Vadász- és Versenylap 53. évfolyam, 1909

1909-01-08 / 2. szám

1909. január 29. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAI> 29 A vidéki versenyegyletek értekezlete. A vidéki versenyegyletek immár iiatodik értekezletét január 6-án este tartották meg l.iptuy Béla ur, az Urlovasok Szövetkezete versenyintézöségi tagjának elnöklete alatt. Résztvettek : Inkey Antal ur, az Urlovasok Szövetkezete elnöke, báró Schwaben Durneisz Gyula t'hdn., Magyar Elek titkár, Fehér József ur (Kisjenő ós Arad), Reusz Henrik ur (Pest. Gazd. Egy. Vácz), Poszvék titkár (Szatmár), Weingártner Andor ur (N.-Várad), Liptay Béla ur (Kisvárda, Nyíregyháza, Kassa és Debreozen), Jeszenszky Elemér ur (Pécs), báró Podmaniczky Endre (Szabadka), Hunkár Dénes ur (Veszprém), gr. Csekonics Sándor és Baich Iván ur (Nagy-Kikinda), gr. Teleki Arthur (Kolozsvár), Szalay Frigyes ur (Zombor). Liptay Béla ur elnök az ülést megnyitván, meleg szavakkal üdvözli a vidéki egyletek képviselőit s örömét nyilvánítja a fölött, hogy a versenyegyletek ily szép számban képviseltetik magukat. Elnök felemiitvén, hogy ezúttal első izben van alkalma jelen értekezletet vezetni, kötelességének tartja első sorban is br. Harkányi Andorról, ezen értekezlet megteremtőjéről és vezetőjéről megemlékezni, kiemelvén azon nagy érdemeket, melyeket elődje a vidéki versenyügynek bizonyos rendszer szerint való kezelése körül szerzett; kijelenti továbbá, bogy a maga részéről is ezen jónak bevált irányt és rendszert követni és fentartani szándékozik. Áttérve a vidéki versenyügy terén a mult év folyamán észlelt jelenségekre, elsősorban a versenyhatárnapok több izben történt egybetalálkozását jelzi olyannak, a mely több helyütt a sikerre hátrányos befolyással volt, mely tehát jövőre elkerülendő lesz. Elnök azután egyenkint méltatta az egyes vidéki egyletek működését, kiemelvén azon hiányokat, melyek főkép a versenyfeltételek tekintetében több helyütt még javításra szorulnak. A jövöt illetőleg a kővetkező irányelveknek lehetőleg való alkalmazása jeleztetett kívánatosnak és pedig nevezetesen : Az urlovas engedmények egyöntetűvé tétele érdekében — az eddigi gyakorlat kibővítése mellett — oly urlovas, ki öt versenyt nem nyert, 5 kg, ki még tizenöt versenyt nem nyert, 2| kg engedményben részesüljön. A hol a helyiviszonyok megengedik, katonatiszti versenyek a versenyprogrammon felveendők, de egyúttal ezeknek ezredverseny keretén tul menő jelleg adandó. Egyes korteherversenybe eladási feltételek az eladási árhoz mért engedménynyel felveendők. Eladóversenyekben oly lovak, melyek már bizonyos számú eladó versenyt nyertek, kizárandók. Nyeret len lovak részére Í6 Írandók ki versenyek. Walkower esetén a dij ne adassék ki. Tekintettel a versenyistállók fentartásának és a vidéki helyekre való szállításának nagy költségeire, lehelő legmesszebb menő mérvben gondoskodás történjék a lovak lehetőleg olcsó istállózása és takarmányozása iránt. A mult év elején felmerült a vidéki verseuyegyletek véleményezése végett, azon eszme, hogy a vidéki egyletek versenytitkári teendői egy központi versenytitkár által Budapestről intéztessenek el. Az érdekelt egyletek hozzájárulását e terv már a nagyobb költségek szempontjából sem nyervén el, azon egyletnek, melyek a versenytitkári teendők ellátására megfelelő szakerővel esetleg nem birnak, azon útbaigazítás adatott, hogy az ebbeli teendők — miként az immár több egyletet illetőleg történt — legczélszerübben a Magyar Lovaregylet tisztviselői által nyerhetnek elintézést. Ezek után a vidéki versenyegylet folyó évi határnapjai a következőleg állapíttattak meg : Pápa. április 25 Pécs május 2. Nyíregyháza május 16. Debreezen május 22., 23. Kassa május 30., 31Nagykikinda junius 5., 6. Szabadka augusztus 20. Zombor augusztus 22. és 23. Vácz szeptember 15. Nagy-Várad szeptember 18. és 19. Szatmár szeptember 26. Maros-Vásárhely szeptember-24. és 26. Kolozsvár október 3., 10. és 17. Kisvárda oktober 10. Kisjenö október 17. Arad október 23., 24. Ezzel az értekezlet az elnök éltetése mellett feloszlott. ORSZÁGOS LOTEHYESZTKS Még egyszer távlovaglás! Október hónap etsö napjaiban zajlott le m<> narchiánk, de talán az egész lovasvilág egyik legjelentősebb oseménye a bpest bécsi távlovaglás. Hogy mik voltak feltételei, czélja stb., azt már az unalomig megtárgyalták; valamint azon tanulságokat is, melyeket ez eseményből menthettünk, máitöbbszörösen ismertették ós levonták. Nem kívánok a fentiekről ismételten szólni, mivel azt nálam érdemesebbek már megtették, csak anyagi oldalát van szándékom kissé bővebben megvilágítani, melyet az előttem szólók jobbára figyelmen kivül hagytak. Az ilyen fajta versenyek kiválóan a hadsereg czóljait szolgálják, mivel megtanítják a lovastiszteket, valamint vezetőket, hogy mi módon kell nagyobb távolságokat észszerűen lelovagolni, mi módon kell a ló és lovas erejével takarékoskodni, mi módon kell a lovat lakarmányozni, ha azt akarjuk, hogy erejét a lehetőségig fentartsuk s még a czél elérése után is vagy esetleg később, néhány nap múlva ujabb terhes követelményeket támaszthassunk iranta, do nem kevésbé fontos dolog az sem, hogy mi mudon szereltessék fel, hogy készüljön elö, s mi módon éljen ós étkezzék a lovas, hogy a nagyút fáradalmait a lehetőségig egészségben, jó közérzülettel és kellő frisseséggel nemcsak testileg, do szellemileg is leküzdhesse. Rógi igazság uz, hogy fáradt lovas lovát is kifárasztja, ellenben a friss erőben lévő még a fáradt paripát is képes felvillanyozni s már már lankadó erejét ujabb fáradalmak elviselésére képessé tenni. A lovasságnak a háború a végczélja, s ezen végezel lebegett a lovassági intéző körök szeme előtt ls, midőn e távlovaglás eszméje megfogamzott agyukban. Minden esetre hálával adózik nekik az egész lovaavilág. Sajnos, hogy a legjobb akarat ós legnemesebb száudék is sok, alig elhárítható akadályba ütközik. Ezen akadályok legnagyobbika s egyszersmind a legnehezebben leküzdhető, a kellő anyagi eszközük hiánya. Be kell ugyanis látni, hogy derék lovastiszt jeink emberfeletti munkájukat derekasan s várakozáson felül oldották meg, de be kell azt is látnunk, hogy ezen elért siker a dicsőségen és az egész lovasvilág elismerésén kivül, anyagilag igen gyengén jutalmaztatott meg. Az ilyen teljesítmény, mely az illetőknek tetemes anyagi áldozatába kerül, nem is említve azt, kinek lova a tuleröfeszitésbe belepusztult vagy hasznavehetetlenné vált, az ilyen versengés, mely a versenyzőnek teljes testi és szellemi erejét, minden tudását igénybe veszi s testi épségét és egészségét koczkára teszi, azon aránylag csekély pénzdijak által nincsen megfizetve, illetőleg kártalanítva. A tiszteletdijak, ha még oly értékesek is, csak becsvágyát elégíti ki a résztvevőknek. Meg vagyok győződve, hogy sok vagyonos, lojálisán gondolkozó derék tisztünk többre becsüli ezen elért erkölcsi sikert, azaz ezen erkölcsi siker jutalmát, a tiszteletdijat a pénzdíjnál, s büszkén mutogatja kevésbé szerencsés hajtársainak és ismerőseinek 0 Felsége gyönyörű ajándékát, vagy emlékérmét, viszont azt is tudom, hogy a kevésbé jómódúak sokáig fogják sinyleui nemes ambitiójuk és törekvéseik költséges voltát. Lesznek akárhányan, kik csupa ambitióból terhes adósságokba keveredtek. A hadsereg s igy közvetlen a haza czéljait szolgáló dolgokat hazafiúi kötelessége támogatni mindenkinek, ugy az egyeseknek, mint a társadalomnak és az államnak egyaránt. Különösen azonban az államnak, tehát a kormánynak kell jó példával elől járni, anynyival is inkább, mivel ő teheti legkönnyebben. A müveit külföldön, de különösen a minden szép ós nemes iránt lelkesülő Németországban az a szokás, hogy minden lovas, ki valamelyik állami ménesből vett lóval valami különösebb eredményt ér el s ezáltal a ménes kitűnőségét bizonyítja be, a ménes, illetve az állam részéről is megjutalmaztatik, érdemeihez képest pénz- vagy tiszteletdíj alakjában. Ezen eljárás helyes és méltányos, ugy a versenyző, valamint a szóban forgó ménes érdekében is. Ezáltal egyrészt buzdittatnak, hogy lovaikat még nagyobb anyagi erőiuegfeszité9 mellett is nevezett ménesből vásárolják, másrészt a kincstári ménes is ezen kipróbálások által megbecsülhetlen hasznot huz s mintegy directivákat nyer a további helyes tenyészczél elérésére. Nem is kell emliteni, hogy legteljesebb az eredmény, ha az illető lovak kanczák vagy apaállatok. Ilyenkor az állami segítség abból áll, hogy az ilyen ritka teljesítő képességgel biró egyedek aránylag magas áron vásároltatnak meg, s a ménes diszét képezik. Olyan esetben is azonban, ha az illető ló herélt, tehát nem bir tenyészórtékkel, mindenesetre becses ujjmutatásul szolgál a további keresztezésekhez s képes egye9 családok értékét emelni s a beléjük helyezett reményeket beigazolni, vagy a kovésbó előnyösen megítéltek iránt ismét bizalmat gerjeszteni. Le sem lehet irni az ilyen eljárás eredményét és hasznát a lótenyésztésre nézve. MOLASIN erő- és egészségi tukarmány. Körülbelül 40°/

0 ezukrot tartalmaz és ugyanily mennyiségű más drágább takarmányt pótol. Tulajdonságai: legnagyobb czukortartalom, határtalan tartósság, legnagyobb elterjedtség. Évek óta elismert legjobb eredménynyel és jelentékeny takarmányozási megtakarítással használják az udvari istál ók, a versenyistáll k, a ménetek, az uradalmak, a gazdaságok, a nagy fuvzrvállalatok, valamint a cs. és kir. hadsereg csapatai és intézetei. Évi termelés töi>b mint 15 millió q. A legtöbb kulturáltamban szabadalmazva Molasin nem tévesztendő össze a csekélyebb értékű, sőt drágább, úgynevezett Melasseerő-takarmánynval, melylyel rossz tapasztalatok vannak. Stein Camillo, Wien, 11/2. Praterstrasse 54. A cs. és kir. ud ari is'állók, Wien A királyi udvari istálljk, Szófia Prospektus és minta kivánatra küldetik. szállítója. Ménlovak. Dőry József ur jószágigazgatósága és ménese Dombovár Dalmandon. Sütvényi méues irja: Nagyon jól esik Önnel tudatnom, hogy az utóbb vásárolt «Molasin» főképpen lovaknál és csikóknál, a legjobban használható. A «Molasin» a lovaknak, miután azt hamar megszokják, a zabba vegyittetik és nagyon szivesen eszik. . A .Molasin.-nal etetett lovak a legjobb állapotban vannak, kiiünóen néznek ki és rövid idő alatt fényes és sima szórt kapnak. Azt tapasztaltam, hogy a «Molasin.-nel etetett csikók (4—1 kg. naponta) a mirigybetegségeknek jobban ellenállának, vagy ha már megkapják, könnyebben gyógyulnak. Miután «Molasin» kitünó és olcsó hasznaihatósága felöl meggyőződtem, szivesen ajánlom ismerőseimnek és ma levélben figyelmeztettem T. A. urat Ostopányban ezen takarmány pótlásra. . Kiváló tisztelettel Dőry József. Szállittatott 1901. évben 5 kocsi-rakomány 1902. « 8 1903. « 10 1904. «14 1905. «10 « 1906. «12 « 1907. jun. l-ig 6 « összesen tehát 65 kocsi-rakomány «Mo