Vadász- és Versenylap 55. évfolyam, 1911

1911-05-26 / 35. szám

266 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1910. május 26. 6. Oborweiden 5é p k Anecdote 69) 7. Schindler L. ur 6ó s k Ambra 68 8. Br. Baich P. hdn. 5é s k Finczos 66) 9. Gr. Orssich P. száz. 5é s m Campanile 61 10. Nowotny L. ur id. s her Goal 60) 11. Lukács B száz. 5é p k Szerény 60 Tip: Dezentor—Dsidás VII. Háromévesek handicapja. 3000 IC I., 700 K II., 300 K III. 1300 m. 1. Gr. Batthyány 15. s k Princess Patsy 63) 2. Hg Lubomirski Gy. s k Mimi 59) 3. Gr. Berchtold L. s m Vivid 57) 4. Gr. Festetics P. s k Berta 57) 5. Hg Lubomirski L. p m Lirnik 57) 6. Br. Springer G. p k Zenezuna 57) 7. Szemore M. ur s m Adam W. 56) 8. Schreiber J. L. ur s m Banda Marczi 56 9. Mr. Lincoln p k Illy 54) 10. Gr. Orssich P. száz.' p k Mausi 54 11. Gr. Batthyány É. p m Akbar 53) 12. Mr. Eedgroy s k Livia II. 53) 13. Br. Springer G. p k Carbonadel 53 14. Br. Springer G. p k Granica 52) 15. Br. Üchtritz Zs. p her Nebuló 11. 52) 16. Dávid E. ur p k Pirók 52 17. Br. Harkányi J. s m Corvinus 52 18. Egyedi A. ur s m Tengernagy 51) 19. Zangen I. ur p m Fantast 51 20. Hg Lubomirski Gy. s k Rosalie 50) 21. Bamberger I. ur p k Natasa 49) 22. Piotrowska H. urnő stp k Pani Czesnikowa 49) 23. Mautner V. ur stp k Relly 48 24. Petanovits J. ur p m Berek 47) 25. Schindler L. ur p m Ninus 47 26. Zombory R, ur s her Firmament 45 Tip: Livia II.—Tengernagy Versenyfeltételek. Nemzetközi versenyek 1912. Az Orosz-császári Moszkvai Versenyegylet kiírása. Moszkvai nagy nemzetközi dij. Tiszteletdíj 1000 Rubel (2500 K) értékben és 24,000 Rubel (60,000 korona). Ebből 17.750 Rubel (44.000 K) és a tétek összegének 75°/o a, valamint a tiszteletdíj a győztesnek; 3000 Rubel (7500 K) és a tétek összegének 25%-a a máso­diknak, 1500 Rubel (3750 K) a harmadiknak és 750 Rubel (1975 IC) a negyediknek. 3 éves és idősebb bármely országban ellett és nevelt mének és kanczák számára. A mennyiben a győztes tenyésztője orosz magántenyésztö, az első dij összegéből 5°/o illeti, azonkiviil 1000 Rubel (2500 IC) külön jutalmat nyer, a mennyiben a második ló tenyésztője orosz magán­tenyésztő, a második dij összegéből szintén 5°/ 0 illeti. Táv.: 2 Werst (2200 méter). Teher 3ó 3 Pd. 15 font (55T kg.), 4é 3 Pd. 27 font (60 kg.), 5é és id. 3 Pd. 28 font (60) kg.), kanczára 5 fonttal (2 kg.) kevesebb. Külföldi lovak túlsúlyt nem visznek. Nevezési zárlat 1911 junius 15-én (a mi naptárunk szerint jun. 28.) a Magyar Lovaregyelet vezértitkárságánál 120 IC téttel. A mondott határidőig nem nevezett lovak 1912 jan. 1-óig (jan 14-ig) 750 K téttel nevezhetők. Ezen határidőig nein nevezett lovak 1912 aug. l-éig (ang. 14.) 2000 K-ás téttel nevezhetők. Ezen határ­időig nevezett lovak ezenkivül a verseny előtti napon Moszkvában 210 Rubel (525 K) beiratási dijat fizetnek. A versenyt 1912 augusztus hó végén (ó naptár szerint) tartják meg. A Borodino mellett vivott csata százéves évfor­dulójának emlékdija. 12,000 rubel (30,000 IC) ós tisz­teletdíj 750 rubel (1800 IC) értékben. Ebből 9397 rubel (24,000 K) és a tétek 75%-a, valamint a tiszteletdíj a győztesnek; J500 rubel (3750 K) és a tétek 25°/ 0-a a másodiknak; 750 rubel (1800 K) a harmadiknak és 375 rubel (900 IC) a negyediknek. 3éves és idősebb bármely országban ellett és nevelt mének és kanczák számára. Táv 2 Werst 100 Fdn. (2400 m.) Teher 3ó 3 Pd. 14 font (55 kg.) ; 4é 3 Pd. 27 font (60 kg.); 5é és id. 3 Pd. 28 font (60) kg.); kanczára 5 fonttal (2 kg.) kevesebb. Külföldi lovak túlsúlyt nem visz­nek. A Moszkvai nagy nemzetközi dij győztese ki­zárva. Nevezési zárlat jun. 15. (jun. 28.) a Magyar Lovaregylet vezértitkárságánál 75 K téttol. A neve­zett lovak ezenkivül a verseny előtti napon Moszkvá­ban 125 rubel (310 IC) beiratási dijat flzotnek. Elő­zetes tét nélkül a verseny előtti napon 750 rubel (1875 IC) befizetéssel lehet nevezni. A versenyt 1912 szeptembor hó végén (ó naptár) tartják meg. Félvéreink múltja, jelene és jövője. Irta: JRáth József. (Befejezés.) Hogy a jó származása, észszerűen nevelt, s jó ke­zekbe került magyar félvérló mire képes, arra nézve csak egy vélemény lehet s ez az, hogy a nemes lótól megkövetelhető minden jó tulajdonság csirája meg­van benne. Ha egyes specziálisan sportczélra tenyész­tett fajták mögött sebesség dolgában elmarad is, de nem lehet elvitatni tehetségét, hajlamát többoldalú kifejlesztés iránt; kocsi előtt vagy lovas alatt hosszú uton, nehéz terrainbeu, viszontagságok között a világ bármely lovával kiállja a versenyt Elért legszebb eredményei: 10 km. 19—20 perez kettesben, 65 km. 162 perez (Wesselényi-féle fogat négyesben) a gr. Keglevich által hajtott Nonius négyes szereplése a Budapesti ügetőversenyeken stb.) Nyereg alatt: több 4—6000 m. akadályverseny, melyet egy­egy Kintzig, Tisza vagy Liptay-fóle félvér nyert teli­vérek ellen. Athos (gr. Forgách nevelése) I. dija a Bécs-Berlini távlovagláson; egy mezőhegyesi félvér herélt 1 óra 57 perez ideje Aradon 56 kin.-re; a köz­ponti lovasiskola legutóbbi versenye irlandiak és áll. angol félvér fedezőmének között stb. A hintós jelleget csak a Nonius-vór képviseli hazánk­ban ; ha nemesebb külsőt kap, energiája, sebessége, nagy tömeges teste, ós szép szine bizonyara meghódít­hatják még részére a világpiaezot. A fentiek elég élénken illustrálják azon állításomat, bogy a jó félvérnek a fenti 3 lehetőségi irányban kiváló tehotségei vaunak. Ezen tehetségek pedig ki­fejlesztésre várnak, hogy nemcsak a legkiválóbb te­nyészetek sikerült ogyedei tudjanak valamit, hanem hogy évente nagyszámú oly csikónk legyen, mely a fentieket megközelítő képességgel bír, mint a hogy évente 100 és K 0 telivér szaladgál 1000 métert 1 perez körül, s ugyanannyi amerikai 1 perez 30 mp. körül hazánkban is. De ezen kifejlesztést ugy kell keresztülvinni, hogy az a szép és nemes küllem rovására ne történjók I A magyar félvérló tenyésztése ebben különbözzék a speciális sportczélt szolgáló lovak tenyésztésétől. És még egyben ! A magyar ló azért volt oly keresett a világpiaezon, mert jóságát, sebességót nemcsak szép küllemmel, de edzettsóggel, kevés igényüséggel, szilárd szervezettol egyesitetto. Legyen tehát feliievelési rend­szerünk ezentúl is edző, egészséges, s e tóron halad­junk csak bátran elődeink nyomdokain. Egyébként azonban változtatnunk kell elveinket. Szűnjön meg a magyar félvér u. n. allround ló lenni, ne legyen ezentúl mindenre használható. Hisz eddig ez volt, s ezért az utolsó időkig keresett lova is volt a kontinensnek. De ma már nem keresik, sőt hazánk fogyasztó közönségének igényeit sem birja kielégíteni. Változtak az idők, a viszonyok ! Épen az az oka an­nak, hogy nem keresett ló már ma, hogy mindenre és semmire sem kiválóan használható. Igy a magyar ügető akkor lesz keresett, ha nemes külleme, erős szervezete mellett sebessége a sport­czélt szolgáló Ugetőkót megközelíti. Igaz, ma is van néhány ilyen magyar Ugetőnk ! De az ország lótenyész­tésére nézve ez nem bir fontossággal, hanem igen is az lenne életbevágó, ha egy egy vidéknek nagyszámú, egyöntetű képességű és küllemü anyaga lenne. Majd ha a külföldi vevő oly biztosan megy pl. Nógrádba 5 — 10 egyöntetű ügető négyest összevásárolni, mint a hogy Oldenburgba bármikor elmehet akár 100 prima hintósért, akkor szívesen fog odamenni, s akkor re­mélhetjük, hogy félvértonyószetünk ezen ága jöve­delmező lesz. Ha egyes vidékek nagymennyiségű egyöntetű, kitűnő hátast állíthatnának elő, melyek nemesség dolgában, ugy sebesség és ugrókópességük folytán is túlszárnyalják az irlandiakat: akkor had­seregünk remonda-szüksóglete elsőrendű anyaggal lesz kiegészíthető; Németország lovastisztei újra vissza­térnek hozzánk, elhagyott kedvesükhöz, s faképnél hagyják Angliát az ő bizonytalan származási), s kétes értékű, lassú ós nem eléggé sneidig — de rettentően drága — vadászlovaival. Nonius carrossier nie meleg vérének hatása alatt már ma is egy szilárd szervezetű, energikus ós sebes ló. Adjuk meg neki a Norfolk­brotagnei küllemét, s oz lesz a világ első hintósa. Ne gondolja a t. olvasó, hogy föntiek csüpán egy lókedvelő hazafiúi álmai, s jámbor óhajtásai. Nem, ez megvalósítható, s megvalósítását a Magyar Fólvórló­tenyésztő Egyesület s annak 3 osztálya, a hátast, üge­tőt, s hintóst tonyésztő egylet fogja keresztülvinni. Bizom hozzá, hogy többek felszólalásai, s magam szerény czikkei is nem lesznek kiáltó szó a pusztában, s rövid jdőn belül meg fog az alakulni. Az «Állattenyésztési Szemle» ós a «Vadász- ós Versenylap» hasábjain már múltkor volt szerencsém kifejthetni e tárgyról felfogásomat; e czikkem keretén belül azt a kórdóst szeretném megvilágítani, hogy mily lovat minösitsen magyar félvérnek az Egylet? Egy kész anyagnak tenyészegyletbe való felvétele nagyon " bajos. Szerintem az lenne az ideális, ha az egylet csak oly anyagot sorozna be, melynek közös őstől vagy ősöktől való származása (mint az angol telivérnél) bebizonyítható lenne. De nem hiszem, hogy a félvértenyósztésnek is szülessen egy Bruce Loweja, a ki képes legyen egy adott, mondjuk hasonló vérű és küllemü, tehetősségtl félvóranyag közös vagy rokon származását kikutatui. Oka pedig nálunk ennek a fel­jegyzések tökéletlen volta, vagy teljes hiánya. Azt hiszem meddő munka lenne, ha az alakuló egylet bárkit is, megbizna ily kutatásokkal s vajmi kevés ló Boroztathatnék be, ha ragaszkodnánk a közös le­származáshoz. Ily szigorú felfogás csak azt eredmé­nyezné, hogy egy kitűnő, a kultiválandó tenyészirányba beillő anyag elüthetnék a felvétel lehetőségétől. Ne kivánja meg az egylet a besorolandó anyag közös leszármazását, értve ez alatt az anyag pedigreei­nek közös ősre vagy ősökre való visszavezethetősé­gét. De igenis követelje a rokon leszármazást. Mindenekelölt határozza meg azt, hogy mely lovat tekint magyar félvérnek s igy az egyletbe felvehetőnek ? Szerintem magyar félvérnek azon ló ismertessék el, melynek ősei az előző. 2 generáczión (szülök és nagyszülők) a magyar, arabs és török, lipizzai és spanyol vagy az angol (s keresztezése a Nonius) vér­ből származtak, s mely ele ereiben az előző 3 géné­rádióban (tehát a nagyszülők szülei) idegen vér'nom csergedez. Idegen vérnek tekintonóm 1. a hidegvért. 2. a hidegvér keresztezéseket, pl. oldenburgit, percheront, norfolk-bretagneit, oroszt stb., 3. az amerikai ügetőt. A magyar félvér carossier leszármazásánál legalább egy állami vagy ménesbirtoki Nonius nagyszülőt is megkívánnék. Az egyes, háta9t, hintóst ós carossiert tenyésztő osztályokba azután az egyletbe felvehető félvér külleme és képessége szerint lenne besorozandó, mely azután elkönyvelné (esetleg származás szerinti csoportokban, mely származás azután a továbbtenyésztésnél jöhetne tekintetbe), s mely osztálynak egyede maradna kimú­lásáig (vagy esetleges kiselojtezéseig) minden az osz­tályban felvett vagy felvehető egyeddel nemzett utó­dával együtt. A hátas osztály felvételi bizottsága a következő pointekre fektethetné a fősúlyt. Magasság (5 é. kor­ban) legalább 165 cm. Kellő fej és nyak, jól tűzve, jó nyereghely, rövid hát és izmos ágyék, szóles far, nagy mellböség, jó lábak, rövid szárak, széles erős csánk. Kizárandó lehetne a szarvasnyak (stornguckor), sülyodt hát vagy szakadt lágyékkötés, tulnöttség, nagyobb mértékben elfordított lábállások stb. A lépés legyen kiadó, az ügetés hosszú és tértölelő, a vágta nyújtott. A kötött lépésű, rövid magas és hadonászó tlgetésü és vágtájuak kizárandók. Az Ugetőosztály már 160 cm. magasságon felül sorozhatna, s elnézőbb lehetne a tulnöttség, hosszabb hát, gyenge kötés, meredek lapoczka és hosszabb szárak iránt. De azért «sok földön» álljon a magyar ügető is s mozgása energikus, sebes legyen, elegendő magas mellső végtagemelós és kiadó «nachschub»-bal. A carossier magassága minimálisan 168 cm.-ben álla­pítandó meg, szine sötét, kevés jellel. Tömeges test­alkat, impozáns fej és nyak, széles far é9 nagy mell­bősóg szem elől nem tévesztendő. A mozgás legyen méltóságteljes, magas tagolt, de azért tértölelő üge­tés ; s meleg vórtl carossier voltához méltóan ne osak a kövezeten, néhány száz vagy ezer méterre tudjon büszkélkedni a hintó előtt, hanem országúton is kite­gyen magáért. Végül a felveendő anyag képességeit birálnám meg. Oly lovat, melynek képességei meg nem felelnek a feltételeknek, bo nem vennék. Ezen képesitö feltótelek a következők lehetnének: A) Hátasoknál: 1. Minden nyilvános versenyben, dij-, távlovagláson vagy díjugratáson elért tisztessé­ges eredmény. 2. Falka utáni kipróbálás a falkanagy kedvező leirásával. 3. Katonai, tiszti hátas lói szolgálat jó leírással. B) Úgetöknél: 1. Minden nyilvános versenyben el­ért tisztességes eredmény. 2. 10 km.-re elért 26 perczes eredmény (meghatá­rozandó sulyu kocsi előtt országúton, kettesben, ellen­őrzés mellett). C) Hintósoknál: 1. 10 km.-re elért 30 perczes eredmény m. f. Azon egyedek, melyek koruk vagy más oknál fogva e képesitö feltételeknek eleget tenni nem képesek, azoktól követeljük meg, hogy az esetre, ha a) kan­czák, akkor legalább egy a fenti feltételeknek meg­felelt csikót ellett legyen, egy az egyletbe felvett vagy felvehető mén után ; ha b) mének, akkor leg­alább 10 ilyen utódot mutathassanak fel. Az osztályok könyve legalább 10-15 évig nyitva álljon, hogy minden lónak alkalom adassék, — igy vagy amúgy — e képesitö feltételeknek megfelelhetni. Az ily fentvázolt leszármazásu, küllem és képesség dolgában megbirált s osztályozott, nemes félvér anyag az' osztályokban következetesen czólja felé kite­nyésztve, bizonyára hamar nagy tökéletességre fog szert tenni. Csak ne tévesszük szem előtt azon elvet, hogy a fólvérünk maradjon meg nomes használati lónak, s igy sebességét, jóságát, szépséggel — de edzettsóggel s kevés igényüséggel is párositsa. Hogy mint történhetnék a továbbtenyésztes, arról talán máskor. Az ászári ménes, mely csak 2 kilométer távolságra van a kisbéri ma­gyar királyi állami ménestől, a következő árak mel­lett fogad el lovakat tartásra és ápolásra: Meddő kancza ... ... naponként 2 K - f. Vemhes kancza ... ... — « 2 K 50 f. Kancza csikóval « 3 K — f. Választott csikó ... ... ... « 2 K 50 f. Évesek ... — - « 3 K — f­Kétéves és idősebb kancza, vala­mint herélt ... ... ... « 2 K — f. Kétéves és idősebb mén ... « 3 K — f­Fedezőmén ... ... « 4 K — f. Állatorvosi ápolás ... ... ... « — K 04 f. Bejelentéseket elfogad és bővebb értesítéseket ada­méueskezelőség Ászár (vasút-, távirda állomás Kis­bér) Komárommegye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom