Vadász- és Versenylap 54. évfolyam, 1910

1910-01-08 / 2. szám

1910. január 8. 33 5000 K-ás handicapban 3-szor első 9-szer helyezett 6000 « « « 1-szer « 8000 « « « — 3-szor « 10000 « « « 3-szor « 2-szer « 15000 « « « — l-szer « 20000 « « « — l-szer « A legkisebb suly ezzel szemben csupán három­szor első az 5000 K-s handicapokban, egyszer pedig első egy 10000 K-s handicapban, akkor is egy sokat javult s határozottan jobb classist jelentő telivér (Osman) révéD. Helyezéseik száma 4-re rug, ebből három az 5000 K-s han­dicapokra esik. Ha valaki a top weightet, illetve a legkisebb súlyt állandóan 10 K-val győzelemre és 20 K-val helyre játszotta volna meg, ugy a legnagyobb snlyu lovak révén az év végén 130 K plusa lett volna, a legkisebb sulyu lovaknál azonban 2343 K vesztesége. Ez adatokból s a föntebbi] technikai fejtege­tésekből kitűnik, hogy a classisnak, a handicap­perek legszorgosabb eljárása mellett is, mindig bizonyos inponderabilis előnye lesz a minóris lovakkal szemben s hogy a classisok közti differencziát ólommal teljességgel megszün­tetni nem lehet. De hiszen a lóverseny örök czélja, hogy a jobb győzzön, s a minóris lo­vak számára a managementnek kell megtalálni a megfelelő helyet. Jó manager sose becsülje tul a keze alatt lévő telivéreket. Versenyüze­münk kellőkép gondoskodik róla, hogy a köze­pesebb lovak is megkereshessék zabjukat, de rossz lovakkal jó lovak ellen a harczot fölvenni — habár egyes szerencsés esetekben sikerül is — többször meddő dolog lesz és lényegesen meg­terheli az istálló budgetjét. Lapozgatás a méneskönyvekben. Mindenesetre tekintélyes számnak mondható, hogy Ausztria-Magyarország telivértenyésztése 460—480 telivér anyakancza felett rendelkezik. De e szám rsak abban az esetben felel meg a valóságnak, ba az anyakanczák mindegyike valóban ellenértéke a teli­vér fogalmának is. Kijelenteni azt, hogy ennyi és ennyi telivér nnyakanczánk van (melyek azonban csak származásra azok, de telivérekuek a szó nemes értelmében nem bizonyultak), oly állítás ós föltevés, melynek káros következményei lehetnek, sőt vannak. A rideg slati-tika barátai kijelenthetik, hogy ilyen tekintélyes számú anyakancza mellett nem igen kell aggódui a degenerálódás miatt és legfeljebb mérsé­kelt importokra van vérfrissítés miatt szükség. Ha azonban a tényeket keressük, azt látjuk, hogy e tekintélyes számú kanczák nagy része nem számit­ható a telivérteuyésztés keretébe és csak számot, de nem minőséget jelent. Min lenesetre első sorban a fólött kell disponálnunk, hogy az a telivér kancza, mely pedigreejo révón vala­melyik — lia mindjárt szép számú — telivér csa­ládhoz tartozik, de sem a gyepen, sem a ménesben telivérnek nem bizonyult, helyesebbon telivórhez mél­tót ogyáltalán nem produkált, megérdemli-e, hogy a móneskönyvben, mint a teli vértenyésztést olömozditó vagy tovább gyümölcsöztető egyed, helyet foglaljon ? Távolról sem akarunk elzárkózni azon lehetőség elöl, hogy egy kanczának, mely sem a gyepen, sem a inónesbon különöset nem produkált, lehet olyan iva­déka, melyből előbb-utóbb, valamely módon a nemes vér érvényesülni fog. Ezt azonban bőven bebizonyít­hatja mint nem registrált telivér s mint azt alább kifejtjük, semmi esetre sem oly nagy baj egy rossz­nak, hasznavehetetlennek bizonyult kanczát, unokái miatt a méneskünyvbe pótlólag ismét felvenni, mint az anyakanczák jegyzekét s ezzel a versenysport állagát túlterhelni olyan nevekkel, melyek nyomta­lanul elenyészve, absolnte nem szolgálják a tenyész­tést, sőt dc'generált ivadékaikkal sokszor kárt okoz­nak és az általános szinvonalat leszállítják Nézetünk szerint egy családszám és egy pedigree, legyen az bármilyen előkelő, a megkövetelhető képesség nél­kül nem elég jogezim arra, hogy az illető kancza esetleg 20 22 esztendeig méltatlanul helyet foglaljon a méneskönyvekben. Ha a degenerálás lehetőségének teret nyitunk, ugy ez lavina-módon növekedve, év­századok munkáját teheti tönkre, aránylag nagyon rövid idő nlatt. Bizonyítani akarjuk állításainkat. Magunk részé­ről a számrendszer liivei Vagyunk, mert — liogy messzebbre ne menjünk, — Bruce Lowe elmélete az utóbbi évek eseményeiben is oly fényes diadalokat aratott, hogy a kommentálást teljesen fölöslegesnek tartjuk. Minden szabály alól azonban van kivétel, igy jelen esetben is; a kivétel csak megerősíti a szabályt. Ugyanis, mint már említettük, beállhat az az eset is, hogy a méneskönyvek revíziójánál olyan telivérrel kell foglalkoznunk, mely nemcsak a leg­szigorúbb­Bruce Lowetheoria szerint lett tenyésztve, hanem pedigreeje valóban idealisnak mondható a számrendszer tekintetében; az egyes vérágak a leg­kiválóbb egyedekkel vannak képviselve, de magának az ivadéknak a képességei semmi tekintetben sem méltóak előkelő származásához. Megbocsájthatatlan hiba lenne, egy ilyen eset miatt pálezát törni a szám­rendszer felett, mert Bruce Lowe theoriáját csak olyan lovak között lehet sikerrel alkalmazni, melyek nemcsak származásuk, hanem saját képességük után is telivéreknek mondhatók. Egyik mult számunkban ugy is kimerítően foglalkoztunk Kincsem-mel, tehát legjobb alkalmunk van annak a bizonyítására, hogy a csodakancza egyenes leszármazottjai között is akad olyan, mely kiváló pedigreeje daczára a minóris anyaghoz tartozik. íme a pedigree: Talpra magyar 4 Buccanecr 14 Wild Dayrell 7 Talpra magyar 4 Buccanecr 14 Daugttier of 14 Talpra magyar 4 Kincsem 4 Cambuscan 19 Talpra magyar 4 Kincsem 4 Waternymph 4 Tótleány 5 Gunnersbury 14 Hermit 5 Tótleány 5 Gunnersbury 14 Hippia 14 Tótleány 5 Twelfth Cake 5 O.est 7 Tótleány 5 Twelfth Cake 5 Ju e Cake 5 Galaor 6 lsonomy 19 Storing 12 Galaor 6 lsonomy 19 Isola Bell • 19 Galaor 6 Fideline 5 Dollar 1 Galaor 6 Fideline 5 Finlande 5 Furcsa 4 Craig Millar 1 Blair Athol 10 Furcsa 4 Craig Millar 1 Miss Roland 1 Furcsa 4 Budagyöngye é Buccaneer 14 Furcsa 4 Budagyöngye é Kincsem 4 A mint látjuk, a tenyésztés a «colt nick» elv sze­rint történt s az (5)-ös running-vért a geriuez jobb oldalán a 14-es, baloldalon a 12-es síre áram keresz­tezi, megerősítve anyai részről a 19-es árammal is. A széleken látható 4 es cross nemcsak az úgyneve­zett «fllly nick» et adja, hanem inbredet képez Kin­csemre. Az ivadék 1907 Őszén jött pályára mint youngster. Futott ötször ós egy nagyon mérsékelt képességű mezőnyben, egy eladóversenyben harmadik lett minóris suly alatt. Hároméves korában négyszer futott és egy még gyengébb eladó mezőnyben lett harmadik Ez volt egész pályafutása, melyet eléggé megmagyaráz az, hogy anyja nyolez évig vagy meddő maradt, vagy életképtelen ivadékot adott, mig leg­sikeresebb, azaz 10. évében ellette a fönt jelzett pro­duktumot. Daczára a gondos párosításnak, a leg­drágább fedezőméneknek, a kancza eddig hasznave­hetetlennek bizonyult. Innét előáll az a kérdés, hogy az országos telivér­tenyésztés érdekében — természetesen eltekintve egy Kincsem-ivadéktól, a hol a reményt sose szabad fel­adni — nem volnae előnyös az ilyen telivérektől megtisztítani az üzemet. Nagyszámú telivér anya­kanczáinknak egy része inkább hátrányára, mint elő­nyére van a tenyésztésnek, ezekről megállapítható, hogy a telivér fogalmának megfelelőt produkálni kép­telenek. Az olyan kanczák, melyek pl. 10 — 12 év alatt sein tudták adni valami, bármely csekély jelét annak, hogy a tenyésztés előmozdítására, vagy fenntartására képesek, a méneskönyveknek C3ak ballastjai. Éppen ugy nem oytodox telivérek azon kanczák, melyek csak félvér- és ügető félvérménokkel lettek párositva, mivel képességük egyrészt ismeretlen, másrészt nem a telivértenyésztést szolgálják s valószinü, hogy arra nem is képesek. Vegyük a következő esetet. Valaki vesz egy kanczát, melyen hasznavehetotlensége miatt egy tenyésztő túl­adott. Az illető bét-nyolcz éven keresztül félvérekkel fedezteti a kanczát, majd egy izben valami mérsékelt •képességű telivérhez küldi. Az ivadék egy kancza, mely épp oly hasznavehetetlen, mint anyja és ugy a gyepen, mint a ménesben mit sem képes produkálni, azonban mint a tenyésztést szolgáló telivér van el­könyvelvo és egy csomó költséget okoz tulajdonosá­nak. Ez az eset méneskonyveinkben sok helyen meg­található s alig képezheti kérdés tárgyát, hogy egy ilyen kancza, fokozatosan degenerált ivadékaival, elő­nyére vagy hátrányára van-e a telivértenyésztésnek ? Nézetünk szerint ugy a tenyésztésnek, mint a telivór­piaeznak csak károkat okoz, a mennyiben csökkenti a belföldi telivér értékét. Ivadékai mint telivérek kerülnek kalapács alá "s az ilyen yearlingek a mellett, hogy a piaezra kerülő pénz egy részét elemésztik, aligha fogják gazdáikat ujabb vásárlásokra buzditani. E kanczák mellett van azonban sok olyan is, a melyeknek becses véráramuk van és a melyek — helyes párositás mellett — esetleg hasznára is lehet­nek a telivértenyésztésnek, a melyeket azonban tulaj­donosaik szintén vagy félvérménekkel vagy egész selejtes telivórekkel fedeztetnek. Itt bizony nem ár­tana néha ingerencziát gyakorolni s a telivér kvali­fikácziót ahhoz kötni, hogy a kanczának^ alkalmas mének kerestessenek. Végül annyit, hogy: a hogy a méneket liczentáljuk, ugy a telivérkanczákat is sokszor kivánatos volna engedólylyel ellátni s itt zsinórmértékül a pedigreet, a küllem és a teljesít­ményeket együtt vagy külön kellene elfogadni. Mielőtt e üzikket befejeznók, szükségesnek tartjuk, bogy néhány példával szolgáljunk bizonyíték gyanánt. Alkonyat 4 (p k Frangepan 7—Alkony). A kancza 1900-ban ötéves korában lett először fedezve egy fél­vérrol. Az első hat évben kétszer nem volt fedezve, egyszer meddő maradt és produkált három félvért. 1906-ban ellette Fregatteot (s k ap. Hűség) ós 1907-ben Alkonyt (s m Algy), melyek emlitésre méltó telje­sítményt nem végeztek. Ugyanezt mondhatjuk All­ról 5 is (s k ell. 1894 Montbas 11— Altona), mely 1898 óta foglal helyet méneskönyveinkben, továbbá Amarantharól 1 (p k ell 1890 Horatius 3— Miss Bow­zer), mely állandóan csak félvérmónnel lett párositva és igy képességeit, — ha vannak is, — megismerni nem lehetett. Van példa arra is, hogy egy kancza telivér partnerekkel nem felelt meg a várakozások­nak s néhány sikertelen próbálkozás után, ügető fél­vérekkel lett párositva s mint ilyen csupán a telivér­kanczák nevét szaporítja, de a telivórtenyésztést nem szolgálja. Ilyén többek között Anna 3 (s k ell. 1887. ap. Kéthely 8 any. Harmat. G. B. M. K„ Vol. X. Pag. 16.) és Abassi 22 (p k ell. 1892. Pancake—J. Tripaway) Általában véve azok a kanczák, melyek a telivértenyésztésre,' hasznavehetetleneknek bizonyulva a félvértenyésztést szolgálják, nem valók arra, hogy a méneskönyvben mint olyanok foglaljanakihelyet, melyek a telivórtenyésztést vannak hivatvá fenntartani. Pl. Atliea 14. (p k ell. 1892. Mont Gibella 6—Julcsa), mely 1897, 99 és 1800 War Horn, majd 1901-ben Newsmonger után nem adott megfelelő ivadékot s 1902 óta fólvérekkel lett párositva, szintén nagyon kis sikerrel. Igen sok az olyan kancza, mely már származásra nézve is meglehetős mérsékeltlkóposséget igér, azon­ban az ilyeneknél mindenesetre várni kell 8—10 esz­tendőt éppen ugy mint az előkelő származású kan­czáknál, de ha mindaddig nem mutatták a szükségos képességet,ugy a próbálkozást aligha fogja később siker koronázni. Ilyen Babette 3 (p k ell. 1888. Dynamit 26 —Betty Martin) 1898 óta mérsékelt képességű telivé­rekkel lett fedezve, hasonló eredménynyel, ugy szintén Bájoló 2 (s k ell. 1894. Villám 2—Beatrice) és Baska : olodyjowska 21 (s k ell. 1896. Grand Due 2­Protection), mely 1893—1907 háromszor meddő maradt, ötször nem lett jelentve, egyszer elvetélt és ivadékai nem emlitésre méltók. Mit várhat a telivértenyésztós egy olyan kanczától, mint pl. Beata 2 (p k ell. 1894. Braw 8—Blanka), mely tizenhárom éven keresz­tül, előbb telivérrel, majd félvérrel igazolta mérsékelt származását, vagy Beebird 3 (s k ell. 1893. Aeneas 3— Dolly Varden. G. B. M. K. Vol. X. Pag. 39.) Vannak olyan kanczák, melyek letörés, vagy gyenge menőképesség miatt olcsón kerültek ki az istállóból s hiába rendelkeznek jó véráramokkal, olyan part­nereket kapnak, melyekkel bajos jó ivadékokat produ­kálni. Ez azonban nem változtathat a dolgon, mert az a kérdés, hogy milyen a produktum'? tekintet nélkül arra, hogy hasznavehetetlensége apjára, vagy anyjára vezethető vissza. Ugyanis egy jó vérű kancza, mely esetleg tűrhetően szerepelne a ménesben, de képessé­geit nem fejtheti ki, éppen ugy el van veszve a telivér­tenyésztésre nézve, mint a fél vérten yósztést szolgáló kancza. Ilyen lehet esetleg Bella II. 8 (p k ell. 1894. Morgan 5-Bleibtreu), valamint Bertha 14 (sk eil. 1895. Chislehurst—Basta) ós Borostyán 14 (pk ell. 1892. Craig Millar—Boria).

Next

/
Oldalképek
Tartalom