Vadász- és Versenylap 57. évfolyam, 1913

1913-03-08 / 11. szám

102 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1913. márczius 15. A MraviJe-istálló. Mravik Pál gáspártelepi istállójában jól telelt telivéranyaggal találkozunk, a melyek a télen át ala­pos fejlődésen mentők keresztül, minek következtében a jeles magyar trainer ismét jelentős versenyseason oló tekinthet. Istállójának idősebb lovait szemlélve, meg kell állapitanunk, hogy Gara, Konferenzler és Nagyúr egyelőre csak lassú munkát végeznek. A három telivér a korai eseményektől távol marad s csak későbben fognak pályára jönni. Mravik lotjának kiemelkedő lova : Jávor, a mely ugyan alig nőtt vala­mit, de általában kitűnő benyomást kelt. Az alagi lcombattánsok: Nótárius, Tüz, Dani és Rebarbara szintén kifogástalan kondiczióban állanak istállójuk­ban. Pajtás II. a régi maradt s idén zászlók közötti versenyekben próbálja megkeresni zabját. A három­évesek közül első sorban Salvator érdemel megemlí­tést. A Nunquam dormio-mén tetszetős rámákban van alkotva s szép küllemével vonja magára a figyelmet. Traktáról és Anyásról szintén esak dicsérőleg nyi­latkozhatunk. Mravik kétéveseit szemlélve Taxi vonja magára a figyelmet. A Nunquam dormio— Taxameter ­mén csupa izom és erő s látszólag- jobb futásokban is meg fogja állani helyét. Panasz fia Punctum (ap. Nunquam dormio) szintén figyelmet érdemlő youngs­ter, mig Róka {Raeburn— Dogaresse) és Lenge (Raeburn—Limonádé) tetszetős kétévesek. A Hesp E. istálló. Magyarország legnagyobb istállójára ügyel fel Hesp E., Egyedi Lajos urnák lelkiismeretes trainerje. 50 telivére áll az áldozatkész ownernek «Teddy» gondo­zása alatt a minta-tisztaságban tartott boxokban. Az istálló a nagyszámú anyag daczára sem tudott érvényesülni a mult évben, ezt azonban nem a trainer rovására Írhatjuk el, hanem inkább csak annak, bogy a mult évben úgyszólván az egész season alatt lappangó betegség akadályozta meg a telivéreket ér­vényesülésükben s tette jó részt eredménytelenné az idomár minden fáradozásait. Végig járva a boxokat, azt mondhatjuk, hogy ha az idén a telivérek külsejük által igért reményeket csak részben is valósítják meg, ugy Egyedi Lajos ur neve istállótulajdonosaiuk év j végi nyereményösszeg-kimutatásánál jóval előbb fog szerepelni, mint a. mult évben. Az idősebb gárda ugyan nem valami erős. Rex, Castor, Fair play, Golconda, Várnagy és Szemfény tetsze­tős kondiczióban néznek az évi campagne elé, de ismerve e lovak tudását, nagy dolgokat nem igen várhatunk tőlük. Csapodár és Pyrrlius rövid távol­ságon már hamar jó oldalról mutatkozhatnak be. Ez utóbbi kettőt, továbbá Rexet, Castorf, Fair playt és a br. Springer tulajdonát képező Pansopliiet már valószínűleg Alagon látni fogjuk. Nagy rámáját tel­jesen betöltötte Due, az egyetlen klasszis jelzővel illethető idősb Slieve Gallion-ivadék, amely ha (ismere­tes nervozitását elhagyja, ugy könnyen eszünkbe juttat­hatja kétéves korában mutatott formáját. A derby-évjáratból eddigi formái után Adamellót keli először is említenünk. Az Adam mén, a mely szintén megsínylette tavaly az istálló betegségét, szép háromevessé fejlődött, rajta nyoma sincs a botegsóg­nek, bár a mnlt évben közepes formájú Ladro, továbbá Kakuk is exterrieurjök után ítélve mintha többet igérnénok. A számos Kincsem-vévü ós egyébb fashio­nable pedigreejii youngstergárda mintha a King Rob, Kevély és Menydörgős elmúlt dicsőségét élesztené fel újra s Hespnek nagy szaktudása valószínűleg meg is termi itt a gyümölcsét. A későbbi eseményekre szánt lseo (King Rob— Isonix), Maglód (kisebb, de azért jól fejlődött Mavkintosh-mén), Nestor (Slieve Gallionnak egy korrekt testű ivadéka) és Maja, egy kifogástalanul épített Spearmint—Majális-kancza csak a későbbi eseményekre készülnek. Magára vonja a figyelmet Krim is, Kármentő testvére, a mely mintha nála valamivel kisebb volna, de minden vonásában bátyjára hasonlít. Szép telivér Asträa is, egy nagy növésű Adam­kancza, ezenkívül Bon depart (Pardon— Bona dea), Bankár féltestvére, a kisebb, de nemes vonású Cip­rus (Cicero—Prignitz), a könnyű Mitsonko (King Rob- Match mo) és Rosy Maid (Mindig—Rózsi) lesz­nek az istállónak elsősorban is a leghathatósabb táma­szai, bár mint mondottuk, ugyszólva valamennyi youngster pedigreeje ós külleme sokat igérö. Az Alagi nagy akadályverseny. A nagy steeple-chasebói 6 lovat töröltek és pedig A Sportot, Chant, Field Mastert, Ilableurt, Money Talks-t és Palatint. Mind e lovak kiválása nem nagyobb jelentőségű, mert, az egy Palatint kivéve, eleve csak kevés reménnyel állhattak volna a zászló elé. Igy tehát a helyzet a kötele­zettek között ma is teljesen ugyanaz, mint volt a nevezéskor, vagyis tulajdonképpen most is csak a február 8. számunkban elmondottakat rekapi­tulálhatjuk. Jellemző erre különben az oddsok állása is: minden lovat hosszan lehet kapni. Idei 7. számunkban minden pályázóval rész­letesen foglalkoztunk s most röviden újból meg­tesszük ezt és pedig trainerek szerint csopor­tosítva a még kötelezett telivéreket. Geoghegan itt is, miként a Rákosiból, törölte a megbizhatlan Chant és helyette a tipikus alagi lóval: Dämonnal pályázik a futásra. Az ötéves terhe kedvező, otthonos az alagi pályán s e mellett korai lónak is látszik. Nem indul esély nélkül. Grimitől mind a két ló, Nordstern és Szegény legény, állva maradt. Klasszisra és megbízható­ságra nézve az utóbbi jóval istállótársa fölött áll. Nehéz akadályok között ugyan még nem szerepelt, de valószinü, hogy ebben az uj metier­ben is be fog válni, miután született ugrónak látszik. A Horvátlinál álló két importról alig mondha­tunk valamit. Az istállójában volt jó chanceu Rosalie közben tulajdonost, igy egyúttal trainert is cserélt. Most Buraczynskinél áll. Az ötéves kancza nagy súlyt visz ugyan, de a tavaly ugyan­ebben a futásban szintén nagy suly alatt elért jó harmadik helye alapján helyezését joggal lehet reményleni. Kállaitól szintén két importált ló, Bob Dancer és Caroling vehet részt e futásban, fótámasza azonban neki is a belföldiek, Duty és Veinard lesznek. Az utóbbi kissé közepes képességű ló, jobb véleménnyel kell azonban lennünk Dutyróf. A szeszélyes méntől nem egy magasan értéke­lendő steeple-chase-teljesitményt láttunk s igy ha csak rossz szokása szerint meg nem tagadja az engedelmességet, a legjobb szereplést vár­hatjuk tőle. Kaposi Szemérmetlennel pályázik a dijra. Nagy dolgokra a PAiZ-kanczát nem tartjuk képesnek, ha van is már egy jobb akadályteljesitménye. Az idősebb Mravik ezúttal négy lovat készit a mérkőzésre. Egy közülük, Pajtás IL, csak az idén szerepel először zászlók között. Sikon valami sokat nem tudott, igy zászlók közt se hajolhat felé bizalmunk. Megbizhatlan az istálló másik lova, Tihamér, igy tehát Rebarbara és Laska lehetnének az istálló színeinek reményteljesebb hordozói. Mindkettő szerepelt már nehéz aka­dályokon és főként Rebarbara futott ki magas formát Bécsben, a midőn (63) A Sportot (62) és Jonathant (62) verte meg. E forma alapján jó szereplést kell tőle várnunk. A Szemere-istálló négy craekkel pályázhat az értékes dijra. Közöttük a nagy sulyu Feje­delem és Livia már bizonyságot tettek klasszi­sukról. Az előbbi ugyan csak gátakon, de az utóbbitól már nehéz akadályokon is láttunk jó futást. Sok ólmot kell ugyan mindkettőjüknek nyergükbe veuniök, de ezért mégis jó szereplést várhatunk tőlük, elsősorban Líviától, mig Feje­delem ellen ösmert merevsége szól. Az elmondottak könnyebb áttekinthetése czól­jából trainerek szerint csoportosítjuk a mérkő­zésre kötelezett és az állva maradt steeplere­ket. Igy a következő képet nyerjük: Állva maradtak Törölve Buraczynskitöl: Geoghegan tói: Grimitöl: Herberttől : Horváthtól: Kállaitól: Kapositól: id. Mraviktól: Rosalie Dämon Nordstern Szegény legény Blue Aidán Lord Mac Bob Dancer Caroling Duty Veinard Szemérmetlen Laska Pajtás II. Rebarbara Tihamér Chan Hableur Palai in Field Master Money Talks A Sport Állva maradtak Törölvo Planner A.-tól : Fejedelem — Jjátatlan — Livia — Merillon — Az állva maradt lovak súlyaikkal együtt a következők: 4é Szemérmetlen 65V 2 4ó Duty- 69 • 5é Dämon 69 4ó Veinard 65 % 5ó Pajtás II. 69 6ó Blue Aidán 77V 2 5é Tihamér 69 5ó Rosalie 76 4é Rebarbara 69 5ó Lord Mac 75 46 Laska 65% 6é Fejedelem 787» 4é Szegény legény 65% 6é Merillon 71% 4é Nordstern 65% 5é Livia 76 5é Bob Dancer 75 4ó Látatlan 657 2 5é Caroling 75 Záradékul ma is csak az előzőleg nyilvánított véleményünket ismételhetjük, t. i., hogy a futás sorsa Rosalie, Duty, Szegény legény, Fejedelem, Livia és Rebarbara között fekszik. Köztük leg­inkább a Szemere-istálló crackjében, majd Sze­gény legényben és Rosalieban bizunk. ORSZÁGOS L0TEN9ESZTES. A konsíanczia. A konstaucziával már Aristoteles foglalkozott, s a kérdés mind mai napig egyik sokat vitatott pontja a hippoiogiának. A tenyésztésben az örök­lődés aunál biztosabbnak mutatkozik, mentől hosszabb az ősök sora, a melyeket ugy rokon vérben, mint megfelelő fölnevelésben előállí­tottunk. A konstanczia fogalmát azonban nem­csak a ló külső, hanem belső tulajdonságaira is alkalmaznunk kell és itt követi el a legtöbb tenyésztő a hibát. Vannak, a kiknél a konstanczia kimerül abban, egy bizonyos szint előállítani, megőrizni, mások a mozgás, az állás, a meg­jelenés állandóságát próbálják megteremteni, ismét mások típusra törekednek és igy tovább. Mindé törekvések — többé-kevésbé — külső sikert aratnak, az igazi konstanczia azonban az összes tényezők harmóniáját kell, hogy jelentse. Vegyük példának a telivértenyésztést. Azok a telivérek, a melyek generácziókon keresztül csak paddockban mozogtak, a méneskönyvek szerint telivérek maradnak, de lényegben nem azok és tőlük \ sikert a kipróbálás igazi terüle­tén : a versenypályán várni nem lehet. Hasonló eredményekre jutunk a félvér, sőt a hidegvér nevelésénél is. A suffolkok, a cleveland-bayek igy pusztulnak el lassan; alakra tovább is még suffolkok maradtak, de tartalomban nem. És az okszerű lótenyésztésben mindig az utóbbi a döntő tényező. Épen ezért nem vagyunk barátai annak, hogy lókiállitások nagyobb számban rendeztessenek. Ily intézmények sokszorosítása arra vezet, hogy a tenyésztő végül sem a használat, sem a piacz, sem a ménes részére nem nevel, hanem kizá­rólag a kiállításoknak, a hol, mint Justinus ta­lálóan mondta, a látszólag legjobb és nem a tényleg legjobb viszi el a dijat. «Professional exhibitor», ez a neve Angolországban azoknak a tenyésztőknek, a kik lovaik tenyészczélját abban látják, mentől több dijat vinni el a kiál­lításokról. Az utóbbi időkben a szigetországban élénk mozgalom indult meg ugy ellenök, mint a kiállítások túlságos elszaporodása ellen. Hogy a ló mennyire kivetkőzik eredeti tulaj­donságaiból, ha fölnevelése és tartása nem felel meg a kipróbálás szabályainak, Trakehneu bízó­nyitja. Mint Oettingen ifja, e ménesben a saját nevelésű stallionokon kivül vásárolt méneket is használtak. Áz utóbbiak vér szerint tiszta tra­kelmeniek voltak, alakjuk is teljesen korrekt volt, azonban a tenyésztésben egyáltalán nem feleltek meg. Ennek oka az, hogy felnevelésük puha volt, e lovak semmit se mozogtak és nem próbáltattak ki. Nálunk is sokan akolban neve­lik fel a méneket és . onnét osztják őket be a tenyésztésbe, a mit alig lehet helyeselni. A koustancziával rendszerint együtt szokták tárgyalni az egyéni potenczia kérdését. Bár olyanok is lesznek, a kik az egyéni potencziá­nak még a létezését is tagadják, ez a tényező tényleg meg van a természet háztartásában, azonban korántsem oly gyakori, mint némelyek hiszik. Ha p. o. egy telivérmén a félvérménes­ben «átüt», annak nem egyszer csak az az oka, hogy jobban konszolidált partnereinél. Néha

Next

/
Oldalképek
Tartalom