Vadász- és Versenylap 55. évfolyam, 1911
1911-03-17 / 11. szám
EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A Magyar Lovaregylet, Az Urlovasok Szövetkezete, A vidéki versenyegyletek A Budapesti Polo Club, Az Országos Agarász Szövetség s az összes lótenyészbizottmányok hivatalos közlönye. * CusUai sc Hv/VljaniuiL Előfizetési ára : Magyarországra: félévre 20 korona; negyedévre §2 korona. Más országokra: egész évre 40 korona; félévre 25 korona. Az előfizetési pénzek a «Vadász- és Versenylap» kiadóhivatalához (VI.. Lázár-utcza 16.) czimezendök. 11. szám. Telefon-szám 657. Budapest, 1911. péntek, márczius 17. Távirati czim: Vadász-Versenylap. 55. évfolyam. Megjelenik a budapesti, alagi, prágai, kottingbrunni és bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenynap előtti délelőtt, egyébkor hetenkinf egyszer H IVAT ALOS. Meghívó Versenyegylet Urlovas-Szöa Marosvásárhelyi vetkezet rendes közgyűlésére, mely folyó év és hó 29-ik napján (szerda) délelőtt 11 órakor fog a vármegyeház kistermébon megtartatni, — ezennel tisztelettel meghívjuk. Ugyanazon alkalommal és bolyén délelőtt )11 órakor megtartandó igazgató választmányi ülésre ezen választmány tagjait szintén meghívjuk. A közgyűlés tárgyai : 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Számadások megvizsgálása. é. 1911. évi költségvetés megállapítása. 5. 8 kisorsolandó választmányi tag helyeinek választás utján való betöltése. 6. Az alapszabályok 3. §-uak pótlása, illetve a versenyekre jelentkező urlovasokuak tagsági kötelezettsége megállapítása. 7. Makay Gyula huszárszázados, egyleti tag 35 kin ..-res távlovagló verseny rendezésére vonatkozó indítványa feletti határozat. 8. Indítványok. Az igazgató választmányi gyűlés tárgyai: 1. Elnöki előterjesztések. 2. Számadás megvizsgálása és a közgyűlés elé leendő beterjesztéséről javaslattétel. 3. 1911. évi költségvetési előirányzatról javaslattétel. 4. Indítványok. Maros-Vásárhely, 1911. évi márczius hó 10-én. Gróf Tholdalagi László, Patrubány István, elnök . titkár. URLOVASOK SZÖVETKEZETE. Nevezési zárnapok. Az Urlovasok Szövetkezete titkárságánál, Bndapest, Semmelweis-utcza 17. Márczius. Alag. Első tavaszi meeting. 24 I. napi Megnyitó verseny. 1500 k. 1200™/ Nevezés. Eladók handicapja. 1800 k. 1400"y — • Anatole akadályv. 3000 k, 3200™/ • — ' Vecsési dij. Gátv. 1800 k. 2400"/ ... ... — ' . Hároméves nycretl.-vers. 1800 k. 1600™/ • — II. napi Eladók versenye. 1500 k. 1600"/... . — . Cserháti handicap. 3000 k. 1600™/ — • Nyeretlenek gátvorsenye. 1800 k. 2400™/ • • Keresztúri akadályv.-hdcp. 4000 k. 4300™/ • • Villám handicap. 3000 k. 1000"/ — • Áprilisi díj. 1600 k. 1800"/ TEL1VÉREK ÉS VERSENYEK, A handicap olásról, I. A handicapolás iránt való érzék az utóbbi időkben nemcsak szorosan vett szakköreinkben, de a nagyközönség szélesebb rétegeiben is erősen kifejlődött. Ennek csak örvendhetünk; a ki rendszeresen vezet handicapkönyvet, a versenyüzemet kereszt-metszetben, vagy, hogy ugy mondjuk, eredeti forrásaiban látja, azt egyénileg tanulja megitélni, uj és érdekes nézőponthoz jut, a mely a gyöp praktikus eseményeihez a teória fűszereivel szolgál. Hogy a szakembernek, a fogadónak mily megbecsülhetetlen kincs a handicapolás, fölösleges hangsúlyozni. De a sulyokkal való kombinálás szórakoztatni fogja azt is, a ki ezt kizárólag a matematika, a megösmerés eszközének tekinti, a ki mintegy barográfot lát benne. A handicapolással nemcsak szóban, hanem írásban is sokan és sokat foglalkoznak. Nem hiszem, hogy volna versenytérlátogató, a ki tisztában ne lenne vele, hogyan kell egy általános liaudicapot megszerkeszteni és alkalmazni, hogyan kell az évjáratokat összhangba hozni. A versenyeredmények földolgozása is ösmeretes, mindenki tudja, hogy egy könnyű vagy nehéz győzelmet hány kilóval szokás értékelni. Erról' tehát nem kivánok szólani, s ha még is volna olvasó, a ki ez iránt érdeklődik, annak az idevágó segédforrásokra és szakkönyvekre hívom fel figyelmét. Jelen czikk czélja inkább az lenne: a handicapolás nuauce-ait megvilágítani, átkutatni azokat a technikai rétegeket, a hol már általános szabályok nem állíthatók föl, a hol már a raagán-handicapoló érzéke, a nyilvános handieacapernek pedig a pouvoir-ja lép működésbe. Hogy egyszerű példával értessem meg magamat, vegyünk egy versenyt, a hol egy A. nevezetű ló, a mely előzetesen is csökkent képességről tett bizonyságot, formán alul fut. A kérdés az: szabad-e és mily mértékben, ezt a teljesítményt akczeptálni? s ha nem, miért térünk napirendre fölötte ? Vagy: mily versenyeredmények feldolgozásánál kell a harmadik lovon, a másodikon, esetleg a nyerőn megállanunk? Mikor kell fölemelnünk egy egész vonalat, esetleg egy egész évjáratot? és igy tovább. A sort egy általánosan ismert és sokat vitatott tétellel kezdem meg s ez: a javulás. Az uralkodó nézet az, hogy az év folyamán az öszszes lovak folytonosan javulnak s ez az emelkedő vonal, súlyban kifejezve az év végéig átlagban kb. 6 kg.-ra tehetó. r^pen ezért a legtöbb handicaper a téli időszak folyamán skáláját egy stone-nal lejebb szállítja, nehogy a számsorok az évek során toronymagasságig növekedjenek és elveszítsék relatív értéküket. Hogy a training a lovak izomzatát, szervezetét fejleszti, kétségtelen. Az is világos, hogy a telivérek életprocessusánál az idő szerepet játszik: a hároméves ló jobb lesz, mint a kétéves; az utóbbi májustól novemberig előbbre halad képességben stb. Kérdés azonban, ez a fejlődési skála határok közé szoritható-e vagy az idók végéig — azaz a telivér versenykarrierjének befejezéséig — tart? Vagyis: kérdés, hogy például az ötéveseknél szabad-e még az általános javulást föltételeznünk s ha igen: oly mértékben-e, mint a kétéveseknél? Lássuk, mit mond erre vonatkozólag a hivatalos korteherskála, a mely hosszú évek eredményeiből jegeczesedett ki. A mi skálánk tudvalévőleg alapul mindig a négyéveseket veszi, azok súlya az összes távolságokon 60) kg. Ezzel szembeu a fiatalabb évjárat súlyai az idők folyamán fokozatosan emelkednek. Igy a kétéveseknél (1000 mt.-re) a lépcsőzet 42) kg.-nál kezdődik és 52 kg.-ig megy, a teherskálától supponált javulás tehát kb. 10 kg. Tényleg azonban ez az emelkedés még nagyobb; tudjuk, hogy májusban a kétévesek jóval tetemesebb engedmények mellett sem tudnak és tudtak a háromévesekkel boldogulni (1. az egykori Kísérleti versenyeket), mig a z Ausztria-díjba n a kétéves, bár az idősebbel skálán fölül találkozik, mégis többnyire fölényben szokott maradni. A kétéves relativ javulását tehát a versenyév folyamán legalább is 2 stone-ra tehetjük. Teljesen értem tehát, ha a kétévesek a magán és a nyilvános handicaperek könyvében erősen emelkedő vonalakat ábrázolnak. A mi a hároméveseket illeti, itt az általános javulások nem oly szembeszökőek. A hivatalos skála májustól novemberig 5 kg.-bail állapítja meg a derby évjárat haladását. Ez a fejlődés azonban már nem oly generális, mint a kétéveseknél, a mire elég egy példa. Az a kétéves, a mely p. o. a Károlyi Memorialban helyezve van, további javulás nélkül ősszel nehezen lesz képes akár egy jobb eladóversenyt megnyerni (Vénás, May rose, Harczos, Paff, Bóbita stb.), mig az a hároméves, a mely teszem, a derby időpontjában egy jobb korteherversenybén helyezve tud lenni, ősszel, még javulás nélkül is, meg fogja állani helyét a jobb korteherversenyekben. Bár nem tartozik szorosan a tárgyhoz, megkell említenem, hogy a háromévesek javglása többnyire a május-juuiusi hónapokban szokott bekövetkezni, mig a tél folyamán a hároméves alig valamit halad képességben. Erre legjobb példa a korteherskála. Októberben ugyanis a kétéves és hároméves közt (1000 m.-re) 7) kg. fekszik, mig a következő évben, áprilisban, a a háromévessé lett kétévest és a négyévessé lett háromévest csak 7 kg. választja el. E szerint a kétéves harmadik évére menvén át csupán ) kg.-ot fejlődne, sőt az angol korteherskála még ezen is túlmegy és 7 st. 12-öt, illetve 8 st. 13-at a 8 st. 4-gyel és 9 st. 4-gyel állítva viszonylatba, a fiatalabb évjáratnál a tél folyamán kb. egy fontos csökkenést tételez föl. Hogy e suppozicziók nem alaptalanok, bizonyltja az is, hogy a háromévesek kora tavaszszal — áprilisban — az idősebbekkel szemben csaknem mindig a rövidebbet húzzák, kivéve, ha a derbyévjárat különösen jó. Általánosságban azonban a kép háromévesek s idősebbek között csak májusban szokott megváltozni, a mikor is a fiatalabbak rohamosan haladnak előre képességben, s ebben az időpoutbau a négyévesek, ötévesek helyzete a derbyévjárattal szemben már igen nehéz. Legpregnánsabbau ezt a Király-dij igazolja, a melyet idősebb ló csak akkor képes megnyerni, ha a derbyévjárat alacsony színvonalon áll. Az óv későbbi folyamán a háromévesek javulásai — egyes esetekben — igen is bekövetkezhetnek, általánosítani azonban ezt a szabályt (ugy mint a kétéveseknél) szerény nézetem szerint nem szabad. A magam fölfogása — a mely természetesen tiszteletben tartja mások meggyőződését — e tárgyban az, hogy a ki handicapját a derbyeredményre alapozza, a derby birói Ítéletéhez alkalmazza : helyesen fog eljárni. Hogy a kék szalag épen juniusban dől el, nem szokásból ered ; bizonynyal a tapasztalat adta az ujjmutatást, hogy a háromévesektől ekkor lehet képességük teljességét várni. Az elmondottak alapján tehát helyesnek látszik, ha a hároméveseknél nem tételezzük föl a folytonos fejlődést és javulásukat tartózkodva Ítéljük meg. Hogy pedig javulásuk nem helyezhető egy fokozatra a kétévesekével, talán mindenki előtt kétségtelen, a ki a gyöp tanulságait kellően értékelni tudja. Legközelebbi számunk pénteken jelenik meg. — Ä mai szám ára 40 fillér.
