Vadász- és Versenylap 55. évfolyam, 1911

1911-01-19 / 3. szám

1911. január 19. 47 Még egy megjegyzést a Szeut István-dijról. Régi tapasztalat, hogy a versenyt többnyire starttól czélig nyerik meg. Egy ló (Ever ready, Rouquin, Kapus stb.) elugrik és többé nem hagyja magát utolérni. E taktika révén gyakran a minórisabb telivér aratott diadalt a jobb fölött. Mi ennek a magyarázata ? Némelyek azt mondják, hogy kis sulylyal könnyen el lehet szaladni; ha ez állana, ugy minden handicapban a pehelysúlyt kellene fogadni, a mi alapos ráfizetéssel járna. Mások az okot a budapesti pálya könnyüségében keresik. A magam nézete az, hogy nagy versenyekben nemcsak a közönség, de érthetőleg a jockeyk is izgatottak. Ilyenkor a csomóban a lovak nem baladnak oly fegyelmezetten, mint más versenyeknél, a pozicziókért való harcz is élénkebb, a lovakat a végletekig lovagolják ki, minek következtében azok jobbra-balra kezdenek inogni. Mindé tényezők végeredményképpen a csomóban sok torlódás, súrlódás történik, a hátul fekvó lovas nem tud helyet kapni; a lovasok idegesek és gyakran nem lovagolnak fejje), nem tudják lovaikat egyenesen vezetni és igy tovább. Ezzel szemben az elől haladó lovakat senki sem gátolja s talán ebben van a magyarázata, hogy a nagy versenyeket mindig a helyből vezető vagy legalább is frontban lévő ló nyeri meg. Az Erzsébet királyné dijjal bővebben foglalkozni talán nem kell. E verseny annyi kommentárt állott ki, hogy ujat róla mondani nem igen lehetséges. Icy Wind könnyen verte meg benne Rascalt, Péponnet kedvező sulylyal, messze mögöttük ért a czélhoz. Áttérhetünk tehát a bécsi ószi meetingre, a melyről néhány szóval már föntebb is megemlékeztünk. E meetinget a kanczák meetingjéuek lehet nevezni: a síkfutások közül 31-ben arattak diadalt a gyöngébb nem képviselői, mig mének és heréltek "23 győzelmet arattak. 1909-ben az arány szintén a kanczákra volt kedvezőbb 26:22. Ebből az következne, hogy szeptember nemcsak a legjobb formák időszaka, hanem a gyöngébb nem képviselőinek is kedvező alkalom az érvényesülésre. Evek előtt felmerült Bécsben az az eszme, az osztrák kanczadijat őszre tenni át. E terv mellett sok egyéb érven kivül, a fölhozott okok is szólanak. (Folytatjuk.) Nizza. Nizzában vasárnap érte el a meeting fénypontját. E napon került eldöntésree a meeting legjobban dijazott futása, a 100,000 frankos Grand Prix de la Ville de Nice akadályverseny handicap, a melynek első két helyét Veil-Picard-istálló kiküldöttje Cheshire Cat ós a nagy favorit Blagueur II. foglalták el Renteria előtt. A verseny rövid lefolyása a kövötkező volt: Jim Crow veszi át a kalauz szerepét s hosszakkal vezet Cani Gomba, Renteria, Blagueur II, Cheshire Cat ós a zárt mezőny előtt. A field változatlan sorrendben jönn az utolsó fordulóig, a hol a vezető verve esik vissza s ekkor Cheshire Cat megy frontba követve istállótársa Blagueur II, továbbá Renteria és Cani Comba által. A Macdonald-iva,iék végül küzdelem után félliosszal nyeri meg az értékes konkurrenczíát. A részletes eredmény: Grand Prix de la Ville de Nice. Akadályverseny. 100,000 frank. 4400 m. Veil-Picard A. 4é Cheshire Cat Macdonald— Chatte Blance 66 R. Sauval 1 — 6ó Blagueur IL 77 Parfrement 2 James Heuessey 4é Benteria 64 Hawkins 3 Br. de Bethmann A. 6é Cani Comba 71 A. Benson 4 N. h. 60 Jim Crow 67 (A. Chapman), 5é Kumamoto 72 (Heath), 5é Teuton 72 (Butler), 4é Kintyre 66 (Head). 4é Tournelle 64 (Hollobone). Küzd. ) h. 3 h. 5 b. Tot. 10:26. Helyre 10:26, 21, 18. Eladó egy négyéves fehér-szürke herélt, hátaslónak való első osztályú remonda; apja North star III., anyja egy importált irlandi kancza. Magassága 170 cm., igen nagy mozgással. Ara ÍOOO korona Tulajdonos: Dervarich Ákos nagybirtokos, Ormándlak u. p. Zala Nagy Lengyel (Zala megye). Mennyibe kerül egy istálló? Nem egy izben volt alkalmunk hallani, hogy a közönség nagy része, a verseny-istálló tartást «biztos üzletnek» tartja s megvan róla győződve, hogy egy verseny-istálló minden évben meghozza a dus kamatokat az owner számára. Csodálkozui nem lehet ezen, mert nem csak a laikus közönség, hanem még egyes régi turfiátogatók sincsenek tisztában azzal, hogy milyen horribilis összegeket emészt fel egy rendes mederben vezetett, átlagon felüli istálló. Nem ismerik a körülményeket, a felmerülő költségeket, csak sikeresebb istállók nyereményeit összegezik az év végén. Nem tudják, hogy azok a nagy nyeremény összegek, melyek egy-egy owner neve mellett szerepelnek, mennyi áldozatba kerültek, s hogy a nyeremények rendszerint csak arra jók, hogy a kiadások nagyságát csökkentsék. Hihetetlenül nagy szerencse kell ahhoz, hogy egy nagyobb istálló megnyerje a költségeit és az owner ne fizessen rá erre a «biztos üzletre». Vegyünk alapul egy olyan versenyistállót, mely 30—35 főnyi lottal szerepel a versenyeken s melynek ownere magántenyésztő is és mint ilyen 18—20 anyakancza felett rendelkezik. A versenydijakban nyert összeget állapítsuk meg évi 250,000 K átlagban. Sietünk megjegyezni, hogy átlag-nyereménynek ez oly kedvező, a mit egy ilyeu kaliberű istállónak elérni ritkán lehetséges. Nézzük most a kiadásokat. Első sorban lássuk a lovasokat. Az elsó jockey fix fizetése 30,000 korona. (Ez azonban nagyon mérsekelten van számítva, a mint hogy az összes kiadásokat, az owuerre nézve kedvezően fogjuk számítani.) Az expenceek, vagyis az uti és személyi költségek a jockey részére, egy évben kb. 5000 koronát tesznek ki. Az egész év alatt nyerőlovaglásai után kb. 9000, mig vesztes-lovaglásai után kb. 12,000 K-ára tarthat igényt. Egy másik jockeynak a II claimért, vagy egy könnyüterhü lovasért vegyünk 6000 korona fix fizetést. A személyi költségek szintén 5000 K-ra, migalovaglási dijak körülbelül ugyanennyire tehetők. Az akadálylovas évi fizetése 10,000 koronát, személyköltségei 3000 koronát és a lovagló pénzek kb. 4000 K-t tesznek ki. Az istállófluk utazási és egyéb költségeire legalább 4000 K-t kell számítani. A lovasok ajándéka egy évben kb. 10,000, az istálló személyzet borrávalója 5000 K. A lovasok egy esztendő alatt 108.000' K-ba kerülnek. A trainer fizetés és költségei fejében 10,000 K-t, a nyereségből 10°/

0-ot — jelen esetben 25,000 K-t kap. Egy lóra az idomitási, utaztatási stb. költség havonként 200, évenként 2400 K., mig nevezési költség fejenkint és évenként kb. 3000 K-ra tehető. A trainirozási és nevezési költség fejében egy lóra tehát 5400 K. esik évenként. Harmincz lónál ez 162,000 K-t tesz ki. A manager szintén legalább 10°/

0-ot, az az 25,000 K-t kap a nyereségből. A boxköltségek 20,000, a gyógykezelés 3000, a biztosítás 10,000 K egy esztendőre, mig az egyletek javára visszatartott 5°/o a nyereségekből jelen esetben 12,500 K-t tesz ki. Az eddigi kimutatás összege, nem kevesebb, mint 375,500 K egy évre. Csakis azokat a kiadásokat vettük fel, melyek elkerülhetetlenek s elgondolható, ha azokat a legkedvezőbb módon számítjuk, milyen lenne a kedvezőtlenebb számítás. Pl. a drága jockey absolute nem válik be s miután nem feltételesen lett szerződtetve, őt is fizetni kell, daczára hogy idegen lovasokat is honorál az owner, mert a másik jockey II. ciaimje talán ritkán vehető igénybe. A minden évben előforduló letörések, akcidensek egy nagyobb verseny előtt, a pályára uem hozható youngsterek, szintén nem a haszon rovatát nagyobbítják. Miután tenyésztő istállót vettünk mérték gyanánt, nem számítottuk a csikó és kétéves vételeket, melyet pedig minden istállónál megtalálunk a tenyésztési és ménes kiadások mellett is. A fent jelzett összeghez vegyük most a ménes költségeket 20 anyakauczával. Egy kancza fedezését állapítsuk meg 1000 K átlagban belföldön, mig a külföldieknél a jóval drágább fedeztetési és egyéb költségek mellett bátran számithatunk 3500 K-t. Ha a tenyésztő öt kanczát küld külföldre és tizenötöt belföldi ménhez, ugy az összeg 32,500 K lesz. A ménesmester és a személyzet költségei, mérsékelten I számitva 6000 K-ra tehető. Az anyakanczáknak legalább is a 40°/

0-a meddő marad, vagy elvetél Jelen esetben tehát 8 kanczánál számithatjuk az eredménytelenséget. Vegyük ezt két külföldi és hat belföldi ménnél és látni fogjuk, hogy 13,000 K számitható a veszteségekhez. Egy kanczatartás a ménesben havonként kb. 90, évenként 1080 K, a mi husz kanczánál 21,600 K lesz. Az egyéves csikók ugyanennyibe kerülnek, de miután számításba vettük az elvetélést, a végösszeg 12,960 K-ra rug évente. A biztosítás öszszege 5000 K, mig anyakaticzák vételére legkevesebb 10,000 K-t kell évente számítani. Összeadva a ménes költségeket, látni fogjuk, hogy 118,060 K kiadásra és kb. 13,000 K kárra számithat a tulajdonos. Tehát: Istálló kiadás egy évben 375,509 K. Ménes « « « 118,060 K. Összeg 493,560 K. Ezzel a kiadással szemben feltételeztünk egy igen sikeres átlag nyereséget, vagyis 250,000 koronát. A számok és a statisztika adatai igen kézzelfoghatólag bizonyítják, hogy egy nagyobb versenyistálló tartása, normális és sikeres körülmények között is, mennyiben «biztos üzlet». Az abnormis és a gyakrabban sikertelen eredményeket nem vettük számításba, mert ebben az esetben olyan eredménnyel számolhatnánk be, a mely valóban hihetetlennek tűnne fel alaikusok szemében. A közönség tehát bátran elhiheti, hogy versenyistálló alapításához és fenntartásához igen sok pénz és még több passzió kell s a kiknek a futtatás nemes szenvedélyük, ezt drágán fizetik meg a zöld gyöpön. G-.—i. Fedezési hirdetés. Az 1911. évi fedeztetési idényben az abonyi ménesben (vasút-, posta- és távirda-állomás Abony, Pestmegye) a következő telivér mének állanak: RAEBURN Raeburn fedezési listája 1911. évre 2000 koronával megtelt; 1912. évre 2000 koroua fedezési dij mellett még 8 kancza fogadtatik el. NORMAN III. pej, ellett 1905-ben, (12-es család) apja Octagon (16) (apja Rayon d'or (3) (angol St. Leger nyerő) anyja Ortegái (16) (Ormande vérbeli testvére)]: anyja Nineveh (12) [apja The ill Used (18 (ap. Breadalbane (10), anyja Ellermire, Chanticleertől (16)) ] Norman III. a 200 guinea (Sir Archibald, White Eagle és Your Majesty ellen) a Newmarket St. Leger (2800 in.), a Newmarket Free Handicap 2000 m. (topweight alatt) ós más versenyek nyerője kb. 200,000 korona összértékben. Fedezési dija: 300 korona. Egy tulajdonos több kanczájára nézve külön kedvezmény. WHITTIER apja Laureate (Rosicruciantól) anyja Virginia Shore, apja Jolin Dawis, anyja Distant Shore, Hermittől. Whittier angol pályákon a köv'etkező versenyeket nyerte: Prince of Wales Plate (885 £), Convivial Produce Stakes, (550 £), March Stakes (490 £ Best Man és Marcon ellen), Epso rnGrand Prize (875 £) és második volt az Eclipse Stakesbcn Le Justicier mögött. Whittier nyertes ivadékai Angliában: Brookside, Southerner, Honesty-k, Tourist, Wbitty Glen, Yorktown, Consolida, Morass, Pennacock és Historical Year; Francziaországban Signor ; Belgiumban Battle Song ós az osztrák-magyar versenypályákon : Wittiza, Fecske, Xenos, Whisky, Vezér, Tiburtio stb. Fedezési dija: 200 korona. Egy tulajdonos több kanczájára nézve külön kedvezmény. Kanczák tartása és ellátása a következő árakon számíttatik: Meddő kanczáért naponta 2'— K. Vemhes kanczáért naponta 240 K. Kanczáért csikóval naponta 3'— K. Azonkívül állatorvosi felügyeletért és a paták rendben tartásáért 8 korona, a mónesszemélyzet részéré pedig 10 korona számíttatik fel minden kancza után. A mónesintézőség kívánatára a számla a kanCzák el* szállítása előtt egyenlítendő ki. Bejelentések báró Harkányi János központi irodájához. Bndapest, Andrássy-ut 4. zz. intózendök