Vadász- és Versenylap 53. évfolyam, 1909

1909-01-08 / 2. szám

1909. január 29. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAI> 31 Teli vér tenyésztésünk és a versenyügy. i. Közel egy évtizede múlott, hogy tollammal a lótenyésztés és a lóversenytigy szolgálatába szegődtem, működésem tehát epen arra az idő­pontra esik, a mely alatt az európai kontinen­tális állomok telivértenyésztese óriási fejlődésen ment át, mondhatni, újjászületését élte. Mint kronologikusnak figyelemmel kellett kísérnem a fejlődés minden mozzanatát s azokat a mi viszo­nyainkkal összehasonlítva, sajnos, reánk nézve épen nem kedvező képet nyertem. Telivér­tenyésztésünk az utolsó tiz évben nem tudott lépést tartani a szomszéd államok, különösen Németország tökéletesedésével. Nem akarok vitatkozni a fölött, banyatlott-e telivéranyagunk elassisa a lefolyt évtizedben, vagy nem, mert nem tartom bebizonyitható­nak. Handicapot egyéni vélemény befolyása nélkül készíteni nem lehet, már pedig azt vitatni nekem van-e igazam, vagy X. Y. jár-e helyes uton, kót-égtelenül illuzóris. Mindegyikünk fog fix álláspontot találni feltevése helyességének igazolására, a mit bizonyít az, hogy elismert ügyes handicapperek munkáiban stoneos eltéré­sek is előfordulnak egyes telivérek képességei elbírálásánál. Pedig ez esetekben csak ugyan­azon évbeli formák értékeléséről vau szó, mennyi­vel nagyobbak lehetnének tehát az eltérések más-más évek eseményeinek szoros kapocs hijján szűkölködő mérlegelésénél. Azonkívül telivérte­nyésztesünk hanyatlását más alapon sokkal szembetűnőben tartom bebizonyithatónak. Hogy az utolsó években nem fejlődött telivér­anyagunk elassisa, azt elismeri mindenki. Az sem képezheti vita tárgyát, hogy egyes szom­széd országok, igy különösen a nemetek és oroszok, ma már nem gyengébbek e téren, mint mi s legföljebb csak abban lehetnek eltérők a vélemények, hogy vájjon a mi hanyatlásunk folytán értek-e el b mniinket, avagy saját fejlődé­sük révén jutói tak velünk egyenlő színvonalra. Nos hát, azt hiszem végeredményben mindegy, melyik vélemény a helyes, mert mindkét esetben saját gyámoltalanságunk folyománya a balsiker. Ha már elértük volna a tökéletesedés legmagasabb fokát, természetesen nem tehetnénk rola, hogy a nemetek és oroszok is eljutottak odáig, a hol mi vagyunk. De vájjon ki martié álli'ani, hogy elértük a zenitet, v- gyis, hogy Anglia és Franczia­ország telivérenyésztésével egyforma a mienk ? Tisztán csak rajtuuk múlott tehát ez esetben is, hogy utolértek bennünket, mert épen ugy, mint a németeknek és oroszoknak, nekünk is nipg volt adva a mód telivérany»gunk tökélete sitésére s ha ezt felhasználtuk volna, nem állbat­nának fenn azok a viszonyok, mint ma. Anglia telivértenyésztésének nivoját talán még egy évszázad múlva sem érjük el, de akkor is csak czéltudatos munka révén Hogy ennek egyedül c-ak a megfelelő import képezheti a helyes alapját, azt hiszem, mindenki átlátja. Ma azonban mások, sokkal fejlódöttebbek a viszo­nyok telivértenyésztésünkben, mint a 80-as, 90-es években voltak, világos tehát, hogy a be­hozatal akkor követett irányának is változáson, tökéletesedésen kellett volna keresztül mennie, hogy a kivánt czélt elérhessük vele. Import-irányunk vezérfonala kezdettől fogva mindig az volt: első sorban kiváló klassisu méneket vásárolni és csak azután részesíteni figyelembe a kanczaanyagot. Alább még hozzá kívánok rzólni, mennyiben helyes ez a tétel, előbb azonban illustrálni akarom, hogy bár be­tartottuk ezt az irányt, e tekintetbeni vásárlásaink az ujabb időkben már nem ütik meg azt a mértéket, mint a múltban. Ménbehoza'alunk az utolsó év­tizedben ugy hiszem hanyatlott, átlagos classis­ban ép ugy, mint kiváló egyedekben. Régebbui igen sok kipróbált, Angliában is szép t-ikereket elért stallion került hozzánk s amelynek apaméni múltja nem volt, az a versenypályán elsőrangú kalibert képviselt. Helyos utat a ménimportbau csak akkor követünk, ha a «legjobbat» igyek­szünk megszerezni, s ugyan mit lehet töhb jog­gal ezzel a jelzővel illetni, mint a legigazibb classicus verseny, az angol derby győztesét, vagy ezek apáit? A múltban voltak ilyen s'al­lionjaink, u. m. Doncaster, Buccaneer, Kisbér, Harvester, s közülök az előbbi kettő pláne mint kij ró'ált apamén került hozzánk. Ma ménes­könyvünkben hiába keresünk angol derbynyerő apamént, de az úgynevezett «Treeple Crown» másik két futása, a 2000 Guineás és a St. Leger nyerői közül is'csak kettőt találunk: a hovatovább kiöregedő Bona Vistat és a tavaly megszerzett Stieve Galliont. A legutolsó tiz évben, véleményem szerint, csak ket feltétlenül sikerült méinásárlásunk volt, s ez Jeddah angol derbynyerő ap.ának Janissary- nak és Raeburnnak megvétele. Közülök Janis- sary — sajnos— mihamar kimúlt. Raeburn beho­zatala viszont részben csak szerencse, mert ha ivadékai a 900-as évek elején is az ideihez hasonló sikereket mutattak volna fel Angliában, ugy a St. Simon-mén jóval nagyobb áron kelve el, ma kétségtelenül nem állana nálunk. Raeburn értékét erősen csökkenti azonban öregsége, a mely miatt ót sem számithatom erősebb támasz­nak. A legutóbb osztrák részről megszerzett Gouver­nant — rossz temperamentuma miatt — nagyon kérdéses, beválik-e a ménesben és kérdőjel Slieve baltion és Adam is, amelyekről ma nyilatkozni még korai volna. A többiek : Acrobat, Admiral Bretze, Balmoral, Chevening, Cyclops, Gascony, Rampion, Whittier, a bérelt William Ruf'fus, Buckingham, Kilcock, Milford, Piety, Bennilhorpe, Fair Head, History, Orelio, Queen's Counsel, Toscano, The Rush, Vesuvian, The Lombard, Rocketter, Royal Lancer Teneriffe, Newsmonger, Wombicell, The Wyvern, stb. megvásárlása messze elmarad a régi nagy­jelentőségű importoktól, pedig fokoza'osan kel­let volna dolgoznunk, bogy a németek jelentős vételeit: Galtee. Morét, Caiust, Ard Patrickot, St. Maclout, Calveleyt stb. ellensúlyozzuk. Kér dem : nem a legbiztosabb jele ez is telivérte­nyésztésünkhanyatlásának? Ha nem tudunk elsőrangú méneket venni, másodclassisu anyag behozatalára nem szabad pénzt fordítanunk. A mily fontos ugyanis az elsőrangú mének importja, ép annyira szükség­telen gyengéb anyagot behoznunk. Anglia leg­jobbjaival igazán nagyot lendítenénk telivér­tenyésztésűnkön, de másodclassisu anyaggal m-m használunk semmit, sőt ártunk, mert csök­kentjük belfö di stallionjainkleejonbjainaf kihasz­nálását. Pedig o y belföldi mének, mintGaga, Tokio, King Rob, Macdonald, Horkay, Mindegy, Sorrento, Con amore, Rother Stadl, Keringő, Hazaß, Bon mar­ché,Galifardstb.jot-ban megérdemlik« pártfogást, mint a fentemhtett importok. Ezek bármelyike mindenesetre Dgalább ugy megállotta volna a helyét a versen-pályán Angliában, mint p. o. — bogy a fentebbi importokból a jobbakat említsem — Whittier, History, William Rufus, vagy Wombwell. Bizonyítják ezt Hazaß és B"ii man hé eredményes angliai szereplései is. Szükségesnek tartom tehát, hogy a másodclas­sisu importokat teljesen mellőzve belföldi stal­lionjaink kihasználását igyekezzünkelőmozditani, s mén behozatalaink kizárólag csak a <legjobb»ra terjedjenek ki. Ezen a réven feleslegesen kiadott pénzt is takarítanánk, a melyből azután módunkban volna egy Spearmint et, Rock Sand-ot, Maintenont, John ' 0 Gaunt-t, Orbyt, St. Amant-t, vagy más hasonló kiváló clnssisu mént meg­vennünk. Ily anyag behozatala pedig kétség­telenül nagyot segitene a bajokon. (Folytatjuk.) PRRRJRNOS EKSZERESZ BUDAPEST, IV., Koronaherczeg-utcza 3. szám. Nagy választék sporttárgyakban, különle­j gességekben. verseny és vadászd íjakban. r, FIRCSR BELR müasztalos, íü] íül • diszitö, műi pari Ia^ásberendező ^ műterme. Részit lakásberendezé­seket, minden stylusban. l(ivá­•.-.­- natra tervrajzok- -7 - -­BUDAPEST, «II., Ilka-dicta 4. si. DÜLCZ ANTAL UTÖDAI nyereg- és szíjgyártók SADDLER AND HARNESS MAKER TO HIS ROYAL HIGHNESS THE PRINCE OF WALES. Budapest, III., Egyetem-utcza 2. KERJE A MOST MACYAR ÉS ^ NÉMET NYELYEN MEG­JELENT FŰSZER, CSEMECE, ÉS ITALFÉLÉK ÁRJEGYZÉKÉT ENSTEIN utóda Horváth Nándor cs és kir. udv. szállító czégtől. Rlapitva 1864. Pőüzlet: IV., Vámliáz-körut 4. Fióküzlet: IV., Kisliid-utcza 7. I Fedezési hirdetés. Az 1909. évi fedeztetési idényben az iszárl mé­nesben (Kisbér mellett) fedeznek : DCDCP vni rv ap- Bona Vist a­a n?­DLnLu ' ULU I Furcsa, ap. Craig Mil­lar, anyja Budagvöngye, Buccaneer-től. Beregvölgy fedezési listája 1909. évre megtelt. Fedezési di]: 1000 korona. II • • n | ap. Orwell, any. Ollyan-nincs, Ii Ab A í" 1 ap. Buccaneer, any. Kincsem Cambuscan-tól. Hazafi megnyerte a Kiralv-dijat, az Ausztria-dijat, stb., stb. és Angliában is igen jól futott. Fedezési dl]: 200 korona. Kanczák tartása és ellátása a következő árakon : Meddő kanczáért naponta 2.— K. Vemhes kanczáért naponta 2.50 K. Kanczáért csikóval naponta ._ 3.— K. Állatorvosi kezelésért, patak jókarban tartásáért és patkolá-ert minden kanczánál naponként 4 fillér számíttatik. Minden kancza után az istállószemély­zet számára 10 korona fizetendő. Bejelentések a ménes kezelőséghez Ászárra (vasút és távirdaállomás Kisbér), Komárom nregye inté­zendők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom