Vadász- és Versenylap 53. évfolyam, 1909

1909-01-15 / 3. szám

1909. január 29. 15. Minden urlovasnak, ki az Urlovasok Szövetkezete pályáin az 1909. évben legalább 15-ször lovagolt igénye van egy a szövetkezet által rendelkezésére liocsátandó 3 éves telivérre. A kiválasztás sorshúzás utján megállapítandó sorrendben történik. A ló az illető urlovasnak 1910. január havában adatik át ós mig tulajdonában marad az első győzelemig (havi 60 korona ellenében) a szövetkezeti idomárhoz trainingbe adható. •«• 16. Az alagi nieetingekre érkező lovak számára a réti gyakorló pálya díjtalanul áll rendelkezésre. Ezenfelül minden meeting előtt a sikpálya két napon, a gát- ós akadály-pálya egy-egy napon ugyancsak díjtalanul használható. E napok minden meeting előtt a pályafeltlgyelö állal fognak kijelöltetni és a Vadász és Versenylapban közöltetni. 17.Pozsonyi istálló iránti megkeresések BerlinGyula árhoz Pozsony «Magyar király szálloda» intézendők. 18. A f. é. tátralomniczi meeting alkalmából az Urlovasok Szövetkezete lovankénti 100 korona általány Összegért, melyben benfoglaltatik Kakaslomniczon az istálló, ugyanott a lovaknak 9 napi ellátása (napi 6% zab, 4% széna, szalma), úgyszintén a trainer és istálló személyzet lakása — fogja azon lovakat Alagról Kakaslomniczra és visszaszállítani, melyek e végből f. é. julius hó 26-ig a titkárságnál bejelentettek. Pótbejelentések nem fogadtatnak el. Oly lovak részére, melyek nem az Urlovasok Szövetkezete által szállíttattak, Kakaslomniczon az istálló és a lovaknak 9 napi ellátása, lovankénti 50 kor.-ért augusztus 2-ig megrendelhető. Biró (tiszteletbeli): GR. SZAPÁRY IVÁN. Versenytitkár, versenypénztárnok és handicapper: MAGYAR ELEK. Mázsáló: DR. MAGYAR LÁSZLÓ. Totalisateur-vezető: PINTÉR ZSIGMOND. Inditó: FRF-YF.R EMIL. Budapest, 1909. január 6. Az «UrloYasok Szövetkezete» versenjrintézősége: INKEY ANTAL. BR. INKEY JÓZSEF. LIPTAY BÉLA. A lesvári ménesben anyakauczák csikók, lovak egész éven át tartásra és ápolásra elfogadtatnak. Fedezőmén napi tartásdija 4'— korona Anyakancza csikó nélkül 2'30 « Anyakancza csikóval 3"— « Választott csikó, éves, üdülő ló 2'80 « Körömápolás és vasalásárt napi —"06 « Bejelentéseket elfogad és bővebb értesítést Jaross Sándor ad, Puszta-Lesvár, posta- és távírda állomás : Tóth. Gvör mellett. FATTINGER-féle kutyalepény minden más hasonló gyártmány fölött áll, ugy összetételénél, mint tápláló erejénél fogva és a legjobb tápszer minden fajú kutya számára. 30 kg. 23 K a gyárból, 5 kg. 3 K 20 fillér bérmentve postán. ÁRJEGYZÉKET INGYEN KÜLD H. POLSTERER (Fattinger kutyalepényének és baromfitápszereinek gyára) BÉCS-UJHELY (WIENER-NEUSTADT). Több, mint 250 legmagasabb kitüntetés. fpí? vfe ite vp- yji #> -jk # <íp • VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAI> TELIVÉREK ÉS VERSENYEK. Telivértenyésztésünk kérdése. Irta: Br. Podmaniczky Géza. Már mint vén ember megszoktam, hogy a mint egy külföldi ló nagyobb versenyt nyer, nagy a riadalom és az ijedtség, hogy a lótenyésztésünk, illetve versenylovaink a németországi lovak megett állanak. Most, hogy az osztrák derbyt egy orosz ló, a Helenenthali dijat és az Austriapreist német lovak nyerték, ismét hangoztatják, hogy tenyésztésünk visszafelé megy, kell valamit tenni, hogy felvehessük a mérkőzést a többi continentális lovakkal, a francziákat kivéve. itn tagadom, hogy a tenyésztésünk elmaradott volua, vagy stagnálna. Elösmerem, hogy a németországi tenyésztés Bokát haladt, de megpróbálom kimutatni, hogy azért még nem áll a magyar-osztrák monarchia tenyésztése felett, megjegyezvén azonban, hogy a versenyügyekben nagyon el vagyok maradva s csak nagyjából fogom állításaimat bizonyíthatni. 1887-ben, mikor Pumpernickel nyerte a St. Legert, már kezdődik az ijedtség, de mivel más ujabb német diadal nem fordult eló, eltűnt a félelmünk. Jött azonban 1897-ben Saphir győzelme az osztrák derbyben, a mi nagy csapás volt, mivel gondolni sem mertük volna, hogy németországi ló nyerjen itt derbyt, mikor ellenkezőleg, mi szoktuk azt tenni Hamburgban — s azóta állandó a félelmünk a német lovaktól. Habár ekkor az összes szaklapok is nagy esést láttak lótenyésztésünkben, az azóta elmúlt 11 óv alatt nem neveltünk kisebb lovakat, mint Pardont, Patienceot, Beregvölgyei, — melyhez most Németországból egy St. Simon- és Isinglass-kancza jön hágatásra — Bon marché se hozott szégyent Angliában nagy súlyai alatt, és a hamburgi derbyt megnyertük Ga.lifard.dal, Macdonalddal, Bono modoval, Con amoreval és Patience-szál-. 10 év alatt ötször, ugy hogy többször adtuk vissza a verést, mint Ludas Matyi. A mostani riadalomnak már több a jogosultsága, de az sem áll egészében. Mert lássuk csak, mik az okai? Mult évben az Áustriapreis, az idén a Derby, a Helenenthali és az Austriapreis-vereség. Nézzük óket sorjában. Mult évben nagyon könnyen nyerte Fabula az Austriapreist, mig Fantomé második volt, de ne felejtsük el, hogy Fabula már a Derbyre akart jönni, de nem jött el és egyenesen az Austriapreisra volt készítve és — ha jól tudóin — az évben csak hatszor futott, Fantóme pedig május 28-tól kezdve az Austriapreisig tizenegyszer: ötször elsőnek és a mi legfárasztóbb, négyszer másodiknak. Nagy feladat ez egy kétévesnek és megjegyzem, hogy Fabula egy rendkívüli kancza: a Festa csikója, melyre a francziák azt mondták Badeu-Badenben. mikor Fabula mint kétéves ott nyert, hogy íteía-csikóval ók a harczot többé fel nem veszik. Az idei Derbyben is vereséget szenvedtünk. Két külföldi ló volt a mi legjobb lovaink elótt. Peregrinnek három nagy verseny volt a hasában; május 17-én tip-top conditióban volt s junius l-ig nem birta azt megtartani. Kármentőről a lapok emlegették, hogy nem volna egészen egészséges: Maxim pedig 1600 méterre volt trainirozva (Grosses Heap der Dreijährigen és Trial Stakes) s csak későbben tünt fel, hogy állni is tud. A Helenenthali dijban szintén nagy vereséget szenvedtünk, amire nem találunk mentséget s csak a folyó évben látjuk majd meg, hogy Stossvogel milyen hároméves lesz. Végre az utolsó verést az Austriapreisban kaptuk a rendkívüli kancza: Festa csikója által, küzdelem után fejhosszal. Tekintettel arra, hogy egy Festa csikó csak egy fejhosszal verte Fantőmet (harmadik rövid fejhosszal Regina lett), a vereség a passzionátus tulajdonosnak szomorú lehet ugyan, de azt a lótenyésztés visszaesésének nem lehet mondani. Ha objektíve vesszük lovainknak e két évi szereplését, azt nem lehet dicsőnek mondanunk | de ha szubjektive elemezzük, nem lehet olyan sötétnek látni, mint a milyennek elsó pillanatban hittük. Augliábau, hol az esszenciája van a lótenyésztésnek, szintén ki kellett már adni a francziáknak, nekünk magyaroknak s az amerikaiaknak a Derbyt és Oaksot, de azért senkinek 39 sem jutott eszébe, hogy az angol tenyésztés visszamaradt volna s csakugyan rövid idő múlva jött egy Galopin, Ormonde, Flying Fox és Per- simmon. Nekünk is ki kell adnunk néha nagyobb dijat, de nem hiszem, hogy nem volnánk a régi 70-iki nivón, sőt az érzésem inkább «azt mondja, hogy magasabb színvonalra emelkedtünk. Való igaz, bogy a német tenyésztés óriásit haladt; a szakértelem és áldozatkészség hamar meghozta gyümölcsét s az Angliához való közelség kedvezó alkalmat ad arra, hogy az oda való méneket is igénybe vegyék, amit nekünk a nagy ut és az óriási költség nagyon megnehezít. Hogy mitévők legyünk a jövóre nézve, magam nem tarthatom competensnek, hanem egyéni véleményem a következő. Meg kell becsülni az olyan kanczát is, mely a pályán eredményt nem mutatott, ha csak egy csepp vér is van benne. Mermaid, ugy mint Angliában Pocahontas, Agnes és Queen Mary vére eddig még mindig keresztülhatott. Angliából bevásárolni, ha pénzünk sokra nem is telik, csak keveset, de rendkívül jót kell. Talán sikerül megint egy Mermaidet, Rrdhotot, Mineralt, Petroleuset, vagy Podagrat, kapni. Ez a feladat a Kisbéré és a kilenczes bizottságé s magánosokra nem lehet hárítani, ha mindjárt olyan áldozatkész, passzionátus tenyésztőnk is van mintbr. Springer Gusztáv. Nem tudom helyeselni, hogy Kisbér az országba való. kanczákat vett meg, és ha már megvette a nézsai kanczákat, ugy vette volna meg Bluettet is, mely a legjobb volt. Még szerencse, hogy Bluette a monarchiában maradt. A nézsai ménes árán egy jó angol kanczát lehetett volna kapni, a mely jó import elkerülhetetlen. Azután ki kell használni az olyan méneket, mint Bona Vista, Matchbox, és Gaga és a mint mutatkozik Mindig; jó kanczánál hágatási költséget nem szabad kímélni. De azért, mert én nem tartom olyan sötétnek a helyzetet lótenyésztésünkben, a jó anyag importját szükségesnek tartom és erre nézve az úgynevezett gr. Wenckheira-féle indítvány nagyon hathatós, jó befolyással lesz. A mi a Szemere-féle indítványt illeti, azt még megfontolandónak tartom és nagyon sajnálom, hogy éppen a verseny egyik legszakavatottabbjának, ki nagyon jól ismeri a sportot és áldozatkész — nem lehetek vakon követője. Ha a külföldön nevelt csikóknak ugyanazon jogosultságuk lesz, mint az ide valóknak, ki fogja az idevaló évesek árát felverni, mikor ily vevó az indítványozón kivül alig van egy-kettő? Az éves csikók ára Napagedl és Monostoron az utolsó években 4000 K.-án felül volt. (A pettendi ménest nem veszem számításba, mert annak nem minden csikója jön árverés alá). Ezen 4000 K.-án felüli átlagárat azonban az okozza, hogy évenként legalább is 8 éves kel el 15,000 K.-án felül. Ha ezek a vevók, mint épen az indítványozó is, esetleg hiányozni fognak, mert Angliában vásárolják be anyagukat, az átlagár 4000 koronán alól lesz, a mely árért csak veszteséggel lehet tenyészteni, igy a most már oly szép fejlődésnek induló és uem csak szenvedélyből, de haszouból is tenyésztő nagyszerű telepek vagy megszűnnének, vagy nem volna kedvök drága uj kanczákat venni a biztos veszteségre. Ha pedig ezek csak 2—3 évig is stagnálnának, nagy kár lenne a szép fejlődésre. Mult évben is nyilvános árverésen 150 éves lett eladva. Az a remek anyag, a mi Napagedl, Kistelek, Pettend és Lesváron van s a mely óriási és pótolhatatlan vagyont is képvisel, veszélyeztetve volna az uj, akár külföldi, akár belföldi anyag bevásárlásával, mert nem kell megfelejtkeznünk arról sem, hogy a kihasznált kanczákat a tulajdonosok el is akarják tisztességes áron adni. A mi az 5000 K vámot illeti az Angliából importálandó évestói, az csekély nézetem szerint nem jön számításba. Van azonban egy körülmény, a mi engem aggasztana, t. i. hogy nincs az a hyppologus, ki meg tudja Ítélni egy éves csikónál, hogy mire kifejlődik, alkalmas lesz-e a tenyésztésre, a pedigree maga piedig csak némileg szavatolhat, hogy jó versenyló lesz-e s ki fogja-e magát fizetni? Lord Ernest tudott szaladni, meg is nyerte a Szt. István-dijat, de tenyésztésre nem volt alkalmas. Más oldalról az is aggodalomba ejtene, ha az osztrák Jockey-Club a régi propositióinál megmarad. Érdemes lesz-e a rendkívüli jó anyagot,