák, ugy kétévestől, mint háromévestől. Beesőn Alfréd. A legjobb ló kérdése. A legjobb ló, a melyet valaha lovagol­tam, Tokio volt. Btilford Sidney.

Next

/
Oldalképek
Tartalom