Vadász- és Versenylap 58. évfolyam, 1914

1914-01-01 / 1. szám

1914. január 1. A legjobb ló kérdése. Legjobb uersenylouamnak tartottam Labancz neuü ménlouamat, apja Ostreger, anyja Brown Agnes. Kétéues borában csáb hétszer futott első alkalommal megverték, második startjakor azonban megnyerte a Kladrubi dijat a derby-nyertes Drum Major ellen. Hároméues korában a Nemzeti díjban már nem ép lábbal futott, a derbyben pedig letört. Későbbféluérménesemben uolt felállítva, Gróf Festetics Pál. A legjobb ló kérdése. Tisztelt Barátom ! Joggal mondhatja kedves lapja nevében, hogy igen háládatlan alang vagyok, kérdéseire nem jelelek érdem szerint, de udvariatlansággal nem vádolhat. Gr. Gvadángi József lovas generális váltig mondja a könnyen hívőknek: « Asszonynak és lónak soha hinni nem kell, Tele vannak azok gonosz erkölcsökkel.» A nemes huszár bölcs elvcinek hive bár épen nem vagyok, annyit én is tarlók, hogy: «jó asszony az, a ki az urát meg nem csalja és jó ló az, a mit meg nem vernek.» Ilyen nekem, fájdalom, soha nem volt. Régi hive Szemere Miklós. A legjobb ló kérdése. Legjobb lovam, a mit magam neveltem, Märchen nevii kancza volt. Ezen kancza az ö évfolyamában úgyszólván a legjobb ló uolt s hogy a Derbyt meg nem nyerte, azt csak a Kancza-dijban ért akcidensének lehet tulajdonítani. Ugyanis a magyar Kancza-dijban Märchen ütést kapván, a Derby előtt 14 napig nem is uolt dolgoztatva és csakis egy cocain-injectio révén uolt képes a Derbyben résztvenni, és mégis helyezve uolt. A legjobb ló, a mit lovagoltam, Przedswit uolt. Gróf Kinsley Zdenleo. Báró Podmaniczky Gyula, a lótenyésztési főosztály főnöke. A legjobb ló kérdése. Legjobb telivérem Rascal volt. A mén bővebb commentárra nem szorul, mindenki tudja, hogy mi volt az öreg Hanzi, mert megjegyzem, hogy ez volt a mén istállóneve. Gr. Telelei László. A legjobb ló kérdése. Legjobb telivérem határozottan Pardon volt, a mely azonban sajnos nem az én tenyésztésem, hanem Luczenbacher Miklós uré, Pettenden. A mén 1896 február h,-én ellelett. En a mént az 1897-i májusi telivérárverésen, Budapesten, vettern Ö500 Ii-érl. Pardon először 1898 októberében futóit Bécsben éspedig helyezetlenül, mig második futását, novemberben, már megnyerte. Mint hároméves kétszer futott, s mind a kétszer győzőit: megnyerte a Király-dijat Cleminson alalt és az Osztrák derbyt Adams alatt. A mén training közben augusztus elején sajnos letört és bár akczidense nem volt súlyos természetű, mégis jobbnak láttam a derék telivért pályára többet nem hozni és ménesembe küldöttem. Ilt leljesilell apaméni szolgálatokat 1906-ig. Ménesem feloszlatásakor a mént a m. kir. kormánynak adtam el 200,000 K-érl. Pardon tudvalevőleg mint apamén is bevált és ma már nem csak fiaira és leányaira, de unokáira, köztük Rascalra is büszke lehet. Jír. Königswarter Hermann. A legjobb ló kérdése. Legjobb louam Gretchen uolt, a mely kétéues korában oly képességről tett tanúbizonyságot, a mely jóual a Hebe-é fölött állott. Sajnos, a kancza később erős roarer lett. Kikelet, Rascal anyja is jó louam uolt, dc korántse oly jó, mint Gretchen, uagy Hebe, Jiáró Tomyay-Schosberger Lajos.