Vadász- és Versenylap 57. évfolyam, 1913

1913-07-30 / 66. szám

416 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. szamarat e hádjárat utján hozták az országba, a mit tanusit ez állatok magyar elnevezése, mi az olaszhoz nagyon hasonló («il somaro»-teher­hordóállat, inkább öszvér — ebből keletkezett a «szamár» elnevezés, «il buffalo» —nálunk bivaly.) Eszerint kétségtelen, miszerint onnan lovakat is hoztak magukkal s ez annál hihetőbb, mert az olasz származású fejedelmek, ha másra nem, tehát diszfelvonulásokra bizonyára szívesebben használták á szemre termetesebb, úgynevezett diszes járású olasz (nápolyi név alatt ismert) lovat.. A XV. században kezdődő és egész a XVII. szá­zad legvégéig tartott háborúskodás a török hata­lommal, a ló létszámát illetőleg bizonyára 'érzé­keny sebeket ejtett az országon, másrészt azon­ban nem leltet tagadni, hogy a lófajta minősé­gét illetőleg a török hódoltság következtében csak nyert az ország lóállománya. Tudjuk ugyanis, hogy a török foglalás alatt egyes török csapa­tok bizonyos vidékeket majdnem mint telepesek szállottak meg s vannak tájak, melyek egy egész századon át következetesen meg voltak •szállva törökök részéről s minthogy tudjuk azt is, hogy a török lovasság majdnem kizárólag méneket használt harczi lovakul, feltételezhető, hogy e méneknek a tenyésztésre való használata nem tartezott a ritkaságok közé. Ezt világosan megerősíti még a mai napig is a nép birtoká­ban levő lóanyag, mely mindama vidékeken, hol a török huzamosabban tartott csapatot, a tui ko­mán ló jellegét viseli magán. A régi, nagyszámú erdé'lyi ménesek kiváló anyagjuk legtöbbjének származása a turkomau, illetve arab vérre vezet­hető vissza s ennek, valamint Erdély fekvésé­nek volt tulajdonitható, hogy tetszetős külső és szívósság szempontjából e ménesek anyagja a leg­első helyet foglalta el hazánk lótenyésztésében. A mint a XV., XVI. és XVII. század esemé­nyei az ország lófajtájára nézve annyiban vol­tak befolyással, hogy a turkoinan vér tért nyert, éppen olyan hatással volt az országos lótenyész­tésre nézve a XVIII. században az a körülmény, hogy a nagyobb és jelesebb ménesekben a spanyol vért alkalmazták. E mellett szól ama körülmény, hogy hazánk régi ménesei legtöbb­jében a XVIII. században spanyol vérű fedező méneket használtak, mert e század elején és közepe táján, a főrendeknek és nagy birtoko­soknak kedvezendő, az uralkodóháznak spanyol­országi birtokairól egyeseknek jelentékeny számú mént ajándékoztak s ily czélból tekintélyes számú andalúziai lovat is vásároltak. Hogy a spanyol-fajta ló a szóban levő században majd­nem az egész világon a legkedveltebb volt, az e század szellemének, szokásának, igényének és ízlésének természetes és könnyen magyarázható következménye. Abban a században majdnem mindent a tormának áldoztak fel; a mennyiben az igazi és czéltudatos eljárást alá reudelték a megszokott hagyománynak és divatnak, fő­ként pedig a tündöklő külsőségnek: a ló képes­ségét is e fogalom szerint ítélték meg s a ki­sebb termetű s igy jelentéktelenebb külsejü, de izomzatában és egész szervezetével tehetséget igéró keleti lovat, mely a legfárasztóbb menete­kef kibirta s a hires spanyol lovat valódi erő­ben és képességében fölülmulta, megvetették, miután mozgása, alkata nem volt szemre oly diszes, mint az andalúziai méné. Nem csoda, hogy az általános Ízlésnek hódolva, a magyar főurak és ménestulajdonosok is az Európában, Angliát kivéve, lábra kapott tenyész­tési irányt követték s a diszfelvonulásokra és iskolalovaglásra mindenesetre előnyösen "használ­ható spanyol fajtát kedvelték. Mig tehát a XVIII. században a főúri s igy* jelentékenyebb ménesek fajtajeliege az eredeti fajtából a spanyolhoz idomult, addig a nép kezén levő anyag — kivéve a német gyarmatokat — meg­őrizte régi alapját és eredetét, de gondatlan és mostoha kezelés folytán annyira törpült, hogy hadi czélokra vagy úgynevezett hintós vagy igás szolgálatra edzettsége és jó vére daczára sem lehetett feltétlenül alkalmazni, a mely körülmény az ország lótenyésztését komoly veszély elé terelte. (Vége következik.) Keresek női nyergei használtat, de csak jó gyártmányt és jó állapotban. Ajánlatokat «Nye­reg» czim alatt a kiadóba kérek. 1913. juliu- 80 Helyreigazítás. Versenyfeltételek. Pardubitzi versenyek 1913. Vasárnap, október 12. II. Pardubitzer Armee Steeple-chase. 10,000 K, ebből 51)00 K a győztesnek, adva az Osztrák Joekey­Club által, 2QO0 K a másodiknak, adva a Katonatiszti Versenyegylet által, 1000 K a harmadiknak, 800 IC a negyediknek, 600 K az ötödiknek, 400 K a hatodik­nak, 20ü K a hetediknek. T.-dij a három első helye­zett lovasnak, továbbá ozüst sarkantyú a többi a czélon átment lovasnak. VEGYES. Gr. Lehndorfftol, a graditzi ménes vezetőjétől, a következő táviratot kaptuk: Vadász és Versenylap Budapest. Waldteufel fut a Helenentali-dijban. Lehnclorff. Istállótulajdonosainkat figyelmeztetjük, hogy pénteken, augusztus hó 1-én nevezni kell a Triumph-és Tokio-Rennenre, a Nagy pardubitzi akadályversenyre, a prágai meetingHáromévesek gátversenyére, a Prager Herbst-Steeple-chasere, a Gátversenyre és a Prager Október-Steeple­ohasere. Ugyanekkor bánatot kell jelenteni a St. Legerre és az Austria-dijra. Kapitányt hétfőn délután 4 óra 15 perczkor törölték a Helenentali dijból. A Pardon-mén szállítás közben belső bajt kapott, erős láz lépett fel nála és ezért kellett a favorit inditásától istállójának eltekintenie. Kapitányt különben egyidejűleg a Preis von Schlossból is törölték. Duty hétfőn kimegy a Magdeburg! Kronprin­zen Jagdrennenhez, a melyben Keresztes hdn. fogja lovagolni. Urlovasaink csaknem valamennyien követni fogják Zangen Károly ur példáját és lovagolni fognak a badeni kiirt urlovas ügetőversenyben. Asträa holnap érkezik meg Kottingbrunnba. Furfangos uem tesz eleget kötelezettségének a Preis von Guntramsdorfban. Waldteufel vezető lova kíséretében csütörtö­kön érkezik meg Kottingbrunnba. Enoch lovaglására a Preis vom Semmering­ben Pretznert szerződtették. A Grosses Kottingbrunner Handicap mezőnye : Margate Jurnik Merryman Carslake Seagull Kozuch Brennerpass Varga Fasolt Gulyás Re-Contra Pretzner Little John Puszter Visz Sas Hüon II. Hotar Bánk bán Guttman Fo-Fo Ahos Biró II. Máté Jacotot Painter Minister Danek Piccolo Schuster Baby II. Marké Rangos Baluska Bicskás Brooks Sopron ? Bytham Spiller Journaliéret Carslake lovagolja a csütörtöki Kétévesek handicapjában. Quenellet a keddi eladóverseny után szabad kézből megvette Wöss M. ur. Tabán starthoz áll a vasárnapi Vöslauer Steeple-chaseben. Lovasa itt mr. Harrison lesz. A Kétévesek versenyére (5000 K. 1000 m.), a mely a szombati nap harmadik futása, a követ­kező youngstereket köteleztek: Ágnes asszony 547 2 Rocket gewint 56 Szinezüst 58 Journalióre 54 '/ 2 Agata 54 % Bel ami 597« Zivatar 58 Charon 56 Hochzeit 54% Miss Gibbs 58 Grom kimúlt. Dolomit vasárnap vereséget szenvedett a Fürst zu Hohenlohe-Oehringen-Reunenben, »me­nyiben holtversenyt futott a második helyre Nihiassal, Quirl mögött. Az Ard Patrick-mént bal elsölábán kisebb természetű baleset érte, minek következtében a munkában' két hétig szünetelni lesz kénytelen. Versenylovaknál gyakran előforduló nyereg­nyomást a Cadogel ad" us. Veter. 1- 2 nap alatt eredményesen gyógyítja. Állatorvosi főiskolán ki­próbálva é3 ajánlva. Kapható gyógyszertárakban. 50% 4é Giddy Girl 587<. 55% 4é Oiseau 57% 52'/» 3é A'ides 58 51 36 Handabanda ' 49 46% 4é Heros 52".» 56 4é Vértes 527» 53% Br. Podmaniczky Gyula, a lótenyésztési osz­tály íllustris főnőkének tollából nagyérdekü czikk jelent meg a Századok Legendáiban, Virter Ferencz osmert folyóiratában. A czikkbeu br Podmaniczky Gyula a tőle megszokott szakszerű­séggel foglalkozik Magyarország lótenyésztésé­vel, a melynek múltjáról és jelenérói részletes képet raj,.ol, élénk tollal terjeszkedve ki annak minden egyes részére. A czikket, a mely olva­sóinkat kétségkívül érdekelni fogja, átvesszük. A Századok Legendáinak utolsó szájna egy éhként is a lovas-sporttal foglalkozik, a melyről lapunk szerkesztője irt czikket. A legnagyobb föltűnést fogják kelteni a pompásan kiállított album illusztrácziói; hasonló muuka nálunk még eddig uem látott napvilágot. A versenysport köréből vett képek óriási anyagából külön felemlitést érdeme] a bécsi lovaregylet képgyűjteménye, a Sándor-album számos fényképe, egy csomó angol metszet és néhány franczia kép repro­dukcziója. A folyóiratot ajánljuk olvasóink figyel­mébe. A lap előfizetési ára egész évre 48 K; a lap kiadóhivatala Arany Jáuos-utcza 1. A Preis von Wittmansdorfra (5000 K. 16'U m.), a mely szombaton kerül eldöntésre, a követ­kező telivéreket kötelezték: 3é Piccolo 3é Farnese 4é Good Luck 3é Bytham 5é Dovecot 4é Au La Marquiu., pénteken Hurst Parkban megnyerte a Foal-Pla­tet, hét ló ellen. A Vöslauer Steeple-ehasera (8000 K. 4800 m.), a mely vasárnap kerül eldöntésre, a következő steeplereket kötelezték: 46 Szemérmetlen 66 5é Dollár 67 5é Dämon 74% 4é Mädchen 63'/.» 5ó Son of Nun 67 4é Smeaton Girl 61 4é Józska 63'/» id Gara 73% 4é Tabán 6t 4é Duty „ 68".» 46 Spinozza 61 4é Tüz 61 4é Nordstern 63 1/« A leveli béka és a tennisznadrág. Kétségtelen, hogy a legjobb időjós a leveli béka. De nekünk, buda­pestieknek van sokkal megbízhatóbb időjósunk. Ha megjelenik a 36 koronás mosóvászonöltöny, a 7 koro­nás kihajtós inggallérral és a flanelből való tennisz­nadrág Schwarzenberg Miksa uridivatkereskedő (VI., Teréz-körnt 18.) kirakatában: ugy tartósan meleg időre van kilátás. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : LOVfK KÁROLY­EDELSTEIN KÁROLY bookmaker, Budapest, VIII. ker., Rákóczi-ut 19. sz. Telefon 83-02. Wien, II. Praterstrasse 35. Telefon 21266. 39873/II-A. szám Hirdetmény. A kisbéri és bábolnai in. kir. állami ménesekből kiselejtezett, de tenyésztésre alkalmas kanczák és pedig kisbéri 20, bábolnai 43 drb, 1913. év augusztus 31-én délelőtt 8 érakor Kisbéren árverés utján el fognak adatni. Az árverésre kerülő kanczák csakis .tenyésztőknek adatnak el, kik a vármegyei gazdasági egyesület által kiállítandó igazolványnyal kötelesek tenyésztő voltukat igazolni. A vevőnek nyilatkozatot kell aláírni, a melyben kötelezi magát, hogy a megvett kanczát tenyésztésre fogja használni. Az ilyen feltétellel megvett kancza, az illető ménesparancsnokság engedélyével adható csak át, illetve el, de csakis hasonlóan igazolt tenyésztőnek, illetve gazdának, vagy pedig a mikor már tenyésztésre tovább nem használható, kiirtandó, esetleg lóvágóhidon értékesítendő és arról az illető ménesparancsnokság értesítendő. Az árverezendő kanczák jegyzékét — mely a köze­lebbi árverési feltételeket is tartalmazza — kívánatra. megküldi a kisbéri ménesparancsnokság. Budapest, 1913. julius hó. 1. kii. mm\m miniver­Pallas részvénytársaság nyomdája, Budapest, V.. Kálmán-utcza 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom